Gyakran cseh egyetemeket választanak a legtehetségesebb diákok
POZSONY. Csehországi egyetemeket választanak a legtehetségesebb szlovákiai fiatalok. Évente hozzávetőleg 13 ezren tesznek próbát nyugati szomszédainknál, s a jelentkezők 50 százaléka sikerrel veszi az akadályt. A diákok főként az orvostudományok, a közgazdaságtudomány és az informatika iránt érdeklődnek.
Mindez abból a kérdőíves felmérésből derül ki, amelyeket az egyetemre készülő fiatalokkal töltettek ki azt követően, hogy részt vettek az általános előalkalmassági vizsgán, mondta el Katarína Filová, a tesztelést megszervező Scio társaság munkatársa.
Az általános alkalmassági vizsgát tavaly év végén 173 iskola összesen 14 224 diákja próbálta ki az országban. A megkérdezett diákok 35 százaléka mondta azt, hogy cseh felsőoktatási intézményben is szerencsét próbál. Azok között a diákok között azonban, akik a legjobb eredményeket érték el, már 70 százalékos azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy Csehországban folytatnák tanulmányaikat. A legtöbbjük mindeközben a főiskolák, egyetemek magasabb színvonalával, a perspektivikusabb munkaerő-piaci elhelyezkedés lehetőségével indokolta terveit.
Az általánosságban véve jobb csehországi körülményeket igazolta Matúš Slanèo is, aki a brünni Masaryk Egyetem két karát is látogatja. „Tekintve, hogy egy éves szlovákiai főiskolai tanulmányi tapasztalattal is rendelkezem, merem állítani, hogy a két ország felsőoktatási intézményeinek színvonalában szakadéknyi különbség van. A legfőbb különbségek között említhetem az informatikai rendszerek gyakorlati alkalmazását, amelyek Csehországban jobb minőségű és mindenképpen ösztönzőbb hátteret biztosítanak a tanulmányok ideje alatt. Szlovákiában viszonylag sablonos és rugalmatlan az oktatás, amely főként az elméleti információk elsajátítására szorítkozik, miközben gyakorlati alkalmazásukra senki sem vezeti rá a hallgatókat. Éppen ezért azt mondanám, hogy a cseh főiskolák önállóbb, tájékozottabb, a reális életre felkészültebb diákokat nevelnek” – fogalmazott Slanèo.
Mint azt Filová elmondta, az alkalmassági vizsga egy olyan felmérő, amelyet a felvételi helyett vagy annak szerves részeként hozzávetőleg 70 szlovákiai és csehországi felsőoktatási intézményben alkalmaznak. „Külföldön már évtizedek óta hasonló tesztekkel találkozhatunk, ám Szlovákiába ez a módszer csak fokozatosan honosodik meg. Az általános előalkalmassági vizsga a nemzeti összehasonlító vizsgák leggyakrabban alkalmazott fajtája, amelyek a főiskolai, egyetemi tanulmányokra való alkalmassági alapfeltételeken túl a diákok matematikai, társadalomtudományi, biológia, kémiai, illetve idegen nyelvi tudását is felméri” – magyarázta Filová.
A Nemzeti összehasonlító vizsgákra legutóbb március 14-én, szombaton kerítettek sort. Az azon elért eredményeiket az érettségiző diákok további három időpontban javíthatják még ki, amelyekre ugyancsak előzetesen kell jelentkezni. Így például az április 11-i tesztre március 26-ig kell leadni a jelentkezést. A teszteken való részvételre Pozsonyban, Nagyszombatban, Nyitrán, Besztercebányán, Zsolnán, Túrócszentmártonban, Eperjesen, Poprádon, Kassán és Nagymihályon is lehetősége nyílik a jelentkezőknek.
Az általános alkalmassági vizsgát tavaly év végén 173 iskola összesen 14 224 diákja próbálta ki az országban. A megkérdezett diákok 35 százaléka mondta azt, hogy cseh felsőoktatási intézményben is szerencsét próbál. Azok között a diákok között azonban, akik a legjobb eredményeket érték el, már 70 százalékos azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy Csehországban folytatnák tanulmányaikat. A legtöbbjük mindeközben a főiskolák, egyetemek magasabb színvonalával, a perspektivikusabb munkaerő-piaci elhelyezkedés lehetőségével indokolta terveit.
Az általánosságban véve jobb csehországi körülményeket igazolta Matúš Slanèo is, aki a brünni Masaryk Egyetem két karát is látogatja. „Tekintve, hogy egy éves szlovákiai főiskolai tanulmányi tapasztalattal is rendelkezem, merem állítani, hogy a két ország felsőoktatási intézményeinek színvonalában szakadéknyi különbség van. A legfőbb különbségek között említhetem az informatikai rendszerek gyakorlati alkalmazását, amelyek Csehországban jobb minőségű és mindenképpen ösztönzőbb hátteret biztosítanak a tanulmányok ideje alatt. Szlovákiában viszonylag sablonos és rugalmatlan az oktatás, amely főként az elméleti információk elsajátítására szorítkozik, miközben gyakorlati alkalmazásukra senki sem vezeti rá a hallgatókat. Éppen ezért azt mondanám, hogy a cseh főiskolák önállóbb, tájékozottabb, a reális életre felkészültebb diákokat nevelnek” – fogalmazott Slanèo.
Mint azt Filová elmondta, az alkalmassági vizsga egy olyan felmérő, amelyet a felvételi helyett vagy annak szerves részeként hozzávetőleg 70 szlovákiai és csehországi felsőoktatási intézményben alkalmaznak. „Külföldön már évtizedek óta hasonló tesztekkel találkozhatunk, ám Szlovákiába ez a módszer csak fokozatosan honosodik meg. Az általános előalkalmassági vizsga a nemzeti összehasonlító vizsgák leggyakrabban alkalmazott fajtája, amelyek a főiskolai, egyetemi tanulmányokra való alkalmassági alapfeltételeken túl a diákok matematikai, társadalomtudományi, biológia, kémiai, illetve idegen nyelvi tudását is felméri” – magyarázta Filová.
A Nemzeti összehasonlító vizsgákra legutóbb március 14-én, szombaton kerítettek sort. Az azon elért eredményeiket az érettségiző diákok további három időpontban javíthatják még ki, amelyekre ugyancsak előzetesen kell jelentkezni. Így például az április 11-i tesztre március 26-ig kell leadni a jelentkezést. A teszteken való részvételre Pozsonyban, Nagyszombatban, Nyitrán, Besztercebányán, Zsolnán, Túrócszentmártonban, Eperjesen, Poprádon, Kassán és Nagymihályon is lehetősége nyílik a jelentkezőknek.
Forrás
Webnoviny.sk
