Gyimesvölgyi csángókkal ismerkedtek a magyarfalui kiscserkészek
MAGYARFALU. A csángóföldi Magyarfalu az a legkeletibb település, ahol még értik anyanyelvünket. Az itteni kiscserkészek ismerkedtek a gyimesvölgyi csángókkal.
A csángóföldi Magyarfalu az a legkeletibb település, ahol még értik anyanyelvünket. Lakói a Madéfalvi veszedelem után, a 18. század második felében menekültek a Kárpátok túloldalára. Most ennek a falunak a kiscserkészei jöttek vissza őseik szülőföldjére, hogy a székelyek szent hegyén, a Hargitán ismerkedjenek a gyimesvölgyi csángókkal és a cserkészet, valamint a magyar nyelv összetartó erejével. Félúton Udvarhely és Gyergyó között a Libán tetőn vertek tábort a gyimesi és a moldvai csángó cserkészek - hangzott el a Kossuth Rádióban.
"Szerettük volna, ha a magyarfaluiak is látják, hogyan működik élőben egy cserkésztábor, hogy a gyimesi cserkészektől tanulhassanak, és volt egy nem titkolt szándékunk is, miszerint a magyarfalui gyerekek minél többet beszélhessenek egymás között magyarul" – mondta Salló Emőke táborvezető cserkésztiszt, akit kárpátaljai cserkészek és a moldvai magyar oktatási program tanárai segítenek.
A táborban misét tartott Salamon József gyimesbükki plébános, aki moldvai csángó-magyar, de az erdélyi egyházmegyében szolgál. Úgy véli: a székelység, a csángók és az anyaország között nagyobb összefogásra van szükség. A cserkészekre gondolok, ha ez megérik bennük, és erre a kincsre, értékre rátalálnak, nagyon sok minden rendeződik – fejtette ki.
Salamon József szerint a cserkészet alapja az Isten-, haza- és emberszeretet. Azok az alapvető értékek, melyek ezt a lelki összetartozást erősíthetik.
"Szerettük volna, ha a magyarfaluiak is látják, hogyan működik élőben egy cserkésztábor, hogy a gyimesi cserkészektől tanulhassanak, és volt egy nem titkolt szándékunk is, miszerint a magyarfalui gyerekek minél többet beszélhessenek egymás között magyarul" – mondta Salló Emőke táborvezető cserkésztiszt, akit kárpátaljai cserkészek és a moldvai magyar oktatási program tanárai segítenek.
A táborban misét tartott Salamon József gyimesbükki plébános, aki moldvai csángó-magyar, de az erdélyi egyházmegyében szolgál. Úgy véli: a székelység, a csángók és az anyaország között nagyobb összefogásra van szükség. A cserkészekre gondolok, ha ez megérik bennük, és erre a kincsre, értékre rátalálnak, nagyon sok minden rendeződik – fejtette ki.
Salamon József szerint a cserkészet alapja az Isten-, haza- és emberszeretet. Azok az alapvető értékek, melyek ezt a lelki összetartozást erősíthetik.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
