Görög adósság - Hollande azonnali megállapodást sürget
PÁRIZS. Francois Hollande francia államfő azonnali megállapodást sürgetett szerdán a görög kormány és európai hitelezői között.
"Egyértelműnek kell lenni, megállapodást most azonnal!" - jelentette ki Lyonban a francia elnök, aki szerint nem lehet tovább halogatni a kompromisszumot. "Már egy ideje beszélünk erről a megállapodásról, itt az idő, hogy megszülessen" - fogalmazott. Azt is mondta, hogy európaiként nem szeretné az eurózóna szétesését. Véleménye szerint a meghosszabbított tárgyalásokat most végig kell vinni.
A külföldi hitelezők által megajánlott segélycsomagról vasárnapra kiírt görögországi népszavazásról a francia elnök úgy vélekedett, Görögország dolga, hogy megtartja-e vagy pedig visszavonja. Ha a megállapodás megszületik a referendum előtt, akkor a konzultációnak nem lesz már sok értelme - jegyezte meg Hollande.
Angela Merkel német kancellár viszont a francia állásponttal ellentétes véleményt fogalmazott meg. Azt mondta, hogy az ajtó továbbra is nyitva áll a görög kormánnyal való tárgyalások előtt, de egy új segélyprogramról csakis a hét végére tervezett görögországi referendum után lehet tárgyalni.
Brit lapértesülések szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök kormánya kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó, a bizottság honlapján vasárnap nyilvánosságra hozott átfogó javaslatcsomagját bizonyos módosításokkal, kiegészítésekkel és pontosításokkal, a június 30-án lejáró nemzetközi hitelprogram meghosszabbításának és az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) kötendő hitelmegállapodás részeként.
Az új javaslatot szerdán késő délután vitatják meg az euróövezeti pénzügyminiszterek egy újabb telekonferencia keretében.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter első reagálásában elutasította a görögök újabb javaslatát, mivel szerinte Ciprasz kedd esti levelével nem vált egyértelműbbé a helyzet, nincs miről komoly tárgyalásokat folytatni. Schäuble emlékeztetett arra is, hogy június 30-án lejárt a Görögországot támogató európai hitelprogram hatálya, így nem lehet a status quóhoz ragaszkodni.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter viszont azt mondta: reméli, hogy még a külföldi hitelezők által megajánlott segélycsomagról kiírt népszavazás előtt megszületik a megállapodás Görögország és a hitelezők között.
EFSF: a nemfizetés csődesemény
A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSF) álláspontja szerint csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) - közölte szerdán az alap.
Az eurózóna mentőalapjaként létrehozott EFSF tudatta azt is, hogy ha az IMF igazgatótanácsa megerősíti a törlesztés elmaradását, az az IMF-fel közösen folyósított EFSF-hitelekre nézve is csődeseménynek számít. Az EFSF vezérigazgatója erről még szerdán tájékoztatni fogja az eurózóna pénzügyminisztereit, és a három lehetséges lépés közül javaslatot tesz majd valamelyikre. Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy pedig elhalasztják a döntést.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a brüsszeli testület a harmadik lehetőséget támogatja, hogy az EFSF egyelőre ne éljen a szerződésből fakadó jogaival, egyelőre ne hozzon döntést.
Az első lehetőség gyakorlatilag a kegyelemdöfést adná meg a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögországnak. Az EFSF - rajta keresztül gyakorlatilag az eurózóna tagállamai - Athén messze legnagyobb hitelezője, 2012 óta 130 milliárd euró kedvezményes kölcsönt folyósított Görögországnak, ami a hellének bruttó hazai termékének csaknem háromnegyede. Emellett valószínűleg végleg elzárná annak lehetőségét, hogy Görögország az euróövezet immár intézményesített mentőalapjából, az Európai Stabilitási Mechanizmustól további forrásokhoz jusson, ahogyan arról a görög kormány tárgyalni szeretne.
Miután Athén a pénzpiacokról nem tud pénzhez jutni, az IMF-től sem, amíg nem rendezi hátralékát, az ESM-támogatás lehetőségének elvágása gyakorlatilag a görög állam külső finanszírozási forrásainak végletes leszűkítését jelentené.
Hitelminősítők már a múlt héten közölték, hogy ők nem tekintik csődeseménynek, ha Görögország nem fizet az IMF-nek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló kötelezettségek teljesítése számít, a hivatalos, államközi hitelek késedelembe esése nem.
A Görögország rendelkezésére bocsátott második mentőprogram kedden véget ért, meghosszabbítását az eurózóna pénzügyminiszterei kedd este végleg elutasították, miután hónapokon át nem sikerült megállapodni Athénnal a cserébe meghozandó reformintézkedésekről. Dombrovskis elmondta, hogy ennek kifutásával Görögországnak új megállapodást kellene kötnie, új feltételekkel. Elmondta ugyanakkor, hogy a bizottság ajtaja nyitva van, készek tárgyalni, de a megállapodáshoz a görögök részéről is konstruktív hozzáállásra van szükség. Dombrovskis kijelentette: bármi történjék is Görögországban, meggyőződése, hogy a gazdasági és monetáris unió képes megbirkózni a következményekkel.
