Franciaország nem fog több menekültet befogadni a felajánlott 30 ezernél
"Az Európai Bizottság 160 ezer, háború és kínzás elől menekülő menedékkérő számára javasol befogadást. Franciaország 30 ezer befogadására tett javaslatot. Ennél több nem lesz" - mondta Manuel Valls. "Nem tudunk Európában befogadni mindenkit azok közül, akik a szíriai diktatúra elől menekülnek" - tette hozzá.
A francia kormány júliusban befogadta a menedékkérők első csoportját, amelyet az Európai Bizottság akkor javasolt. Szeptember elején pedig Francois Hollande államfő további 24 ezer ember befogadására tett ígéretet.
A miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy a menedékjog Franciaország értékeinek középpontjában szerepel, és bírálta a határzár miatt Magyarország szerinte "méltatlan" viselkedését. "Szolidaritásról, nagyvonalúságról, emberiességről kell tanúbizonyságot tennünk, ugyanakkor azt is kezelni kell, hogy vannak félelmek, fantazmagóriák" - hangsúlyozta.
Franciaországban az egyre népszerűbb szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) úgy véli, hogy a migránsok "elárasztják" az országot, s a kormány előnyben részesíti a külföldieket a nehéz helyzetben lévő franciákkal szemben.
Manuel Valls visszautasította ezt a szembeállítást "a szegénységek közötti versengésben", amely szerinte nem létezik. Elmondta, hogy a közelmúltban érkezett menedékkérőknek nyújtott szállásokat nem a franciák elől vették el, a migránsokat általában szanálásra váró épületekben helyezik el.
Franciaország nem számít a menekültek célországának, a menedékkérők száma 2012 óta 65 ezer körül stabilizálódott. Valls azonban elismerte: "nem biztos", hogy idén nem fog ez a szám nőni.
Fiatal férfi az "átlagos" menedékkérő Németországban
Fiatal férfi az "átlagos" menedékkérő Németországban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) kimutatása szerint, amelyet az ARD országos köztelevízió ismertetett csütörtökön.
A BAMF az idén július végéig 218 221 menedékjogi kérelmet regisztrált. A kérelmezők többsége - 141 574 ember - 30 év alatti. A meghatározó a 18-25 éves korosztály, amelyben a férfiak aránya 80 százalék, a nők aránya pedig 20 százalék.
A BAMF csaknem 100 ezer kérelmező megkérdezésével felmérést készített a menedékkérők végzettségéről. A vizsgálat ugyan nem reprezentatív, de nagy vonalakban ábrázolja a helyzetet. A megkérdezettek 13 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 17,5 százaléka gimnáziumot, 30 százaléka pedig más típusú középiskolát végzett, és 24 százalékos az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A megkérdezettek 8 százaléka azt mondta, hogy nem rendelkezik iskolai végzettséggel.
A felmérés résztvevőinek 47 százaléka arról számolt be, hogy hazájában jó anyagi körülmények között élt.
Származási országok szerinti csoportosításban a szíriai állampolgárok alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, ezért a BAMF ennek a körnek az összetételét külön megvizsgálta. Adatai szerint a felsőfokú végzettségűek aránya 25 százalék, a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők aránya ugyancsak 25 százalék, más típusú középiskolát 23 százalék végzett, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 17 százalék, és csupán 3 százalék az iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya. A szíriai menedékkérők 62 százaléka jó anyagi körülmények között élt hazájában a BAMF felmérése szerint.
Az ARD tagesschau.de című hírportálján ismertetett adatok szerint a július végéig regisztrált menedékjogi kérelmek 22,9 százalékát adták be szíriai állampolgárok. A második helyen az albán állampolgárok állnak 16,3 százalékos részaránnyal, a harmadik helyen pedig a koszovóiak 13,3 százalékkal. A negyedik helyen a szerb állampolgárok következnek 5,7 százalékos részaránnyal, az ötödik helyen az afganisztáni állampolgárok 5,5 százalékkal, a hatodik helyen az iraki állampolgárok állnak 5,4 százalékkal. Más ország állampolgárai nem tesznek ki 5 százaléknál nagyobb részarányt a Németországban az idén július végéig regisztrált menedékkérők között. Jelentősebb csoport még a macedónok aránya 2,8 százalékkal, és az eritreaiak aránya 2,6 százalékkal.
A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Franciaországban nő a lakosság száma, így nem ugyanaz a helyzet, mint Németországban, amely kész nagyobb számban befogadni menekülteket. Manuel Valls azt is elmondta, hogy a menekülteken kívül Franciaországba évente mintegy 200 ezer bevándorló érkezik családegyesítés céljából, oktatási programokon keresztül vagy gazdasági okokból.
