Győzött a Brexit-tábor - A britek kilépnek az EU-ból
Már a BBC péntek reggeli előrejelzése szerint is a Brexit-tábor, vagyis a kilépés hívei nyerték meg a brit EU-tagságról rendezett népszavazást. Hasonló következtetésre jutottak az ITV kereskedelmi televízió szakértői.
Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra.
A font három évtizedes mélypontra zuhant. Nigel Farage, a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb brit politikai párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője péntek reggel azonnali lemondásra szólította fel David Cameron konzervatív párti miniszterelnököt arra az esetre, ha a Brexit-tábor, vagyis a kilépés hívei győznek.
Közép-európai idő szerint reggel fél 6-ig a 382 választókörzetből 299 jelentette be a szavazás helyi eredményét, és ezek alapján a Brexit-tábor 52 százalékos többségben járt. A szavazóhelyiségek csütörtök esti zárása után a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGoV által közzétett felmérés még azt valószínűsítette, hogy országosan a bennmaradásra a választók 52 százaléka, a kilépésre 48 százalék voksolhatott.
Egy másik nagy brit közvélemény-kutató, az Ipsos MORI még szélesebb, 54:46 százalékos megoszlást valószínűsített az EU-párti tábor javára csütörtök éjjel közzétett felmérésében.
A referendum első nagy meglepetésével az északkelet-angliai Newcastle szolgált, amelynek választópolgárai közül 65 404-en szavaztak a bennmaradásra, és 63 598-an a kilépésre, vagyis az EU-párti tábor itt épphogy 50 százalék feletti eredményt ért el. Newcastle-t a brit választási szakértők előzetesen a népszavazás várható kimenetelének egyik meghatározó választókörzeteként tartották nyilván, és sokkal jobb eredményt vártak a bennmaradást pártoló tábornak.
Nigel Farage, a UKIP vezetője, aki két évtizede kampányol azért, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból, péntek reggeli nyilatkozatában kijelentette: David Cameronnak "azonnal" le kell mondania kormányfői tisztségéről, ha a népszavazást a Brexit-tábor nyeri. Farage szerint június 23-a "Nagy-Britannia függetlenségi napjaként fog bevonulni a történelembe".
A szavazóhelyiségek zárása után a kormányzó Konzervatív Párt 84 képviselője - köztük az összes kabinettag - mindazonáltal nyílt levelet tett közzé David Cameronnak címezve, kérve a kormányfőt, hogy a népszavazás kimenetelétől függetlenül maradjon tisztségében, mivel érvelésük szerint "ez a kötelessége". Boris Johnson, London konzervatív párti előző polgármestere és Michael Gove igazságügyi miniszter is aláírta a levelet, jóllehet mindketten a kilépésért kampányoló tábor frontemberei voltak.
Cameron hivatalos álláspontja a kampányban az volt, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia.
Nagy-Britannia 43 éve, 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődszervezetéhez, a Európai Gazdasági Közösséghez. Két évvel később is tartottak egy népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az EGK tagja maradjon-e, de akkor a brit választók kétharmada a bennmaradásra voksolt.
A Brexit-tábor győzelmének hírére a font a péntek reggeli londoni kereskedésben csaknem 10 százalékos zuhanással 1,35 dollár alá, 31 éve nem mért mélypontra gyengült. A font jóval nagyobb mértékben esett, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból.
A népszavazási eredmény nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia azonnal kilép az Európai Unióból. A lisszaboni szerződés vonatkozó cikkelye két évig terjedő tárgyalási folyamatot irányoz elő ilyen esetekre a kilépési feltételekről, és ez meghosszabbítható, ha ebbe az összes EU-tagállam beleegyezik.
A referendum előtt a brit kormány visszatérő érve volt a bennmaradás mellett, hogy Brexit esetén akár egy évtizedig elhúzódó tárgyalássorozat és az ezzel járó bizonytalanság várhat Nagy-Britanniára.
