Francia elnökválasztás - Emmanuel Macron győzelme várható vasárnap

A pénteken nyilvánosságra hozott utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Lendületben!) nevű saját politikai mozgalmát vezető, 39 éves Emmanuel Macron biztos győzelmét jelzik, aki 61,5-62 százalékos támogatottsággal győzheti le a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjét. A 48 éves Marine Le Pennek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.

A két forduló közötti, feszült hangulatú és gyors tempójú kampányt az első fordulóban 21,3 százalékot szerzett Marine Le Pen erőteljesebben indította, az április 23-i első forduló másnapján a "nép és a korán kelők nevében" már hajnalban az utcán kampányolt. Feltűnt élelmiszerpiacon, halászok és sztrájkoló munkások között, miközben a favoritnak számító, az első fordulóban 24 százalékot elért centrista riválisa már az íróasztal mögül egyeztetett a várható második fordulós győzelme utáni első intézkedésekről. Le Pen nem győzte hangsúlyozni, hogy ellenfelét, a leköszönő Francois Hollande szocialista államfő volt tanácsadóját, majd gazdasági miniszterét a globalizáció, a pénzvilág és a jelenlegi elit jelöltjének tekinti.

Az elnökjelöltek hagyományos tévévitájában, szerda este a két, egymással teljesen ellentétes Franciaország-vízióval kampányoló politikus személyeskedő, éles támadásokkal tarkított, sokszor zűrzavaros beszélgetést folytatott egymással. Az elnökjelöltek egymás szavába vágva és egymást hazugsággal vádolva taglalták a gazdaságpolitikát, az eurót, az oktatáspolitikát és a terrorizmus elleni harcot érintő elképzeléseiket, amelyekből teljesen egyértelművé vált, hogy semmiben sem értenek egyet.

A hangnemért a sajtó, a közvélemény és még a saját tábora szerint is Marine Le Pen volt az első számú felelős, aki az első pillanattól végig ellenségesen viselkedett riválisával szemben, és nem volt hajlandó érdemi párbeszédre a programokról, csak Macron minősítésére. Elemzők szerint a pártja szalonképessé válásán évek óta dolgozó Marine Le Pen a vitában maga rombolta le elnöki imázsát és idézte meg a pártalapító Jean-Marie Le Pen szellemét, aki maga is úgy ítélte meg, hogy a lánya "nem volt a helyzet magaslatán".

A vita másnapján készült felmérésekben Le Pen támogatottsága 2-3 százalékpontot visszaesett, Macroné pedig ugyanennyit emelkedett, s a szuverenista jelöltet a kampány utolsó két napjának rendezvényein mindenhol uniós zászlókat lengető ellentüntetők fogadták. Ennek már csak abból a szempontból lehet jelentősége, hogy a biztosan urnához vonuló választóknak mintegy 18 százaléka, elsősorban az első fordulóban kiesett jelöltek tábora még mindig nem döntötte el, hogy kire adja a voksát.

Két nappal a második forduló előtt a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a franciák háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.

Az utolsó két napban a délnyugat-franciaországi városokban kampányoló Emmanuel Macron már nyíltan arról beszélt, hogy kiválasztotta miniszterelnökét egy tapasztalt politikus személyében, de a nevét nem árulta el. Azt is elmondta, hogy együtt dolgoznak az új kormány összetételén.

A 67 ezer választókörzet reggel 8 órakor nyitja meg a kapuit, a nagyvárosokban este 8, a kisebb településeken este 7 óráig lehet szavazni. Franciaország tengerentúli területein az első fordulóhoz hasonlóan már szombaton megkezdődik a szavazás. A megválasztott államfő fotója már az exit poll eredmények alapján, este 8 órakor megjelenik a televíziók képernyőjén. Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 14-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Francois Hollande mandátuma.

Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartják, amely a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi iszlamista merénysorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja, közülük 12 ezren Párizsban és a fővárosi agglomerációban teljesítenek szolgálatot.

Rövid piaci fellendülés követné Macron győzelmét

Londoni pénzügyi elemzők szerint rövid távú piaci fellendülés követné a centrista Emmanuel Macron győzelmét a francia elnökválasztás vasárnapi második fordulójában.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics helyzetértékelése szerint abból megítélhetően, ahogy a francia állampírok az EU-szkeptikus jelölt, Marine Le Pen győzelmi esélyeinek csökkenésére reagáltak az első fordulót követő időszakban, a tízéves francia szuverén kötények hozamfelára az azonos lejáratú irányadó német Bund felett valószínűleg 25 bázispont környékére csökkenne Le Pen vasárnapi veresége után. A ház várakozása szerint ebben az esetben az euró is erősödne a dollárral szemben, ahogy ez az első forduló után is történt. A Capital Economics londoni elemzői szerint Macron vasárnapi győzelme után az euró elérheti az 1,12 dollár/eurós árfolyamot.