A külföldi hitelezők által megajánlott segélycsomagról vasárnapra kiírt görögországi népszavazásról a francia elnök úgy vélekedett, Görögország dolga, hogy megtartja-e vagy pedig visszavonja. Ha a megállapodás megszületik a referendum előtt, akkor a konzultációnak nem lesz már sok értelme - jegyezte meg Hollande.
Angela Merkel német kancellár viszont a francia állásponttal ellentétes véleményt fogalmazott meg. Azt mondta, hogy az ajtó továbbra is nyitva áll a görög kormánnyal való tárgyalások előtt, de egy új segélyprogramról csakis a hét végére tervezett görögországi referendum után lehet tárgyalni.
Brit lapértesülések szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök kormánya kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó, a bizottság honlapján vasárnap nyilvánosságra hozott átfogó javaslatcsomagját bizonyos módosításokkal, kiegészítésekkel és pontosításokkal, a június 30-án lejáró nemzetközi hitelprogram meghosszabbításának és az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) kötendő hitelmegállapodás részeként.
Az új javaslatot szerdán késő délután vitatják meg az euróövezeti pénzügyminiszterek egy újabb telekonferencia keretében.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter első reagálásában elutasította a görögök újabb javaslatát, mivel szerinte Ciprasz kedd esti levelével nem vált egyértelműbbé a helyzet, nincs miről komoly tárgyalásokat folytatni. Schäuble emlékeztetett arra is, hogy június 30-án lejárt a Görögországot támogató európai hitelprogram hatálya, így nem lehet a status quóhoz ragaszkodni.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter viszont azt mondta: reméli, hogy még a külföldi hitelezők által megajánlott segélycsomagról kiírt népszavazás előtt megszületik a megállapodás Görögország és a hitelezők között.
EFSF: a nemfizetés csődesemény
A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSF) álláspontja szerint csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) - közölte szerdán az alap.
Az eurózóna mentőalapjaként létrehozott EFSF tudatta azt is, hogy ha az IMF igazgatótanácsa megerősíti a törlesztés elmaradását, az az IMF-fel közösen folyósított EFSF-hitelekre nézve is csődeseménynek számít. Az EFSF vezérigazgatója erről még szerdán tájékoztatni fogja az eurózóna pénzügyminisztereit, és a három lehetséges lépés közül javaslatot tesz majd valamelyikre. Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy pedig elhalasztják a döntést.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a brüsszeli testület a harmadik lehetőséget támogatja, hogy az EFSF egyelőre ne éljen a szerződésből fakadó jogaival, egyelőre ne hozzon döntést.
Az első lehetőség gyakorlatilag a kegyelemdöfést adná meg a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögországnak. Az EFSF - rajta keresztül gyakorlatilag az eurózóna tagállamai - Athén messze legnagyobb hitelezője, 2012 óta 130 milliárd euró kedvezményes kölcsönt folyósított Görögországnak, ami a hellének bruttó hazai termékének csaknem háromnegyede. Emellett valószínűleg végleg elzárná annak lehetőségét, hogy Görögország az euróövezet immár intézményesített mentőalapjából, az Európai Stabilitási Mechanizmustól további forrásokhoz jusson, ahogyan arról a görög kormány tárgyalni szeretne.
Miután Athén a pénzpiacokról nem tud pénzhez jutni, az IMF-től sem, amíg nem rendezi hátralékát, az ESM-támogatás lehetőségének elvágása gyakorlatilag a görög állam külső finanszírozási forrásainak végletes leszűkítését jelentené.
Hitelminősítők már a múlt héten közölték, hogy ők nem tekintik csődeseménynek, ha Görögország nem fizet az IMF-nek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló kötelezettségek teljesítése számít, a hivatalos, államközi hitelek késedelembe esése nem.
A Görögország rendelkezésére bocsátott második mentőprogram kedden véget ért, meghosszabbítását az eurózóna pénzügyminiszterei kedd este végleg elutasították, miután hónapokon át nem sikerült megállapodni Athénnal a cserébe meghozandó reformintézkedésekről. Dombrovskis elmondta, hogy ennek kifutásával Görögországnak új megállapodást kellene kötnie, új feltételekkel. Elmondta ugyanakkor, hogy a bizottság ajtaja nyitva van, készek tárgyalni, de a megállapodáshoz a görögök részéről is konstruktív hozzáállásra van szükség. Dombrovskis kijelentette: bármi történjék is Görögországban, meggyőződése, hogy a gazdasági és monetáris unió képes megbirkózni a következményekkel.
Forrás
MTI
