Globális felmelegedés - Már csak alkalmazkodni lehet?
BUDAPEST. Egy évtizeddel ezelőtt sok szó esett a globális felmelegedésről, az utóbbi időben a klímakonferenciák azonban egyre inkább az alkalmazkodásról szólnak.
Az idei tél Magyarországon 2,1 fokkal volt melegebb a harminc éves átlagnál, a téli csapadék mennyisége pedig töredéke az előző években tapasztaltaknak, hófoltok is alig voltak az országban.
Az ezredforduló óta rekord melegek sorozatát éltük meg. Ugyan valami haszna is van az idén elmaradt télnek, például tíz százalékkal kevesebb gáz fogyott ebben a szezonban, és az utak hóeltakarításán is több százmillió forintot lehetett spórolni. Hogy hova vezet a globális felmelegedés, arról Zágoni Miklós klímakutatót kérdezte az M1 a Ma reggel című műsorában.
A szakember elmondta: nem tudni, lesz-e böjtje az idei enyhe télnek. Hozzátette: mintegy tíz évvel ezelőtt sokat beszéltek a globális felmelegedésről, nemzetközi jelentések készültek, akadémiai kutatások folytak, klímatörvény született, mostanában azonban a klímatéma sem nemzetközileg, sem itthon nem igen kerül napirendre. Pedig kis odafigyeléssel és nem túl sok pénzzel ismét a figyelem középpontjába lehetne irányítani. Az utóbbi időben a klímakonferenciák is egyre inkább elsősorban az alkalmazkodásról szólnak.
A szakember hangsúlyozta: egy kis ország önmagában semmit nem tehet, a globális felmelegedés következményeit azonban mindenki egyformán érzi és viseli. Zágoni Miklós azt prognosztizálja, hogy a 21. század folyamán az emberiség a teljes hozzáférhető szén- és olajkészletet fel fogja használni, és meg fog duplázódni a légkör széndioxid-tartalma. Hozzátette: nincs az a nemzetközi egyezmény, amely India energiaéhségét vagy Kína növekedési igényét korlátozni tudná.
Az ezredforduló óta rekord melegek sorozatát éltük meg. Ugyan valami haszna is van az idén elmaradt télnek, például tíz százalékkal kevesebb gáz fogyott ebben a szezonban, és az utak hóeltakarításán is több százmillió forintot lehetett spórolni. Hogy hova vezet a globális felmelegedés, arról Zágoni Miklós klímakutatót kérdezte az M1 a Ma reggel című műsorában.
A szakember elmondta: nem tudni, lesz-e böjtje az idei enyhe télnek. Hozzátette: mintegy tíz évvel ezelőtt sokat beszéltek a globális felmelegedésről, nemzetközi jelentések készültek, akadémiai kutatások folytak, klímatörvény született, mostanában azonban a klímatéma sem nemzetközileg, sem itthon nem igen kerül napirendre. Pedig kis odafigyeléssel és nem túl sok pénzzel ismét a figyelem középpontjába lehetne irányítani. Az utóbbi időben a klímakonferenciák is egyre inkább elsősorban az alkalmazkodásról szólnak.
A szakember hangsúlyozta: egy kis ország önmagában semmit nem tehet, a globális felmelegedés következményeit azonban mindenki egyformán érzi és viseli. Zágoni Miklós azt prognosztizálja, hogy a 21. század folyamán az emberiség a teljes hozzáférhető szén- és olajkészletet fel fogja használni, és meg fog duplázódni a légkör széndioxid-tartalma. Hozzátette: nincs az a nemzetközi egyezmény, amely India energiaéhségét vagy Kína növekedési igényét korlátozni tudná.
Forrás
hirado.hu, M1
