Folytatódik az államfőválasztás Csehországban
A több mint nyolcmillió szavazónak két jelölt, Miloš Zeman volt miniszterelnök és Karel Schwarzenberg külügyminiszter között kell döntenie.
Az első fordulóban, ahol még kilenc jelölt közül lehetett választani, Zeman és Schwarzenberg kapták a legtöbb szavazatot, egyaránt megközelítőleg 25 százalékot. A fináléban állva maradt két jelölt közül az lesz a köztársasági elnök, aki megszerzi a szavazatok egyszerű többséget.
Bár hivatalos részvételi kimutatás a második forduló első választási napjáról nem készül, a statisztikai hivatal és a helyi megfigyelők becslése szerint a választások második fordulója iránt eddig rendkívül nagy volt az érdeklődés, általában magasabb, mint a két hete lezajlott első fordulóban. A kétnapos voksolás első napján, pénteken a jogosultak 40-45 százaléka adta le szavazatát. Számos helyen a részvétel meghaladta az ötven százalékot is.
A második forduló első eredményeit a kora délutáni órákra ígérik az illetékesek. Helyi megfigyelők szerint nagyon szoros eredményre lehet számítani, a választás valóban kétesélyes, megjósolni az eredményt gyakorlatilag lehetetlen.
Szakítva a csehszlovák, illetve a cseh hagyományokkal ezúttal már nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság választja meg Václav Klaus jelenlegi köztársasági elnök utódját. Az első választási napon adta le voksát Václav Klaus államfő, Petr Neèas kormányfő, valamint mindkét elnökjelölt. A szavazás rendben folyik, incidensekről nem érkeztek jelentések.
Václav Klaus a második kör előtt egyértelműen Zeman mellett tette le a voksát, mivel egyebek közt kijelentette, „egyszerűen azt szeretném, ha olyan ember lenne a köztársasági elnök, aki ehhez az országhoz tartozik, aki része ennek az országnak, aki itt élte le életét, a nehéz és jobb, a legjobb és a nehezebb időszakokban”. Az arisztokrata származású Schwarzenberg családja 1948 óta Ausztriában élt, a politikus csak az 1989. novemberi bársonyos forradalom után tért vissza hazájába.
A két forduló közötti kampányt a Beneè-dekrétumok ügye hevítette föl, mivel Schwarzenberg egy televíziós vitában azt mondta: „Húsz éve az emberi alapjogok chartáját beemeltük az alkotmányunkba, s ezzel a Beneš-dekrétumok érvényességét megszüntettük. Egyébként pedig mindig azt tartottam, hogy a szudétanémetek második világháború utáni kitelepítése lakóhelyükről bűntett volt, mert a kollektív bűnösség elvét alkalmazták. A nemzetközi joggyakorlat mai értékrendje szerint súlyosan megsértették az alapvető emberi jogaikat, s ezért napjainkban Beneš elnököt és az akkori kormányt alighanem Hágában vonnák felelősségre.”
Ezt követően Klaus is megszólalt, aki szerint, „a cseh közvélemény nem lehet közömbös a háború utáni rendezés megkérdőjelezése iránt. Tartok attól, hogy külügyminiszterünk kijelentései súlyt adhatnak az ilyen próbálkozásoknak. Véleményével semmibe vette hazánk történelmét, s emiatt cseh emberként veszélyeztetve érzem magam” – hangoztatta.
Zeman kampánystábja egyébként a nácikkal való kollaborálással is megvádolta a Schwarzenbergeket – mutat rá a Magyar Nemzet. A szocdem tábor jelöltje olyan „dokumentumot” is nyilvánosságra hozott, amely szerint Schwarzenberg anyja családjának kastélyában ma is nácizmust dicsőítő képek vannak. Amikor kiderült, hogy a megnevezett kastélyban nincsenek ilyen képek, sőt a kastély már három évszázada nem a család birtoka, Zeman és stábja bocsánatkérésre kényszerültek. A kampány kapcsán a cseh sajtóban szinte teljes egészében éles bírálatok célpontja Klaus is azért, hogy családjával együtt nyíltan Zeman oldalára állt és támadja Schwarzenberget.
A PPM Factum prágai közvélemény-kutató intézet január 19-én nyilvánosságra hozott országos felmérése szerint Zemanra kíván szavazni a megkérdezettek 54 százaléka, ellenfelét az emberek 46 százaléka támogatja. Zeman győzelme tehát a második fordulóban még korántsem egyértelmű, bár lépéselőnye megmutatkozott.
