Fórumok zajlanak a magyar iskolák érdekében
Október 21-én az ország keleti részében vette kezdetét az a fórumsorozat, melyen a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Pék László is részt vesz. A szervezők nem csak a szülőket és a pedagógusokat látják szívesen a beszélgetéseken, hanem a polgármestereket is, hiszen a kisiskolák sorsa nagy mértékben tőlük függ. Közismert, hogy az oktatási intézmények támogatási rendszere hamarosan megváltozhat, ami komoly aggodalmakra ad okot. Az SZMPSZ tagjai a fórumokon ismertetik a tervezett változtatás lényegét és annak veszélyeit is. Szepsi után Királyhelmecen, Nagymegyeren, Ipolyságon, Zselízen és Érsekújváron zajlottak fórumok, a melyeket továbbiak követnek.
Pék László szerint jogosak az aggodalmak, hogy a jövőbeli törvények kedvezőtlenül érintik majd a kislétszámú iskolákat. Fenntartóik a jelek szerint magukra maradtak. Szerinte ezt jelzi a tárca Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának vezetőivel múlt hétfőn folytatott tárgyalása is. "A minisztérium a jelek szerint elsősorban azokra a társulásokra számít, amelyek osztják azt a véleményt, hogy Szlovákia oktatási rendszerét csak a nagyobb létszámú iskolák működtetésével lehet hatékonnyá tenni. Sajnos, úgy tűnik, hogy a nagyobb érdekérvényesítő erővel rendelkező nagyiskolák igazgatói, és a nagyobb települések polgármesterei nem szolidárisak a kisebb települések iskoláival. Az ellenzéki parlamenti képviselőknek valószínűleg nem lesz erejük ahhoz, hogy ezt a szándékot megakadályozzák. Legalábbis most ezt így látjuk. Ez viszont nagyon sok problémához vezet majd a településeken“ – magyarázta.
Az SZMPSZ elnöke szerint probléma lesz többek között a diákok utaztatása azokon a településeken, ahol a kisiskolák bezárnak. "Ezzel kapcsolatban nincs elképzelése a minisztériumnak. A tárca kénytelen lesz majd foglalkozni azzal, hogy miként oldja meg a 6-7 éves gyerekek iskolába járását. A minisztériumi illetékesek nem tudatosítják, hogy az a tömegközlekedés, amely Szlovákiában működik, nem képes megoldani az efféle gondokat“ – mutatott rá.
Szlovákiában jelenleg 720 olyan, 1-4 évfolyammal működő kisiskola létezik, ahol összevont osztályokban folyik a tanítás. Közülük 125-ben magyar nyelven oktatnak, mint például Bodrogszentesen, melynek kisiskoláját 17 gyermek látogatja. A kisgéresi iskola létszáma valamivel nagyobb. Itt jelenleg 26 diák tanul. Furik Csaba, a település polgármestere azt mondja, neki nincs gondja az intézmény finanszírozásával. "Beleférek a költségvetésbe, a tanároknak a bért és az elvonásokat még mindig ki tudom fizetni, a vizet, a villanyt, gázt is ki tudom fizetni. Tehát én nem is értettem, hogy mi az az ok, ami miatt az államnak ezen a rendszeren változtatnia kell" – hangoztatta.
Kisgéres polgármestere nem osztja az oktatási miniszter véleményét, hogy luxus fenntartani olyan iskolákat, melyeket kevés gyermek látogat. "Ha ez luxusnak minősül, nem tudom, hogy milyen jövő vár ránk. Azokban a falvakban, amelyek elveszítik a tanítóikat, a kultúra színvonala és a közösségi élet egyre jobban elsekélyesedik" – fűzte hozzá.
Az oktatási tárca azonban úgy látja, hogy a jelenlegi iskolarendszer nem működtethető hatékonyan, változtatásra van szükség. Indítványozza, hogy az állami alapiskolákban minimálisan 9 diákkal működhessenek osztályok. Amennyiben az intézkedéscsomagot a parlament jóváhagyja, 2015 szeptemberében mintegy 70 magyar tanítási nyelvű évfolyam megszűnhet. A bezárás 85 szlovák és más nyelven oktató kisiskolát érintene és 274 1-9-es, teljes szervezettségű alapfokú oktatási intézményt. A szakmabeliek körében eltérnek a vélemények arról, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer hol szorul módosításra és mit nem szabadna megváltoztatni.
