Forradalmi áttörés az őssejt-kutatásban
Az ötvenes-hatvanas években még nyitott volt a kérdés, hogy egy gerinces állat már átalakult, érett sejtje visszaprogramozható-e őssejti állapotba - mondta a Heti Válasz Online-nak Szatmári István, a Debreceni Egyetem docense. A munkásságáért Nobel-díjat kapott Gurdonnak sikerült bebizonyítania, hogy a fejlődés visszafordítható: ha egy megfelelő állapotú béka petesejt saját sejtmagját kicserélték egy már érett hámsejt a sejtmagjával, akkor az új sejtmag irányításával ebihal fejlődött ki. Azaz a petesejtbe visszaültetett sejtmag visszaprogramozódott őssejt állapotba, és ebből jött létre az új élőlény. Ezen az eljáráson alapul az állatok klónozása.
Gudron kutatásait is felhasználva tette meg 1997-ben Ian Wilmut őssejtkutató a következő kulcsfontosságú felfedezést: sikerült emlősökön is reprodukálnia a klónozást, így született meg a Dolly néven ismertté vált bárány. Egy juh sejtmagmentesített petesejtjébe juttatták vissza egy másik állat testi sejtjének a sejtmagját, és ebből jött létre a klónozott állat - mondta Szatmári.
Az igazi áttörést azonban Shinya Yamanaka érte el, ugyanis nála a sejtprogramozáshoz már nem kell petesejt, hanem néhány kulcsgén bekapcsolásával vissza lehet programozni a testi sejtet pluripotens őssejt állapotba. Ennek a technológiának a lényege, hogy szinte bármilyen állati vagy emberi sejtet vissza lehet juttatni őssejt állapotba. Az így visszaprogramozott sejtek az indukált pluripotens (iPS) őssejtek, melyek tulajdonságai szinte azonosak az embrionális őssejtekkel, ezekből mindenféle sejttípust létre lehet hozni.
Az orvostudomány számára két fontos felhasználása van Yamanaka felfedezésének. Az egyik, hogy ezekkel a sejtekkel számtalan betegségmodellt lehet létrehozni. Például egy szívbetegből saját iPS sejtek alapíthatók, melyekből szívizomsejteket lehet létrehozni, és például össze lehet hasonlítani a betegből származó szívizomsejtek tulajdonságait egy egészséges egyén szívizomsejtjeivel.
A másik, ma még inkább elvi lehetőség az így létrehozott őssejtek sejtterápiás alkalmazása. Példánknál maradva - iPS sejtekből létrehozott saját szívizomsejteket lehetne visszaültetni a szívizom regenerálása céljából - magyarázta a Heti Válasz Online-nak Szatmári István.
Magyarországon is folynak hasonló kutatások: a Debreceni Egyetemen Szatmári docens vezetésével azt vizsgálják, hogyan lehet az embrionális őssejteket átprogramozni különféle immunsejtekké a gének bekapcsolásával.