A népszavazás eredménye ugyanakkor azt jelenti, hogy nem lép életbe az a reformcsomag, amelyről David Cameron miniszterelnök a referendum kiírása előtt Brüsszellel és az uniós társállamok vezetőivel megállapodott. Ennek fő elemei közé tartozott volna a külföldi EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátását szabályozó előírások jelentős szigorítása. A reformok életbe lépésének feltétele az volt, hogy a britek a népszavazáson a bennmaradásra voksolnak.
A Brexit-párti kampány vezetői által a népszavazás előtt felvetett tervek alapján ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben.
Ezt a tervet Boris Johnson volt londoni polgármester és a Brexit-párti kampánytábor másik frontembere, Michael Gove igazságügyi miniszter terjesztette elő június elején. Az elképzelés alapján Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is.
A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden külföldi jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen. Ha ez a terv megvalósul, az véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy-britanniai munkavállalásának, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna.
A Brexit-tábor győzelme felveti az újabb skóciai függetlenségi népszavazás lehetőségét is, miután Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője pénteken már alig burkolt utalást is tett erre, kijelentve: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét.
A jogosultak 72,1 százaléka adta le szavazatát
Az európai uniós tagságról tartott brit népszavazáson a választásra jogosultak 72,1 százaléka adta le szavazatát - derült ki a 382 választókörzet által péntek hajnalban közölt adatokból. Korábban szakértők úgy vélték, a magas részvétel a bennmaradást támogatóknak kedvez.
Gibraltár hatalmas többséggel a bennmaradásra voksolt
Gibraltár lakossága hatalmas többséggel Nagy-Britannia EU-tagságára voksolt. Az Ibériai-félsziget déli csücskén fekvő brit fennhatóságú területen a péntek hajnalban ismertetett adatok szerint 19 322-en szavaztak az EU-tagságra, és mindössze 823-an a kilépésre. Ezzel az EU-párti tábor a voksok 96 százalékát szerezte meg. Gibraltár az első, ahol összeszámolták és ismertették a népszavazás eredményét.
Tanácskozást tartanak szombaton az EU alapító országainak külügyminiszterei
Tanácskozást tartanak szombaton Berlinben az Európai Unió alapító országainak külügyminiszterei, hogy megtárgyalják a brit EU-népszavazás következményeit - jelentette a dpa német hírügynökség péntek reggel, miután a nem végleges eredmények szerint a szigetország szavazóinak többsége az Egyesült Királyság unióból való távozására voksolt.
A német külügyminisztérium vendégházában, a Villa Borsigban rendezendő tanácskozáson Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux-államok diplomatái vesznek részt. 1957-ben ez a hat ország alapította az Európai Gazdasági Közösséget, az Európai Unió elődjét. Az elmúlt hónapokban már volt két hasonló találkozó - emlékeztetett a dpa.
Német alkancellár: rossz nap ez Európa számára
Csalódottságának adott hangot péntek reggel a német alkancellár arra a hírre reagálva, hogy - az egyelőre nem végleges adatok szerint - a brit lakosság többsége a kilépésre szavazott az EU-tagságról előző nap rendezett népszavazáson.
"Az ördögbe! Rossz nap ez Európa számára" - írta Sigmar Gabriel, a Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a Twitteren.
Skót kormányfő: Skóciának az EU-ban a helye
A skót miniszterelnök egyenes utalás tett pénteken arra, hogy a brit EU-népszavazás eredménye nyomán Skócia újabb függetlenségi népszavazást tarthat.
Péntek reggelre - jóllehet az adatok még nem véglegesek - egyértelművé vált, hogy a brit lakosság többsége a kilépésre szavazott az EU-tagságról előző nap rendezett referendumon, azonban Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője pénteken kijelentette: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét.
A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba "az ír sziget egyesítéséről", miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei.
