Franciaország nem adja ki Szerbiának Ramush Haradinajt
Az ügyészség április elején kérte Haradinaj kiadatását, és a belgrádi kérelem elbírálásával megbízott kelet-franciaországi Colmar fellebbviteli bíróságának vizsgálóbírói kamarája úgy döntött, hogy Haradinaj nem adható ki Szerbiának, és szabadon távozhat az országból. A bíróság nem indokolta meg, hogy miért nem ért egyet az ügyészség kérésével. A szerb hatóságok a döntés ellen kifogást már nem emelhetnek.
A bírósági döntés után Haradinaj azt mondta újságíróknak, hogy "megnyerte a csatát", és ez minden albán számára győzelmet jelent.
A szerb hatóságok azzal vádolják a volt felkelőparancsnokot, hogy 1999 júniusában szerb polgári személyek elleni kínzásokban és kivégzésekben vett részt Koszovóban.
A 48 éves Haradinajt, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori regionális parancsnokát, aki ellen Szerbia nemzetközi elfogató parancsot adott ki, január 4-én állította elő a francia rendőrség Bazel-Mulhouse repülőterén, majd szabadon bocsátották a kiadatásra vonatkozó bírósági döntés meghozataláig, de nem hagyhatta el Franciaországot.
A bírósági eljárás során Rachel Lindon, Haradinaj ügyvédje azt fejtegette, hogy Szerbiának "semmilyen hatásköre" sincs arra, hogy ítéletet mondjon védence felett az 1999. június 12. és 20. között Koszovóban elkövetett feltételezett háborús bűncselekmények ügyében. Ebben az időben az egykori dél-szerbiai tartomány ugyanis a Biztonsági Tanács határozata értelmében már ENSZ-közigazgatás alatt állt, vagyis csak az ottani bíróságok ítélkezhetnek felette. Haradinaj egy interjúban azt mondta, hogy "politikai üldöztetés" áldozata.
A volt Jugoszlávia területén 1998 előtt elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) 2008-ban és 2012-ben - utóbb jogerősen - felmentette a koszovói politikust. Belgrád szerint a bűnöket, amelyekkel vádolják, 1999-ben követték el, és külön elbírálás alá esnek.
Haradinaj parlamenti képviselő, a Szövetség Koszovó Jövőjéért párt elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök ellenlábasa. Nagy népszerűségnek örvend a koszovóiak körében, akik a szerbek elleni 1998-99-es függetlenségi háború hősének tekintik. Õrizetbe vétele nagy visszhangot váltott ki Koszovóban, de Albániában is.
A koszovói háborúnak, a szétesett Jugoszlávia utolsó konfliktusának 13 ezer halottja volt. A többségében albánok lakta dél-szerbiai tartomány 2008-ban kiáltotta ki a függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem ismer el.
