Görögország: a gazdaság romokban hever
„Teljes a konszenzus a koalícióban részt vevő szövetségesek között a gazdasági intézkedéseket illetően. A kormány célja, hogy a lehető legkedvezőbb feltételek mellett egyezzünk meg a hitelezőkkel a második hitelrészlet lehívásáról.” – nyilatkozta Lukasz Papadimosz görög miniszterelnök.
Jelenleg a görög kormány nagyon szorult helyzetben van, a tárgyalások feltételeit diktáló fő hitelezők csak rendkívül fájdalmas megszorítások ellenében lennének hajlandók kifizetni Görögországnak a mentőcsomag második, 130 milliárd eurós részletét.
A reformok között szerepel az állami szférában dolgozók fizetésének csökkentése a jelenlegi szint negyedére (1000 euróról körülbelül 250 euróra), a 13. és 14. havi fizetések eltörlése, a rendkívüli nyugdíjpótlékok eltörlése és a bérszínvonal befagyasztása. A három nemzetközi szervezet további kiadáscsökkentéseket vár a görög kormánytól az egészségügy és a honvédelem területén.
A görög kormányhoz közeli források szerint az ország vezetése minden pontban engedni fog a követeléseknek, annak reményében, hogy felvehetik a mentőcsomag következő részét.
Szakértők szerint a görög kormány nem lesz képes a márciusi részletet törleszteni, ha csak a magánhitelezők nem engednek el legalább 100 milliárd eurót az ország GDP-jének 160 százalékát (~ 360 milliárd euró) kitevő államadósságból. A magánhitelezők ugyanakkor foggal-körömmel ragaszkodnak kint lévő tőkéjük behajtásához.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is kijelentette, hogy Görögországnak 2020-ra le kell csökkentenie az államadósság szintjét az éves GDP 120 százalékára. A Davosban rendezett éves gazdasági csúcstalálkozón Lagarde a Bloombergnek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy elégedetlen a Görögország és a magánhitelezők között folytatott tárgyalások állásával. Lagarde és Jacques Delors volt európai bizottsági elnök szerint a magánhitelezők nem eléggé rugalmasak. „Meg kell menteni Görögországot, amit jelenleg teszünk az vajmi kevés” – az euró egyik szülőatyja szerint a balkáni országot mindenképpen az eurózónán belül kell tartani. Delors támogatná a közös európai kötvény létrehozását, de nem az államadósság lecsökkentése, hanem a költségvetési politika és a monetárispolitika közötti egyensúly biztosítása érdekében. A volt bizottsági elnök szerint Angela Merkel hibát követ el, hogy ellenáll ennek az ötletnek.
Németország máshogy vélekedett a héten a görög mentést illetően. Berlin szerint az Európai Bizottságnak költségvetési biztost kellene küldenie Athénba, hogy kontrollt gyakoroljon a görög büdzsé felett. Brüsszel egyből kifogásolta a javaslatot, ugyanis így nagyon lecsökkenne a görög szuverenitás. A Financial Times brit napilap értesülései szerint Németország szeretné meggyőzni az Európai Uniót annak szükségessgéről, hogy közös irányítás alá kell vonni a görög költségvetési politikát, valamint hogy a legszigorúbb kontroll alatt valósuljanak meg az uniós projektek az országban.