Nagy kilengések a piacokon
Komoly mozgásokat indított el a világ pénzpiacain és értéktőzsdéin annak a növekvő valószínűsége, hogy a britek elhagyják az Európai Uniót.
A biztonságos menedéknek számító nemesfémek ára emelkedett és egyebek között a japán jen jegyzése meredeken nőtt, miközben a brit font és kőolaj ára csökkent, az ázsiai börzék mind komoly mínuszban álltak reggel negyed hét körül.
Hajnalban a font 1,4882 dolláron indított, és ahogy a csütörtöki szavazatok összeszámlálásával nőtt az EU-ból történő kilépés valószínűsége, úgy gyengült, 6.15 órakor már csak 1,3435 dolláron jegyezték.
A japán jen eközben 2013 novembere óta legmagasabb szintre erősödött a dollárral szemben. Hajnalban 99 jent is ért egy dollár, reggel negyed hétkor 100,70 jenen jegyezték az amerikai devizát. Mintegy háromnegyed órával az ázsiai tőzsdék zárása előtt valamennyi vezető térségbeli börze mínuszban állt, a tokiói tőzsde Nikkei225 indexe mutatta a legnagyobb, csaknem 8 százalékos veszteséget.
Az arany ára 5,5 százalékkal (68 dollárral) 1332 dollárra erősödött, az ezüst jegyzése 2,8 százalékkal (0,5 dollárral) 17,88 dollárra emelkedett, az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 3,07 dollár (6,05 százalék) eséssel 47,84 dolláron állt.
Jelentős forintgyengülés kora reggel
Jelentősen gyengült a forint péntek kora reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben hajnal óta azokra a nem végleges adatokra, hogy a britek többsége az EU-ból történő kilépés mellett döntött.
Az euró jegyzése a kora hajnali 312,97 forintról 318,16 forintra, a dolláré 273,98 forintról 289,16 forintra, a frank árfolyama pedig 284,39 forintról 296,44 forintra változott pénteken, percekkel reggel 6 óra előtt. Az euró árfolyama is esett a dollárhoz képest: a hajnali 1,1424 dollárról 1,0915 dollárra.
A francia és a holland euroszkeptikusok is népszavazást követelnek az EU-tagságról
A francia és a holland euroszkeptikus pártok is népszavazást követelnek az európai uniós tagságról annak hírére, hogy Nagy-Britannia lakossága a legfrissebb szavazatszámlálási adatok szerint az unióból való kilépésre szavazott a csütörtöki népszavazáson.
"A népek szabadsága végül mindig érvényesült. Bravó az Egyesült Királyságnak! Most mi következünk - Brexit, Frexit" - írta péntek reggel Twitter-fiókján Florian Philippot, a francia Nemzeti Front (FN) alelnöke, a Frexittel Franciaország kilépésére utalva.
A párt elnöke, Marine Le Pen is üdvözölte a brit népszavazás eredményét, a szabadság győzelmének minősítve azt. Geert Wilders, a holland Szabadságpárt bevándorlásellenes vezetője - a legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint a legnépszerűbb holland politikus - is követelte pénteken, hogy hazájában szintén rendezzenek referendumot az EU-tagságról.
"A hollandoknak is joguk van a népszavazáshoz. A Szabadságpárt is népszavazást követel a Nexitről, Hollandiának az EU-ból való kilépéséről" - olvasható Wilders közleményében.
Martin Schulz: várhatóan rövid időn belül megkezdődnek a kiválási tárgyalások
Várhatóan rövid időn belül megkezdődnek a kiválási tárgyalások Nagy-Britannia és az Európai Unió között - jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke péntek reggel, miután egyértelművé vált, hogy a kilépés támogatói nyertek az EU-tagságról kiírt brit népszavazáson.
"Nagy-Britannia úgy döntött, hogy a maga útját járja. Úgy gondolom, a ma reggeli gazdasági adatok megmutatták, hogy ez rendkívül nehéz lesz" - közölte Schulz a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában. Az uniós parlament német elnöke elmondta, arra számít, hogy a kiválási tárgyalások hamarosan meg fognak kezdődni a felek között.
