Forradalmi újítás a fogpótlásban - Jön a csontbarát biokerámia?

„A biokerámiák kémiai összetétele nagyon hasonló, a természetes csontéhoz. Olyan elemek építik fel (például kalcium, foszfor), amelyek a csontokban és a környező szövetekben is megtalálhatók” – magyarázta Meiszterics Anikó, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Kémiai Intézetében végzi kutatásait.

„A fém implantátumok beültetését követően nehézfém-ionok oldódhatnak ki, amelyek hatására gyulladások jöhetnek létre az emberi szervezetben. Ezzel ellentétben a kerámiákból esetleg kioldódó elemek nem szövetidegenek, sőt ezek képesek aktívan összenőni a csontszövetekkel, ami elsősorban a bioaktív kerámiák megfelelő pórusmérete miatt lehetséges. Így lehetővé válik az implantátumok hosszabbtávú és erőteljesebb kötődése a csonttal.”

Az ELTE kutatói – Sinkó Katalin témavezetésével – új eljárást dolgoztak ki a kerámiák szintézisére. A jelenleg alkalmazott bioaktív kerámiák felhasználhatósága még korlátozott, alkalmazásuknak legtöbbször kis mechanikai szilárdságuk szab határt. Meiszterics Anikó elmondta, ezeket tömbanyagként kizárólag olyan helyen lehet alkalmazni, ahol csak nyomó igénybevételnek van kitéve, másutt inkább a kerámiával bevont, nagyobb szilárdságú fémeket használják.

„Klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy a biokerámia és a szövet közötti kötések jóval tartósabbak, mint a kerámiabevonat és a hordozó fém közötti kötések. Ez motiválta a kutatás irányát is, mi szerint tömör, bioaktív kerámiát fejlesszünk ki.

A tömbkerámiák előállításával szükségtelenné válna a rossz kompatibilitású vázanyagok felhasználása, alkalmazásukkal elkerülhető lenne egy-egy újabb műtét. A beépített fém implantátum és a kerámiabevonat kapcsolatának romlásával, esetleges megszűnésével szükségessé válik az implantátum cseréje” – mondta a Kémiai Intézet munkatársa.

A kutatás során sikerült nagyszilárdságú (akár fém implantátumok kiváltására is alkalmas) kalcium-szilikát kerámiatömböket előállítani. Meghatározták a keletkezett tömbök kötésrendszerét, és néhány fontos orvosbiológiai tulajdonságát is. A kutatásban elért eredményekről referált cikkek készültek, illetve nemzetközi riportokban és konferenciákon mutatták be azokat.

Meiszterics Anikó szerint nem kizárt a biokerámiák gyakorlati felhasználása, ám – mint mondta – egy új implantátum alkalmazásához számos orvosbiológiai, majd klinikai kísérlet elvégzése szükséges. „Az EU által támogatott TÁMOP-projekt keretében végzett kutatás jelenleg még csak a szintézisre és az elsődleges paraméterek (kémiai összetétel, szerkezet, keménység, porozitás, oldhatóság) meghatározására és szabályozására terjedt ki. A későbbiek során a legígéretesebb kerámiák további vizsgálatait is tervezzük” – fűzte hozzá a kutató.