G20 - A francia elnök újabb klímacsúcsot hív össze

A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót, mint intézményt tömörítő G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének lezárása után tartott sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron kifejtette: további klímavédelmi intézkedéseket kell tenni, főleg pénzügyi téren. A csúcstalálkozó célja az lesz, hogy mozgósítsák a magán- és az állami tőkét a párizsi megállapodáshoz kötődő projektek megvalósításához.
A francia államfő azt reméli, hogy meg tudják győzni Donald Trump elnököt, változtassa meg a klímaváltozásról alkotott véleményét. Trump június 1-jén jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből.
Merkel örömét fejezte ki, hogy a G20 többsége szerint a klímamegállapodás visszafordíthatatlan
Angela Merkel örül annak, hogy az Egyesült Államokat kivéve, a G20-csúcs összes tagja egyet ért abban: a párizsi klímamegállapodás visszafordíthatatlan. A német kancellár a kétnapos találkozó végén nyilatkozott erről újságíróknak.
"Úgy gondolom, nagyon világos, hogy nem tudtunk konszenzusra jutni, de a nézeteltérések is napvilágra kerültek, nem kerültük meg őket" - mondta a politikus. Hozzátette, nem osztja Theresa May brit miniszterelnök véleményét, miszerint Washington még meggondolhatja magát, és visszatérhet a klímamegállapodáshoz.
Megállapodás született a közös zárónyilatkozatról
Egyetértésre jutottak a G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének résztvevői szombaton egy kompromisszumos zárónyilatkozat elfogadásában, amelyben kinyilvánítják, hogy folytatják a küzdelmet a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi üzelmek ellen, visszafordíthatatlannak tekintik és támogatják a párizsi klímaegyezmény zökkenőmentes megvalósítását, miközben tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államok kimarad belőle.
Angela Merkel német kancellár örömét fejezte ki, hogy a G20 egyetért a piacok nyitva tartásában és a protekcionizmus elleni küzdelemben.
Merkel védelmébe vette azt a döntést, hogy a csúcs helyszínéül Hamburgot választották, és úgy vélte, a rendőrség mindent megtett a konferencia biztonságáért. Egyúttal a legélesebben elítélte a kikötővárosban elszabadult erőszakot, és ígéretet tett arra, hogy a kormány átgondolja, milyen segítséget tud adni az összecsapások áldozatainak, és milyen kártérítésben részesítheti Hamburgot az elszenvedett károkért.
Õsztől életbe lép a CETA
Szeptember 21-én ideiglenesen hatályba lépnek az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) rendelkezései – jelentette be közös közleményben a két fél, miután Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Hamburgban a G20-csoport csúcstalálkozójának alkalmából szombaton megbeszélést tartott.
A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a felek képviselői, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után.
Az ideiglenes hatályba léptetés alapvetően azokra az előírásokra vonatkozik, amelyek az unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Nincs azonban ezek között például az egyik legkényesebb kérdés, így a külföldön beruházásokat eszközölő multinacionális vállalatok továbbra sem emelhetnek panaszt és kérhetnek kártérítést döntőbíróságon olyan állam ellen, amely az érdekeiket sértő döntést hoz.
A CETA akkor fog véglegesen hatályba lépni, miután az Európai Unió tagállami parlamentjei is ratifikálták, ami a szakértők szerint évekig is eltarthat.
Összefogásra van szükség a migrációval szemben
A kibocsátó és tranzitországok fejlesztésében együttműködve kell szembenézni az illegális bevándorlással – mondta a spanyol miniszterelnök bevezetőjében, amellyel a migrációs kérdésekről szóló vitaszakaszt nyitotta meg.
Az EFE spanyol hírügynökség beszámolója szerint Mariano Rajoy számtalan intézkedést sorolt fel, amelyeket a spanyol modell ültetett gyakorlatba az illegális bevándorlással szemben, mint például a migráció kiváltó okai elleni küzdelem fejlesztési együttműködéseken keresztül, különös tekintettel a fiatalokra. Ez az amiért a kormányfő támogatta a német álláspontot a hamburgi csúcstalálkozón, hogy dolgozzanak olyan partnerségi megállapodásban, mint amilyen már létezik az Európai Unió és öt afrikai ország, Mali, Szenegál, Etiópia, Niger és Nigéria között.
Mariano Rajoy hangsúlyozta az embercsempészek elleni harc és a nagyobb együttműködés fontosságát a különböző országok biztonsági testületei között, továbbá a legális migrációs csatornák felajánlását a kiinduló országokban.
Amerikai-orosz közeledés
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hamburgi G20-csúcsértékezlet végén úgy értékelte, hogy sikerült munkakapcsolatot létesítenie Donald Trump amerikai elnökkel, és jó oka van azt hinni, hogy legalább részleges együttműködés jöhet létre Washingtonnal. Sajtóértekezleten nyilatkozva az orosz elnök elmondta, hogy találkozójukon megállapodtak Trumppal, együtt fognak működni a kiberbiztonság terén.
Putyin szerint az orosz gáz előnyben van az Egyesült Államokból Európába érkező cseppfolyósított gázzal szemben az alacsonyabb termelési és szállítási költségek miatt. Mindazonáltal üdvözölte a tervezett amerikai gázszállításokat Európába, mert azok szavai szerint “egészséges versengést” teremtenek.
Újságírói kérdésekre válaszolva az orosz elnök elmondta, hogy a Donald Trumppal pénteken tartott kétoldalú találkozóján – amely a tervezett félóra helyett két óra 20 percig tartott – arról biztosította az amerikai elnököt, hogy Oroszország nem avatkozott be az amerikai elnökválasztásba. Putyin szerint Trump elfogadta ezt az állítást.
Oroszország nem fog beavatkozni a szeptemberben esedékes németországi választásokba – szögezte le Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton Hamburgban, a G20-csúcs végén tartott sajtóértekezleten, hozzátéve, hogy Moszkva és Berlin között “jók a kapcsolatok”.
Észak-Korea kérdése is napirendre került
Problémának és fenyegetésnek nevezte Észak-Koreát Donald Trump amerikai elnök az ázsiai szövetségesekkel szombaton Hamburgban tartott kétoldalú találkozóján, amelyeken igyekezett konszenzusra jutni a közelmúltban sikeres interkontinentális ballisztikus rakétakísérletet végrehajtó Phenjan elleni lépésekről.
A G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének zárása után Hszi Csin-ping kínai elnök látta vendégül amerikai kollegáját, aki arról beszélt, hogy időbe telhet, amíg megfékezik Észak-Korea nukleáris ambícióit, de meggyőződése, hogy Washingtonnak és Pekingnek ez sikerülni fog.
Abe Sindzó japán miniszterelnök azt hangoztatta a Trumppal folytatott megbeszélésen, hogy egyre súlyosabb a biztonsági helyzet az ázsiai-csendes-óceáni régióban az észak-koreai rakéta- és atomprogram miatt. Megerősítve, hogy Japán kész szorosan együttműködni az Észak-Korea elleni fellépésben, úgy vélte, hogy a japán-amerikai szövetség hozzájárul a régió békéjének és stabilitásának fenntartásához.