Martin Schulz kitért a font árfolyamának meredek zuhanására is, és megjegyezte, nem szeretné, hogy az euró is hasonló gyengülést szenvedjen el.
Az Európai Parlament elnöke arról is beszámolt, hogy reggel telefonon beszélt Francois Hollande francia elnökkel és hamarosan Angela Merkel német kancellárral is beszélni fog arról, hogy miként lehet megelőzni az unión végigsöprő "láncreakciót". Hozzátette, az Európai Uniónak nehéz lesz Nagy-Britannia nélkül boldogulnia, de a britek távozásával is biztosan sikerülni fog leküzdeni a kihívásokat. Mint mondta, az uniós vezetőknek "ésszerűen" végig kell gondolniuk, hogy milyen lépések következzenek, meg kell róla győződniük, hogy minden téren elvégzik a szükséges reformokat.
Az uniós intézmények vezetői kilépési szándékának mielőbbi bejelentésére szólították fel Nagy-Britanniát
Az Európai Unióból való kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólították fel Nagy-Britanniát pénteken az uniós intézmények vezetői. "Akármennyire is fájdalmas ez, bármilyen késlekedés szükségtelenül meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát" - írta közös közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, Donald Tusk, az Európai Tanács és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, illetve Mark Rutte, az Európai Unió soros elnökségét jelenleg betöltő Hollandia kormányfője.
Mint írták, az uniós intézmények készen állnak arra, hogy zökkenőmentesen, azonnal elindítsák a kiválási tárgyalásokat Nagy-Britanniával, amelynek során a felek megegyeznek a kilépés feltételeiben.
E folyamat lezárultáig azonban a szigetország továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagjának számít, annak minden jogával és kötelezettségével. A közösségi jogot Nagy-Britanniának teljes mértékben alkalmaznia kell mindaddig, amíg az ország hivatalosan ki nem lép az unióból - olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az unió egységének megőrzése mellett. "Az unió a kerete a közös politikai jövőnknek. Összeköt minket a történelem, a földrajz és a közös érdekek, s ezek alapján fogjuk fejleszteni az együttműködésünket" - írták az uniós intézmények vezetői.
Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker leszögezte, hogy a brit reformigényekről létrejött februári megállapodás a népszavazás végeredményére való tekintettel nem lép hatályba, megszűnik létezni.
Juncker a nyilatkozatot ismertetve abbéli reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia a jövőben is közeli partnere lesz az Európai Uniónak. Mint mondta, a kilépési egyezménynek mindkét fél érdekeit tükröznie kell, kiegyensúlyozottnak kell lennie.
Több mint százezren írták már alá az újabb referendum kiírását célzó petíciót Nagy-Britanniában
Több mint 100 ezer ember írta alá péntek délutánig az EU-tagságról szóló újabb brit referendum kiírását célzó petíciót a brit parlament internetes oldalán. A parlamentnek ennyi aláíróval már kötelezően fontolóra kell vennie a petíció vitára bocsátását.
A petíció egy új szabály elfogadását célozza, amelynek értelmében a népszavazáson legalább 60 százalékkal kell nyernie valamelyik oldalnak, 75 százalékos részvétel mellett. Ellenkező esetben újabb fordulót, azaz újabb népszavazást kell kiírni.
Az eredmények szerint a csütörtöki népszavazáson a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. A brit választási bizottság a manchesteri városházán közölte, hogy a népszavazáson mintegy 33 és fél millióan vettek részt, a szavazásra jogosultak 72 százaléka.
Magyar idő szerint délután 6 órakor már több mint 140 ezer aláírás gyűlt össze, és a britek olyan rohamtempóban látogatták a parlament petíciós oldalát, hogy egy időre össze is omlott.
