Hadisírok nyomában Csehországban

A morvaországi Hranice egykori katonai temetőjébe 1914 és 1919 között a háborúban megsérült és a helyi, 4 ezer férőhelyes tartalék katonai kórházban elhunyt áldozatokat temették. Ezt meséli portálunknak Václav Bednáø nyugalmazott ezredes, amatőr helytörténész, aki szabadidejében az elhunyt katonák személyazonosságát kutatja.

Attól függetlenül, hogy Morvaországnak ezen a területén nem voltak jelentősebb csaták, a sérülteket az Olmütz-i kórházból, illetve az egész a keleti frontvonalról is ide szállították. "A kórházi halottak számára fél hektáros területen alakították ki az első katonai temetőt, amelybe egész 1919-ig temetkeztek, hisz még a háborút követően is hunytak el sérültek. Ide abban az időben 1816 holtestet temettek."

A domboldalon fekvő temetőt higéniai okokból felszámolták, és az elhunyt katonák maradványait az 1935 és 1937 között épült mauzóleumba helyezték át. A mauzóleum bejárata mellett emléktáblát is emeltek az 503 lengyel, 371 cseh, 230 magyar, és egyéb nemzetiségű katona emlékére.

A mauzóleumban az 1442 exhumált katona földi maradványát megszámozott 60 kilogrammos beton koporsókban helyezték el, köztük a 230 magyar katonáét is. A róluk készült nyilvántartás, amely elérhető a cseh belügyminisztérium honlapján, több szempontból is hiányos.
/ www.valecnehroby.army.cz. / 

Václav Bednáø szerint nagyon nehéz a nyilvántartásban való keresés:  "A trianoni szerződés értelmében Magyarország, vagyis az egykori Magyar Királyság egyharmadára esett szét, és az úgynevezett akkori magyar katona tulajdonképpen Erdélyben, a mai Romániában született, vagy a Moldovában, Kárpátalján, vagy Szlovéniában és Horvátországban, illetve a mai Magyarország területén."

Václav Bednáø lelkes kutató lévén, nem hagyta annyiban a dolgot, főként miután a helyi katonai kórház irattárában megtalálta azt az elveszettnek hitt dokumentációt, amit összevetett az egyházi és katonai nyilvántartással, így részben már sikerült azonosítania a magyar katonákat is. "Például az első nyilvántartott evangélikus Farkas András, aki a Rozsnyó melletti Csetneken született, és 1914. november 21-én halt meg bél-, és tüdőtuberkulózisban. Õ az 1275-ös koporsóban nyugszik."

A Václav Bednáø által készített lista rövidesen elérhető lesz hírportálunkon, a hirek.sk oldalon is... A katonasírok gondozását a Genfi Konvenciók, illetve kormányközi megállapodások is szabályozzák. Hranice városában száz év elteltével is magától értetődő tisztelettel, méltó kegyelettel ápolják az első világháború áldozatainak emlékét és sírját, és kutatják kilétüket.