Görögországban csökkent a menekültáradat
2015-ben összesen 856 ezer migráns érkezett Görögországba, többségük Szíriából, Irakból és Afganisztánból. 36,7 százalékuk kiskorú volt. Sokuk a balkáni útvonalon ment tovább Nyugat-Európa felé.
2016-ban számuk jelentősen csökkent: mindössze 121 450-en tették meg az égei-tengeri utat a török partokról indulva. 2017. január 1-je óta az athéni válságstáb tudomása szerint 2104 menedékkérő érkezett Görögországba.
A látványos eredményt szakértők az uniós-török paktum javára írják. Ennek értelmében minden migráns visszatoloncolható Törökországba, aki 2016. április 4-e után érkezett görög területre.
Az égei-tengeri görög szigeteken jelenleg 14 400 migráns és menedékkérő tartózkodik. Õk menedékkérelmük elbírálásáig nem hagyhatják el a szigeteket. Görögországban csak az maradhat, aki menekültstátust kapott a hatóságoktól, a többieket visszatoloncolják Törökországba. Becslések szerint összesen 62 ezer bevándorló jelenleg Görögország-szerte. Többségüket fogadótáborokban helyezték el az ország északi és középső részén.
Olaszországba tartó migránsokra bukkant a görög parti őrség
Vitorlásjachttal Olaszországba tartó migránsokra bukkant a görög parti őrség a Peloponnészoszi-félsziget közelében csütörtökre virradóra - közölték a hatóságok.
A hajó fedélzetén 28 migráns utazott két emberrel, akik feltehetőleg a csempészeik voltak. Utóbbiakat őrizetbe vették, míg a migránsokat a hajóval együtt a neápoli kikötőbe vontatták.
A parti őrség azt gyanítja, hogy a migránsok a török partokról indultak útnak Olaszországba. A balkáni útvonal lezárása óta a migránsok egyre gyakrabban választják a veszélyesebb földközi-tengeri útvonalat és Olaszországot úti céljukként. Eközben az athéni válságstáb csütörtökön közölte, hogy 24 óra leforgása alatt 165 migráns érkezett Törökországból a görög szigetekre. Az Európai Unió és Törökország közötti menekültügyi egyezmény tavaly márciusi életbe lépése óta jelentősen csökkent a menekültáradat.
Szakértő: a belgrádi raktárakban várakozó migránsoknak nem opció a hazatérés
A belgrádi raktárakban várakozó migránsok számára "nem opció a hazatérés" - mondta Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.
A szakértő a belgrádi migránstelepen dolgozókkal folytatott informális beszélgetések és a várakozó migránsokkal készített interjúk alapján elmondta: Afganisztánból Franciaországba 11 ezer euróba kerül az út, ami óriási befektetés a családnak, a közvetlen környezetnek, illetve a falunak, ahonnan származnak, emiatt óriási nyomás van azokon, akik útnak indultak, hogy mindenképpen el kell jutniuk Nyugat-Európába. Hozzátette: a "sikertörténetek" - amikor valaki eljut Nyugat-Európába - sokkal nagyobb erővel bírnak a várakozókra, mint a tízezernyi visszatoloncolás.
Elmondta azt is, hogy a szerbiai embercsempészek egy része Nyugat-Európából visszatoloncolt menedékkérő, akik beépültek az embercsempész-hálózatba.
