Győzött a francia szélsőjobb a regionális választásokon
Ez volt az első országos választás a 130 halálos áldozatot követelő november 13-i párizsi merényletek után, és az utolsó a 2017-es elnökválasztás előtt.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Nicolas Sarkozy volt államfő által vezetett jobbközép Köztársaságiak 27 százalékot kaptak, míg a kormányzó szocialisták a szavazatok 23 százalékával a harmadik helyre szorultak.
Az FN a becslések szerint a 13 régióból hatban a legtöbb szavazatot kapta. A pártelnök Marine Le Pen és az unokahúga, Marion Maréchal-Le Pen által vezetett lista legalább 40 százalékot ért el a becslések szerint abban a két régióban, ahol a pártvezetők indultak, s így az északi Nord-Pas-de-Calais-Picardie-ban és a déli Provence-Alpes-Cote d'Azurön szinte biztos győztesnek számít a párt a jövő vasárnapi második fordulóban. Elzászban pedig a pártelnök jobbkezének számító Florian Philippot-nak van nagy esélye elhódítani a régió vezetését a konzervatívoktól.
Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezetője az eredményekkel kapcsolatban azt mondta, ezzel az FN lett "Franciaország első számú pártja". "A nemzeti egység létrehozása a célunk, amelyre az országnak most szüksége van" - fogalmazott a pártelnök.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbközép Köztársaságiak és szövetségeseik három régióban, míg a kormányzó szocialisták szintén három régióban végeztek az élen. A párizsi régióból még nem érkeztek be az eredmények.
A szocialisták vasárnap késő este bejelentették, hogy a második fordulóban visszavonják jelöltjeiket az ország északi és délkeleti részén, ahol a Nemzeti Front nagy arányú győzelmet aratott. Jean-Christophe Cambadélis pártelnök közölte, hogy kiszállnak a választási versenyből azokban a régiókban, ahol fennáll az FN győzelmének a veszélye a második fordulóban, illetve ahol a jobboldal maga mögé utasította a baloldalt. Mint Cambadélis fogalmazott: segítenek "barikádot" emelni az FN elé, vagyis megakadályozni a szélsőjobb győzelmét.
Nicolas Sarkozy vasárnap esti nyilatkozatában azonban kizárta annak a lehetőségét, hogy pártja szövetségre lépjen a szocialistákkal annak érdekében, hogy megakadályozzák a szélsőjobboldal hatalomra jutását a régiókban.
A volt elnök beszédében a kormányzatból való kiábrándultságuk miatt az FN-re szavazókat és az első fordulóban távolmaradt választókat kérte meg, hogy a második fordulóban jobbközép pártjára adják a voksukat.
A kétfordulós regionális választásokon 44 millió választópolgár az idén újrarajzolt 13 régió tanácsainak 1722 tagját választja meg hat évre. Az eddigi 22 régióból 21-et irányított a baloldal, amely a felmérések szerint alig három vagy négy régiót tud majd megtartani.
A november 13-i merényletek előtt a felmérések a jobbközép elsöprő győzelmét jelezték előre. A terrortámadásokat követően azonban a Nemzeti Front bevándorló- és iszlámellenes, valamint nacionalista retorikája visszhangra talált a francia társadalomban, miután kiderült, hogy két öngyilkos merénylő a migránsok közé vegyülve szivárgott be Európába. Az FN elsősorban Nicolas Sarkozy pártjától tudott szavazókat elhódítani.
Miközben Francois Hollande államfő népszerűségi mutatója közel húsz százalékot javult a támadásokat követően meghozott biztonsági intézkedéseknek köszönhetően, pártja, a kormányzó szocialisták támogatottsága egyáltalán nem változott az elmúlt hetekben.
A regionális tanácsok a költségvetésük háromnegyedét a közlekedésre és a középfokú közoktatásra, valamint kis- és középvállalatok támogatására fordítják, ezekről azonban egyáltalán nem esett szó az elmúlt hetekben a választási gyűléseken, amelyeken a terrorizmus volt a fő téma.
A választás végeredménye azon fog múlni, hogy a második fordulóban a bal- és jobbközép jelöltek összefognak-e a Nemzeti Front ellen azokban a régiókban, ahol a szélsőjobboldalnak esélye van a győzelemre.
Szakértő: a szavazók "kipróbálják" a radikális erőket is
A francia választók jelentős része kiábrándult a hagyományos jobb- és baloldali középpártokból - mondta a francia regionális választások vasárnapi, első fordulójában tapasztalt szélsőjobboldali előretörésről Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Egyes felmérések szerint a szavazók 60 százaléka kiábrándult a hagyományos középpártokból, nem kis részben a korrupció miatt. A francia szavazók egy része megfogadta a szélsőjobboldali Nemzeti Front élén álló Marine Le Pen ajánlatát, és a jobb-, illetve baloldal után "kipróbálja" a radikális erőket is - mondta.
Annál inkább így lehet, hiszen Le Pen az utóbbi években modernizálta pártját, a rasszizmustól a populizmus felé mozdult el, amit a franciák jobban el tudnak fogadni - fűzte hozzá Szűcs Anita.
A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a választás végkimenetelét döntően befolyásolhatja, hogy képes-e összefogásra a hagyományos jobb- és baloldal. A szocialisták már jelezték, hogy több helyen visszalépnek a jobboldal javára, Nicolas Sarkozy azonban egyelőre kizárta az együttműködést a baloldallal.
A Nemzeti Front az első exit poll adatok szerint a szavazatok 30 százalékával megnyerte a regionális választások december 6-án vasárnap megrendezett első fordulóját, tizenhárom régió közül hatban végzett az elő helyen. Huszonhét százalékot kapott a legnagyobb ellenzéki párt, Nicolas Sarkozy volt államfő jobbközép köztársasági pártja, míg a kormányzó szocialisták a szavazatok 23 százalékával a harmadik helyre szorultak. A 2017-es elnökválasztás előtti utolsó országos szavazás második fordulója december 13-án vasárnap lesz Franciaországban.
