Hajóikban bíznak a görögök

A balkáni államot ugyanis olyan uniós tagországoknak, például Szlovákiának kellene kisegíteniük, amelyek polgárai sokkal szerényebben élnek, mint a görög lakosság. Széles körben osztott vélemény, hogy ez az ellentmondás mindenképp nehezíti az euró válságának megoldását.

Csütörtökön Cannes-ban tanácskozott a világ tizenkilenc legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet, a G20 elitklubja, pénteken pedig Athénban szavaz a görög parlament arról, bizalmat helyez-e a szocialista kormányba. Felpörgött a válságkezelés, ez azonban nem feledteti a felelősség kérdését: miért engedték be Görögországot az euróövezetbe 2002-ben, annak ellenére, hogy felelős görög közgazdászok is kételyeiket fejezték ki országuk alkalmassága iránt?

Minden probléma mellett is azonban Hellásznak most már bent kell maradnia az eurózónában – ezt a véleményt erősítette meg a közszolgálati magyar rádiónak kitűnő magyarsággal nyilatkozva Szteliosz Babanaszisz neves helyi közgazdász professzor, aki harminc éve Budapesten szerezte diplomáját. A szakember szerint hazája bajaira nincs ideális megoldás. Rossz, kevésbé rossz, és eléggé jó megoldás kínálkozik. A legrosszabb az lenne, ha Görögország elhagyná az euróövezetet. Ennek következményei beláthatatlanok. Megfelelő megoldás az, amit most Brüsszel kínál: az állampapírok ötven százalékos leírása hatalmas terhet vesz le a görög gazdaságról. Ezt azonban nemzeti intézkedéseknek, és nemzetközi változtatásoknak kell követniük.

Görögországnak még a híres vendégforgalmát is fejlesztenie – modernizálnia – kell, de nem ez a legfontosabb gazdasági terület. Fontosabb, hogy szinten maradjanak a kereskedelmi hajózásból származó bevételek, tekintve, hogy ebben az ágazatban Görögország vezető hatalom, flottakapacitása a legnagyobb a világon. Emellett élénkíteni kell a mezőgazdaságot, illetve az állattenyésztést – ez utóbbival a importot kisebbítve – véli a görög közgazdász. Görögországban ugyanis túlsúlyban van a növénytermesztés, ezért állati termékekből behozatalra szorul.
Vegyes reakciók

Brüsszel közben azt szeretné, ha Athén a privatizációval is foglalkozna, netán állami tulajdonban lévő szigeteket, kikötőket, hajókat is értékesítene. Szteliosz Babanaszisz ezzel kapcsolatban elmondta, a görög állam szigeteket nem fog eladni, de más állami vagontárgyakat, illetve vállalatokat igen. A görög parlament 2012-2015-re vonatkozó döntése szerint négy év alatt a privatizációnak ötvenmilliárd euróval kellene csökkentenie a költségvetési deficitet, valamint az államadósságot. Többek között részben vagy egészben eladják a távközlési, a villamosipari, az olaj- és a gázipari társaságok, a vízművek, egyes autóutak, kikötők és repülőterek, valamint a helyi szerencsejáték vállalat. A professzor elmondta, a görög lakosság vegyesen reagál a tervekre, de a gazdasági helyzet olyan, hogy a privatizációból származó bevételek nagyon fontosak, és már megszületett az erről szóló törvény – tette hozzá Szteliosz Babanaszisz.

Egy görög könyvtáros nő elmondja, hogy az utcakép megváltozott Athénban: sok bolt bezárt. A belvárosban továbbra is sok az ember: részben a tüntetések miatt. Sok család küszködik a rezsi fizetésével. A közvélemény az előző és a mostani kormányt is hibáztatja, elsősorban a túl nagyra hizlalt állami szektor miatt.

Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő visszavonta a népszavazást, mert a szocialisták ígéretet tettek a reformok támogatására.