Görög adósság - Szakértők szerint tragédia a megállapodás

A közgazdász hétfőn délben telefonon az M1 aktuális csatornának Athénból nyilatkozva azt mondta: a görögök is tragédiának élik meg, hiszen pontosan tudják: a csomag arról szól, hogy a már felére csökkentett nyugdíjakat tovább csökkentik, "szétadóztatják" a görög turizmust és egy olyan privatizációt erőltetnek Görögországra, amelynek öt éve nincs érdemi bevétele és ebből próbálják meg a finanszírozni a görög adósságot.

    Mindennek semmilyen pozitív hatása nem lesz a görög gazdaságra - mondta Pogátsa Zoltán, kifejtve: ezek recessziót erősítő, prociklikus intézkedések, durva megszorítások. Mindenki érzékeli, hogy társadalmi, szociális problémák lesznek, a görög gazdaság pedig zuhanni fog - tette hozzá.

     A közgazdász szerint nehéz megjósolni, hogy szavaznak majd erről az athéni parlamentben. A kormányon lévő baloldali Sziriza párt baloldali platformja ugyanis úgy nyilatkozott, nem szavazza meg azt, bár velük még talán lehet kötni valamilyen megállapodást. Ugyanakkor a liberálisok is elfogadhatatlannak minősítették a javaslatot, továbbá a kommunisták és a szélsőjobboldal is biztosan nemmel fog szavazni - mondta Pogátsa Zoltán, aki szerint így lehet hogy az Alekszisz Ciprasznak kisebbségben kell majd kormányoznia.

Londoni elemzők: súlyos károkat szenvedett az euróövezet, továbbra is kockázat a Grexit

  Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög adósságválság ügyében hétfőn elért egyezség ellenére az eddigi fejlemények súlyos károkat okoztak az euróövezet megítélésében, ráadásul korántsem vehető biztosra, hogy sikerül elkerülni a Grexitet, vagyis Görögország kényszerű távozását az euróövezetből.

   Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai szerint az euróövezeti csúcson mindössze annyi történt, hogy "két nagyon-nagyon rossz forgatókönyv közül a kevésbé rossz" mellett döntöttek. Az elemzők szerint a puszta tény, hogy mindkét fél engedte eddig a pontig eszkalálódni a helyzetet, helyrehozhatatlan károkat okozott az egész euróövezeti integrációs folyamatnak. Hat havi "intenzív hazardírozás" eredményeként Görögország eljátszotta Európa bizalmát, és most Németország teszi ugyanezt.

   A Görögországgal szemben Berlin által támasztott "szerencsétlen ultimátum", amelynek alapján Athén a teljes alávetettség vagy a teljes megsemmisülés között választhatott, játékelméleti szempontból ésszerű lehet, amennyiben hinni lehet annak a konszenzusos feltételezésnek, hogy a Grexit következményeitől Görögország jobban fél, mint a többi euróövezeti tagország. Ez a megközelítés azonban "rettentően kevéssé hatékony", és aláássa Németország képességeit arra, hogy vezető szerepet töltsön be "ebben a tökéletlen valutaunióban" - fogalmaznak a CEBR elemzői. A ház szerint biztos, hogy az egyezségben foglalt intézkedések "reménytelenül megosztják" a kormányzó görög Sziriza pártot.

   Az ellenzék támogatni fogja a megállapodást, de ez is csak a bizonytalanságot növeli, mivel nem elég elfogadtatni a reformintézkedéseket, azokat végre is kell majd hajtani. A többi fő görög politikai párt választói támogatottsága továbbra is nagyon alacsony, ha pedig technokratákból álló nemzeti egységkormány alakul, az tovább mélyítené az euróövezet demokratikus deficitjét, amelyet éppen a görögországi válság tárt fel - áll a CEBR elemzésében. A ház szerint ráadásul a hétfőn elért megállapodás nagyon messze van a Sziriza eredeti mandátumától és céljaitól, de a keményvonalas euróövezeti tábor is "ronda örökséget lesz kénytelen cipelni", miután tárgyalási erőfölényét arra használta fel, Görögországot a falnak szorítsa, ahelyett, hogy növekedéspárti kompromisszumot ajánlott volna fel.

  A CEBR elemzői szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelessége is károsodott, mert olyan programhoz adta hozzájárulását, amelyben nem szerepel szilárd adósságátrendezési kötelezettségvállalás, jóllehet alig néhány napja még ezt nevezte meg további szerepvállalása elsődleges tárgyalási alapjaként.

  A Commerzbank elemzőinek hétfői helyzetértékelése szerint az egész euróövezeti csúcstalálkozó ismét megmutatta, hogy a valutaunió milyen mélyen megosztott politikailag, és nemcsak Görögország ügyében. Németország, valamint az északi és a kelet-európai eurótagállamok a maastrichti szerződés szellemének megfelelő valutauniót akarnak, amely rendben tartott közfinanszírozási rendszerre, a vállalkozásokra, a piacgazdaságra és a függetlenül működő euróövezeti jegybankra (EKB) épül. A déli tagországok, Franciaországgal az élükön, ugyanakkor szigorú költségvetési szabályok nélküli euróövezetet képzelnek el, amelyben az államnak jelentős a befolyása a gazdaságban, és az EKB "úgy táncol, ahogy a politikusok fütyülnek".

  A Commerzbank elemzői szerint az állam- és kormányfők között nincs konszenzus a reformokról, reformok híján pedig számos gazdasági probléma megoldatlan marad. Ezeket az EKB nyilvánvalóan az olcsó pénz politikájával próbálja majd elfedni, a dollárral szemben gyengülő euró ugyanis enyhíti a magasan eladósodott tagországokra az euróövezeten kívülről nehezedő versenyképességi nyomást. A ház szerint így a befektetőknek arra kell készülniük, hogy az EKB monetáris politikája még hosszú ideig rendkívül laza marad.

  Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak hétfői értékelése szerint számos olyan ok van, amely miatt nem lehet arra a következtésre jutni, hogy a görög válság véget ért, és Görögország jövője biztosított az euróövezetben. Nem biztos, hogy a görög parlament jóváhagyja a megállapodást, a Sziriza ugyanis azt ígérte, hogy nem lesz több külső segélycsomag, ráadásul a most létrejött megállapodás keményebb feltételeket tartalmaz, mint amilyeneket a népszavazáson a görög választók elutasítottak.

  Parlamenti jóváhagyás esetén sem valószínű, hogy a megállapodás jelentősen javítaná Görögország gazdasági és költségvetési helyzetét, mivel a hitelezők által megkövetelt elsődleges államháztartási többletek eléréséhez szükséges újabb megszorítások még tovább gyengítik a görög gazdaság teljesítményét. Mindemellett a megállapodás nem tartalmaz semmiféle jelentős adósságkönnyítést. A kiadott közleményben szerepel ugyan, hogy az eurócsoport szükség esetén kész megfontolni hosszabb türelmi és törlesztési időszakokat, de ennek feltétele az új egyezmény maradéktalan végrehajtása, ráadásul ez sem elégséges ahhoz, hogy a görög adósságráta olyan szintre csökkenjen, amely ismét megnyitná Görögország előtt a tőkepiacokat - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

  A ház mindezek alapján kitart azon álláspontja mellett, hogy bármiféle olyan megállapodás, amelyben nem szerepel jelentős adósságkönnyítés, legfeljebb az elkerülhetetlen - vagyis a Grexit - halogatására alkalmas, és valószínűleg nem is túl hosszú ideig.