Görög adósság - A pénzügyminiszterek nem derűlátóak
BRÜSSZEL. Borúlátóan nyilatkoztak az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei hétfői brüsszeli rendkívüli tanácskozásuk előtt a görög reformintézkedésekről való megállapodás lehetőségéről.
Alexander Stubb finn pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy nagyon alacsonyak a várakozásai a hétfői nappal kapcsolatban, az egyik népszerű mikroblog oldalon keresztül pedig azt az üzenetet tette közzé a tanácskozás kezdetén, hogy senki se számítson áttörésre.
Hasonlóan fogalmazott ír kollégája, Michael Noonan. Õ arra is rámutatott, hogy számára nem világos, mi a görögök pontos javaslata jelenleg. Mint mondta: úgy tudja, hogy történt elmozdulás, de azt nem lehet megmondani, hogy ez elegendő-e a megállapodáshoz. Noonan újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy úgy véli, nem a brüsszeli, hanem az athéni állapotokat minősíti, hogy a feltételezett javaslatnak több különböző változata is kiszivárgott és közkézen forog. Noonan arra számít, hogy csütörtökön, az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek találkozója előtt ismét összeülhetnek az eurózóna pénzügyminiszterei.
Jeroen Dijsselbloem, a tanácskozás, az Eurócsoport elnöke, holland pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a legújabb görög javaslat nagyon későn érkezett, ezért egyelőre lehetetlen végleges értékelést adni róla, de reményét fejezte ki, hogy az Athénnak folyósított hiteleket koordináló és ellenőrző intézmények, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap megosztja a tárcavezetőkkel első benyomásait.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is borúlátó hangot ütött meg, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új görög javaslat nem sok újdonságot tartalmaz.
"Nem tudom, hogyan készíthetnénk elő komolyan az eurózóna-csúcstalálkozót érdemi javaslat hiányában" - fogalmazott a német tárcavezető, rámutatva, hogy enélkül a csúcstól sem érdemes nagy eredményt várni.
A tanácskozáson az Európai Bizottságot képviselő Pierre Moscovici arról beszélt, hogy a mai nap nagyon fontos mind Görögország, mind az euró, továbbá egész Európa szempontjából egyaránt. Nem csinált titkot abból, hogy szerinte sok tennivaló van még a görögországi forgalmi adóztatás átalakításában és a nyugdíjreform terén. Hozzátette: a bizottság pozitívan áll az egyeztetésekhez.
Pár órával korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogadta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt. Megbeszéléseik előtt a görög kormányfő megismételte a sajtónak, hogy érdemi és életképes megoldást szeretne, amely lehetővé teszi Görögország számára, hogy növekedésnek induljon az euróövezetben , szem előtt tartva a társadalmi igazságosság és kohézió szempontjait. Juncker mindössze annyit mondott, hogy van haladás, de még nincs megállapodás.
EU-biztos: lehetséges megállapodás
Az athéni kormány megállapodási javaslatai az államcsőddel fenyegető görög adósságválság ügyében "jó irányba mutatnak, egy megállapodás alapjait jelenhetik, de ez azt jelenti, hogy van még miről tárgyalni" - mondta hétfőn Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági biztosa az Europe1 francia kereskedelmi rádióban adott interjúban.
Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vasárnap, egy nappal az euróövezeti vezetők hétfői válságtanácskozása előtt Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia miniszterelnökkel, és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben tett új javaslatot a törlesztési válság megoldására. "A görög kormány, azt hiszem, végre megértette, hogy konkrét és erős ellenjavaslatokat kell benyújtania" - mondta az EU-biztos.
Moscovici emlékeztetett arra, hogy a görög adósságválság miatt már több alkalommal is tartottak nagyon fontosnak minősített rendkívüli uniós csúcstalálkozót, de "ezúttal ez döntő lesz". "Görögország és az euró sorsa jelentős részben ma dől el" - fogalmazott a biztos néhány órával azelőtt, hogy az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei asztalhoz ülnek, a csúcsvezetők pedig este tárgyalnak a kérdésről.
A rendkívüli csúcs oka, hogy az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által Görögországnak nyújtott támogatási csomag június 30-án lejár, s ugyanezen a napon esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Ez utóbbit Athén nem tudná teljesíteni, így az államcsődöt csak akkor kerülheti el, ha a hitelezői trojka folyósítaná neki a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Ez utóbbira a trojka azonban csak akkor hajlandó, ha a görög kormány vállalja, hogy hiteles és fenntartható gazdasági szerkezeti reformot valósít meg, a következő években növeli az elsődleges (vagyis a kamatterhek nélkül számított) államháztartási többletét a GDP arányában, fokozatosan kivezeti a bőkezű kiegészítéseket a nyugdíjrendszeréből, valamint egységesebbé teszi - az emelés jegyében - jelenlegi, "széttöredezettnek" minősített áfarendszerét.