Pék László szerint a jelenlegi fejkvóta rendszer átlátható, ám a támogatás mértékét a kisiskolák esetében növelni kellene. "A fajlagos költségek egy kisiskolában sokkal nagyobbak, s az egy diákra eső költségnél ezt nem veszi figyelembe az eddigi fejkvóta-rendszer. Itt kompenzációkat szeretnénk elérni. Javasoltuk: minél kisebb az iskola, annak arányában egy együtthatóval növekedjen a fejkvóta" – magyarázta az SZMPSZ elnöke. Ezáltal ugyanis nem hárulna aránytalanul nagy teher a kisiskolákat fenntartó önkormányzatokra. Ezek sok esetben kénytelenek akár 10 ezer eurót áldozni egyéb költségvetési forrásaikból az iskolájuk fenntartására. Szlovákiában nagyon sok a kisiskola, s a nemzetiségileg vegyesen lakott településeken ez hatványozottan érvényes.
"A kisiskolák működtetéséhez több pénz kell, de emiatt nem volna szabad minden negyedik iskolát bezárni! Az államnak tudatosítania kell azt, hogy a községekben az iskola léte a falu életére, jövőjére, az egyes rendezvények megtartására, a helyi foglalkoztatottságra is rendkívüli módon kihat! Mindenképpen szeretnénk elérni azt, hogy a településeken maradjanak meg az iskolák. A hatékonyság növelése érdekében az önkormányzatok, a polgármesterek már eddig is nagyon sok lépést tettek. Egyes önkormányzatok több tízezer eurót kénytelenek áldozni iskolájuk működtetésére, nagyon sok helyen osztályokat vontak össze, pedagógusoktól váltak meg, közös épületekben vonták össze az iskolákat, és a továbbiakban is próbálják a hatékonysági mutatókat növelni. Azt szeretnénk elérni, hogy akár a tíznél kevesebb tanulóval működő kisiskolák is megmaradjanak a településeken. A polgármesterek és a helyi közösségek ragaszkodnak ehhez“ – hangoztatta Pék.
Elmondása szerint a települések már eddig is számos racionalizációs lépést tettek iskoláik megmentése érdekében. Ilyen az épületek, az óvodák és iskolák, egyes helyeken az alapiskolák és a gimnáziumok összevonása, valamint az iskolabuszok üzemeltetése. Van olyan település, ahol azért tudják működtetni a felső tagozatot, mert az alsó tagozaton több a gyermek. Pék ugyanakkor hozzátette: iskoláik fenntartását illetően eltérőek az egyes térségekben élők lehetőségei.
“Például Kassa-vidéken olyan gondok merülnek fel, hogy nagyon sok településen csak néhány magyar ajkú diák él. Emiatt egy-egy iskolába akár 10-15 településről járnak be a diákok, akiknek az utaztatása csak iskolabusszal képzelhető el. Így Buzitán (Buzica) már a harmadik iskolabuszt szeretnék beindítani annak érdekében, hogy a környező településekről megoldják a diákok beutazását. Akadnak olyan települések, ahol az iskola működése éppen azért kapott lendületet, mert a szomszéd helységben megszűnt a kisiskola. Péderen (Peder) a közösség örül annak, hogy ily´ módon megerősödött a helyi iskola" – közölte Pék László. Hozzátette: további jelentős probléma a roma gyerekek felzárkóztatása. Nagyon sok településen a diáklétszám megmaradása a magyarul beszélő roma tanulóktól függ. Ezzel kapcsolatban azonban a felső tagozatokon felmerültek a roma tanulók nevelésével és foglalkoztatásával kapcsolatos gondok. Az ő oktatásuk-nevelésük ugyanis az alsó tagozaton még sikeres, de később részben a szociális, részben az életkori sajátosságokból adódóan problémássá válik.
Ahány térség, annyi sajátosság és egyedi probléma, amire megoldást kell találni. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége igyekszik valamennyit feltérképezni. A közös körútj tapasztalataival hamarosan a széles nyilvánosság is megismerkedhet.
“November 16-án lesz a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának országos konferenciája Kisudvarnokon (Malé Dvorníky), ahol elmondjuk majd a fórumokon szerzett tapasztalatainkat, és elemezni akarjuk az iskolahálózat jelenlegi helyzetét. Ez a témakör a tanácskozás egyik fő napirendi pontja lesz. Ugyanaznap Alsóbodokon (Dolné Obdokovce) a szórványterületek oktatásügyével foglalkozunk majd egy másik összejövetelen. A regionális konferenciákat is nagyon fontosnak tartjuk, mert a térség polgármesterei, iskolavezetői és iskolatanácsainak tagjai egyre intenzívebben keresik a gondjaik megoldását szolgáló lehetőségeket” – közölte portálunkkal az SZMPSZ elnöke.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét az eddigi fórumokon Pék Lászlón Masszi János és Hanesz Angelika, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségét pedig Mézes Rudolf, Keve Szilvia, Takács Zsuzsa és Rigó Magdolna képviselte.
