Görög adósság: a célszámokról már megállapodtak
Egy görög kormányzati illetékes elmondta: Görögországnak a hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékát elérő elsődleges - vagyis az adósságszolgálat nélkül számított - többletet kell elérnie 2016-ban, a rá következő évben pedig 1,75 százalékot. Idén legfeljebb 0,25 százalékos deficittel zárhat a görög államháztartás.
Az athéni kormány és a nemzetközi hitelezők a Görögországot a csődtől megmentő újabb, immár harmadik mentőcsomagról tárgyalnak, amelynek összege 86 milliárd euró, és amelynek fejében számos kiigazítást kell megtennie a mediterrán országnak. Bennfentesek szerint küszöbön áll a teljes - többek között a görög bankrendszer szanálásának részleteire és a görög állami vagyonelemek értékesítésére is kiterjedő - megállapodás.
Németország eurómilliárdokat spórol a görög válság révén
A német állam több milliárd eurót takarít meg a görög államadósság-válság révén, még akkor is, ha Athén egy centet sem törleszt a tartozásából - mutatta ki hétfőn ismertetett vizsgálatában az egyik vezető német gazdaságkutató intézet.
A hallei Leibnitz Intézet (Leibniz-Instituts für Wirtschaftsforschung Halle - IWH) számításai szerint Németország nagyjából 100 milliárd eurót takarított meg 2010 óta annak révén, hogy a görög válság miatt csökkent az államháztartás kamatkiadása.
Nagyjából 10 milliárd eurót pedig akkor is megspórol, ha Athén egy centet sem fizet vissza a tartozásából, mert a görög válság kezelésére indított mentőprogramokban Berlin a még formálódó harmadik programmal együtt nagyjából 90 milliárd euróval vesz részt az euróövezeti válságkezelő rendszeren (ESM), az Európai Központi Bankon (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül.
A befektetők válság idején igyekeznek minél biztosabb helyre tenni a pénzüket, és Németország aránytalanul nagy mértékben profitál ebből a biztonságra törekvő magatartásból a válság elmélyülése, 2010 óta, mert a német államkötvények is befektetési menedékké váltak. Például az idén januárban Sziriza választási győzelmének hírére egy nap alatt 30 bázisponttal csökkent a német állampapírok hozama, mert a pénzügyi piacok kedvezőtlen fejleménynek ítélték a radikális baloldali párt győzelmét. Ugyanez a hatás érvényesül más állampapírok - például az amerikai, a francia és a holland államkötvények - esetében is, de jóval kisebb mértékben - áll az IWH közleményében.
