Globális hatásuk van a nagy földrengéseknek
OKLAHOMA. A nyugat-texasi olajmezők térségében is lökéseket idézett elő a pusztító erejű, 2011-es japán földrengés - derült ki egy új amerikai kutatásból, amely szerint a gáz- és olajkitermelések melletti törésvonalak megérezhetik a messzi mozgásokat.
Régóta köztudomású, hogy a nagy földrengések több ezer kilométer távolságban is előidézhetnek kisebb lökéseket. Működő vulkánok vidékén, például a Yellowstone Nemzeti Parkban gyakran érezni rázkódást a távolban lezajlott, nagy erejű rengések után.
Kevesebb ismeret áll rendelkezésre arról, hogyan érintik a távoli földmozgások az emberi tevékenység miatt meggyengült törésvonalakat, például a texasi olajmező mélyre fúrt szennyvíztározóját. A Föld túlsó oldalán lezajló óriás földrengések kisebb vagy közepes mozgásokat idéznek elő az amerikai szárazföld olajkútjai közelében - olvasható a Columbia Egyetem kutatóinak tanulmányában, amely pénteken jelent meg a Science tudományos lapban. Mióta az ország energiaszükségletének kielégítése érdekében fokozták az olajkitermelést, a kutatók figyelni kezdték az utóbbi időben az iparvidékek közelében lezajlott földrengéseket.
A tanulmány kimutatta, hogy a nagy nyomású iszappumpálás, amellyel a kőolajat kitermelik, gyengíti a törésvonalakat, sőt érzékelhető rengéseket is képes előidézni. A hidraulikus repesztéses gázkitermelés vitatott gyakorlata, amely során víz, homok és vegyi anyagok nagy nyomású keverékét használják fel, hogy felszínre hozzák a földgázt és a kőolajat, szintén rengéseket hozhat létre, ám ezek jellegzetesen 2-es erősségnél kisebb mikromozgások.
A földrengésekről szóló archív feljegyzések végigolvasása közben a Nicholas van der Elst vezette kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy a föld alatti szennyvíztárolók környéki törésvonalak teli voltak nyomással, amikor a messzi, nagy földrengések hullámai átszelték a bolygót. A Japánban keletkezett, Richter-skála szerinti 9-es erősségű, 2011-es földrengés mozgásokat idézett elő a nyugat-texasi Snyder városában, ahol az olajszivattyúzás korábban már okozott kisebb rengést. A 8,8-as erősségű chilei földrengés 2010-ben Oklahomában, a működő olajszivattyúk hazájában okozott 4,1-es erősségű mozgásokat.
Ezeken a helyeken a szeizmikus tevékenység hónapok elteltével újabb mérsékelt mozgásokhoz vezetett, ami a kutatók szerint a törésvonalban fellépett nyomás jele lehet. A rezgések túl kicsik voltak ahhoz, hogy levezessék a törésvonalban keletkezett nyomást, amihez a többi közeli törésvonal nyomása is hozzáadódhat, ezzel a jövőbeli jelentősebb földmozgások kockázata is nőhet. A kutatók csak ott találtak az olajszivattyúk közelében érezhető utórengéseket, ahol már évtizedek óta folyt a kitermelés.
"Amennyiben a megfigyelések beigazolódnak, az eredmények segíthetnek az gáz- és olajkitermelő társaságoknak eldönteni, hol biztonságos fúrni, és hol kevésbé" - kommentálta a kutatást Julie Shemeta geofizikus, a coloradói MEQ Geo Tanácsadó Rt. elnöke.
"A szivattyúk előidézte földrengések ellenére az Egyesült Államok 30 ezer olajkútja közül csupán néhány okoz gondot" - tette hozzá William Ellsworth, a U. S. Geological Survey szakfolyóirat szeizmológusa, aki a lapban összefoglalót is közölt a témára vonatkozó kutatásokról.
Kevesebb ismeret áll rendelkezésre arról, hogyan érintik a távoli földmozgások az emberi tevékenység miatt meggyengült törésvonalakat, például a texasi olajmező mélyre fúrt szennyvíztározóját. A Föld túlsó oldalán lezajló óriás földrengések kisebb vagy közepes mozgásokat idéznek elő az amerikai szárazföld olajkútjai közelében - olvasható a Columbia Egyetem kutatóinak tanulmányában, amely pénteken jelent meg a Science tudományos lapban. Mióta az ország energiaszükségletének kielégítése érdekében fokozták az olajkitermelést, a kutatók figyelni kezdték az utóbbi időben az iparvidékek közelében lezajlott földrengéseket.
A tanulmány kimutatta, hogy a nagy nyomású iszappumpálás, amellyel a kőolajat kitermelik, gyengíti a törésvonalakat, sőt érzékelhető rengéseket is képes előidézni. A hidraulikus repesztéses gázkitermelés vitatott gyakorlata, amely során víz, homok és vegyi anyagok nagy nyomású keverékét használják fel, hogy felszínre hozzák a földgázt és a kőolajat, szintén rengéseket hozhat létre, ám ezek jellegzetesen 2-es erősségnél kisebb mikromozgások.
A földrengésekről szóló archív feljegyzések végigolvasása közben a Nicholas van der Elst vezette kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy a föld alatti szennyvíztárolók környéki törésvonalak teli voltak nyomással, amikor a messzi, nagy földrengések hullámai átszelték a bolygót. A Japánban keletkezett, Richter-skála szerinti 9-es erősségű, 2011-es földrengés mozgásokat idézett elő a nyugat-texasi Snyder városában, ahol az olajszivattyúzás korábban már okozott kisebb rengést. A 8,8-as erősségű chilei földrengés 2010-ben Oklahomában, a működő olajszivattyúk hazájában okozott 4,1-es erősségű mozgásokat.
Ezeken a helyeken a szeizmikus tevékenység hónapok elteltével újabb mérsékelt mozgásokhoz vezetett, ami a kutatók szerint a törésvonalban fellépett nyomás jele lehet. A rezgések túl kicsik voltak ahhoz, hogy levezessék a törésvonalban keletkezett nyomást, amihez a többi közeli törésvonal nyomása is hozzáadódhat, ezzel a jövőbeli jelentősebb földmozgások kockázata is nőhet. A kutatók csak ott találtak az olajszivattyúk közelében érezhető utórengéseket, ahol már évtizedek óta folyt a kitermelés.
"Amennyiben a megfigyelések beigazolódnak, az eredmények segíthetnek az gáz- és olajkitermelő társaságoknak eldönteni, hol biztonságos fúrni, és hol kevésbé" - kommentálta a kutatást Julie Shemeta geofizikus, a coloradói MEQ Geo Tanácsadó Rt. elnöke.
"A szivattyúk előidézte földrengések ellenére az Egyesült Államok 30 ezer olajkútja közül csupán néhány okoz gondot" - tette hozzá William Ellsworth, a U. S. Geological Survey szakfolyóirat szeizmológusa, aki a lapban összefoglalót is közölt a témára vonatkozó kutatásokról.
Forrás
MTI