A találkozóval kapcsolatos pozitív érzéseket Michel Sapin francia pénzügyminiszter is osztja, aki az RFI rádióban "színvonalasnak" nevezte a vasárnapi athéni előterjesztést.
Nem volt idő elemezni az új görög javaslatot, folytatódnak az egyeztetések
Athén új javaslatai üdvözlendő és pozitív lépésnek tekinthetőek, de az idő rövidsége miatt egyelőre nem lehetett őket átfogóan elemezni, ezért folytatódnak a tárgyalások a görög mentőcsomag és reformprogram fennmaradó, utolsó részéről - közölte hétfőn, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozását követően Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke.
A holland politikus tudatta, hogy a reggel kapták meg a görög javaslatcsomagot, és először a mentőcsomag és a reformprogram koordinálásáért és ellenőrzéséért felelős intézményeknek, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell véleményt mondania róla, ezért még a délután folyamán folytatódnak az egyeztetések, hogy még a hét hátralévő részében meg lehessen állapodni.
Athén 2012-ben, a második mentőcsomag keretében 130 milliárd euró kedvezményes kölcsön lehívására kapott lehetőséget, ha cserébe megfelelő reformintézkedéseket hajt végre. Ennek utolsó, 7,2 milliárdos részlete vár még lehívásra, de ezt a hitelezők csak akkor engedélyezik, ha Athén is meghozza a tőle várt intézkedéseket. Ezekről nem sikerül hónapok óta megállapodni. Az olcsó hitelből és a cserébe várt intézkedésekből álló görög program február végén lejárt volna, de az Eurócsoport akkor abban állapodott meg, hogy négy hónappal, június végéig meghosszabbítják. A program így pont akkor jár le, amikor Athénnak több mint másfél milliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek. Mára viszont világossá vált, hogy erre Görögországnak nincs pénze.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfő estére Brüsszelbe hívta az eurózóna tagállamainak állam- illetve kormányfőit, hogy a legfelső politikai szinten vitassák meg a görög válságot. Ezt a csúcstalálkozót volt hivatott előkészíteni az Eurócsoport rendkívüli ülése.
Dijsselbloem azt is elmondta, hogy a héten még egyszer összeülnek majd a pénzügyminiszterek, hogy meghallgassák, milyen eredménnyel zárult a három intézmény és Görögország közötti egyeztetés.
Az Eurócsoport tanácskozását követő sajtótájékoztatón Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos is kitért arra, hogy későn érkeztek meg a görög javaslatok, amelyeket ugyanakkor jó alapnak nevezett a további munkához. A francia politikus elmondta: szakértői szinten ellenőrizni kell a részleteket, pontosítani, konkretizálni és ellenőrizni kell a számokat, a munkának pedig még hétfő délután nekiállnak, a görög hatóságok bevonásával.
Hasonlóan fogalmazott ír kollégája, Michael Noonan. Õ arra is rámutatott, hogy számára nem világos, mi a görögök pontos javaslata jelenleg. Mint mondta: úgy tudja, hogy történt elmozdulás, de azt nem lehet megmondani, hogy ez elegendő-e a megállapodáshoz. Noonan újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy úgy véli, nem a brüsszeli, hanem az athéni állapotokat minősíti, hogy a feltételezett javaslatnak több különböző változata is kiszivárgott és közkézen forog. Noonan arra számít, hogy csütörtökön, az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek találkozója előtt ismét összeülhetnek az eurózóna pénzügyminiszterei.
Jeroen Dijsselbloem, a tanácskozás, az Eurócsoport elnöke, holland pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a legújabb görög javaslat nagyon későn érkezett, ezért egyelőre lehetetlen végleges értékelést adni róla, de reményét fejezte ki, hogy az Athénnak folyósított hiteleket koordináló és ellenőrző intézmények, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap megosztja a tárcavezetőkkel első benyomásait.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is borúlátó hangot ütött meg, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új görög javaslat nem sok újdonságot tartalmaz.
"Nem tudom, hogyan készíthetnénk elő komolyan az eurózóna-csúcstalálkozót érdemi javaslat hiányában" - fogalmazott a német tárcavezető, rámutatva, hogy enélkül a csúcstól sem érdemes nagy eredményt várni.
A tanácskozáson az Európai Bizottságot képviselő Pierre Moscovici arról beszélt, hogy a mai nap nagyon fontos mind Görögország, mind az euró, továbbá egész Európa szempontjából egyaránt. Nem csinált titkot abból, hogy szerinte sok tennivaló van még a görögországi forgalmi adóztatás átalakításában és a nyugdíjreform terén. Hozzátette: a bizottság pozitívan áll az egyeztetésekhez.
Pár órával korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogadta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt. Megbeszéléseik előtt a görög kormányfő megismételte a sajtónak, hogy érdemi és életképes megoldást szeretne, amely lehetővé teszi Görögország számára, hogy növekedésnek induljon az euróövezetben , szem előtt tartva a társadalmi igazságosság és kohézió szempontjait. Juncker mindössze annyit mondott, hogy van haladás, de még nincs megállapodás.
EU-biztos: lehetséges megállapodás
Az athéni kormány megállapodási javaslatai az államcsőddel fenyegető görög adósságválság ügyében "jó irányba mutatnak, egy megállapodás alapjait jelenhetik, de ez azt jelenti, hogy van még miről tárgyalni" - mondta hétfőn Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági biztosa az Europe1 francia kereskedelmi rádióban adott interjúban.
Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vasárnap, egy nappal az euróövezeti vezetők hétfői válságtanácskozása előtt Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia miniszterelnökkel, és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben tett új javaslatot a törlesztési válság megoldására. "A görög kormány, azt hiszem, végre megértette, hogy konkrét és erős ellenjavaslatokat kell benyújtania" - mondta az EU-biztos.
Moscovici emlékeztetett arra, hogy a görög adósságválság miatt már több alkalommal is tartottak nagyon fontosnak minősített rendkívüli uniós csúcstalálkozót, de "ezúttal ez döntő lesz". "Görögország és az euró sorsa jelentős részben ma dől el" - fogalmazott a biztos néhány órával azelőtt, hogy az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei asztalhoz ülnek, a csúcsvezetők pedig este tárgyalnak a kérdésről.
A rendkívüli csúcs oka, hogy az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által Görögországnak nyújtott támogatási csomag június 30-án lejár, s ugyanezen a napon esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Ez utóbbit Athén nem tudná teljesíteni, így az államcsődöt csak akkor kerülheti el, ha a hitelezői trojka folyósítaná neki a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Ez utóbbira a trojka azonban csak akkor hajlandó, ha a görög kormány vállalja, hogy hiteles és fenntartható gazdasági szerkezeti reformot valósít meg, a következő években növeli az elsődleges (vagyis a kamatterhek nélkül számított) államháztartási többletét a GDP arányában, fokozatosan kivezeti a bőkezű kiegészítéseket a nyugdíjrendszeréből, valamint egységesebbé teszi - az emelés jegyében - jelenlegi, "széttöredezettnek" minősített áfarendszerét.
A találkozóval kapcsolatos pozitív érzéseket Michel Sapin francia pénzügyminiszter is osztja, aki az RFI rádióban "színvonalasnak" nevezte a vasárnapi athéni előterjesztést.
Nem volt idő elemezni az új görög javaslatot, folytatódnak az egyeztetések
Athén új javaslatai üdvözlendő és pozitív lépésnek tekinthetőek, de az idő rövidsége miatt egyelőre nem lehetett őket átfogóan elemezni, ezért folytatódnak a tárgyalások a görög mentőcsomag és reformprogram fennmaradó, utolsó részéről - közölte hétfőn, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozását követően Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke.
A holland politikus tudatta, hogy a reggel kapták meg a görög javaslatcsomagot, és először a mentőcsomag és a reformprogram koordinálásáért és ellenőrzéséért felelős intézményeknek, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell véleményt mondania róla, ezért még a délután folyamán folytatódnak az egyeztetések, hogy még a hét hátralévő részében meg lehessen állapodni.
Athén 2012-ben, a második mentőcsomag keretében 130 milliárd euró kedvezményes kölcsön lehívására kapott lehetőséget, ha cserébe megfelelő reformintézkedéseket hajt végre. Ennek utolsó, 7,2 milliárdos részlete vár még lehívásra, de ezt a hitelezők csak akkor engedélyezik, ha Athén is meghozza a tőle várt intézkedéseket. Ezekről nem sikerül hónapok óta megállapodni. Az olcsó hitelből és a cserébe várt intézkedésekből álló görög program február végén lejárt volna, de az Eurócsoport akkor abban állapodott meg, hogy négy hónappal, június végéig meghosszabbítják. A program így pont akkor jár le, amikor Athénnak több mint másfél milliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek. Mára viszont világossá vált, hogy erre Görögországnak nincs pénze.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfő estére Brüsszelbe hívta az eurózóna tagállamainak állam- illetve kormányfőit, hogy a legfelső politikai szinten vitassák meg a görög válságot. Ezt a csúcstalálkozót volt hivatott előkészíteni az Eurócsoport rendkívüli ülése.
Dijsselbloem azt is elmondta, hogy a héten még egyszer összeülnek majd a pénzügyminiszterek, hogy meghallgassák, milyen eredménnyel zárult a három intézmény és Görögország közötti egyeztetés.
Az Eurócsoport tanácskozását követő sajtótájékoztatón Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos is kitért arra, hogy későn érkeztek meg a görög javaslatok, amelyeket ugyanakkor jó alapnak nevezett a további munkához. A francia politikus elmondta: szakértői szinten ellenőrizni kell a részleteket, pontosítani, konkretizálni és ellenőrizni kell a számokat, a munkának pedig még hétfő délután nekiállnak, a görög hatóságok bevonásával.
frissítve 16:37
Forrás
MTI
