Földalatti atomrobbantásra készül Kim Dzsong Un?

Ha az ember folyamatosan követi az eseményeket, láthatja, hogy egy bizonyos eszkalálódás tapasztalható, hiszen a koreaiak minél nagyobb hatótávolságú rakéták kilövésére törekszenek – mondta el Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértő az M1 hírcsatornán szerdán, majd hozzátette: céljuk minden bizonnyal a 12 ezer kilométer hatósugarú, interkontinentális ballisztikus rakéta elérése, ami már komoly fenyegetést jelentene az Egyesült Államokra nézve.
Persze Dél-Koreának és Japánnak már a most kilőtt, 5000 kilométeres lőtávolságú rakéta is fejfájást okozhat, ráadásul 2009 óta egyetlen rakéta sem repült át egy ország felett. Aggasztó lehet a kérdés, miszerint hogyan reagálna a magát fenyegetve érző Japán, ha egy nem túl pontos észak-koreai rakéta eltalálná.
Kísérleti atomrobbantás
A Koreai Munkapárt elnöke jelenleg nyilván arra vár, hogy kiderüljön, miként reagál akcióira a nyugat, illetve Dél-Korea és Japán, melyet követően nem kizárt, hogy egy földalatti atomrobbantást hajt majd végre.
Észak-Korea így kívánja bizonyítani, hogy immáron ilyesmire is képes, még ha az atomtöltet rakétára való felszerelésének technikájával egyelőre nem is rendelkezik.
Kínán és Oroszországon nyomás lesz, hogy tartsák be a szankciókat
Csoma Mózes egyetemi docens, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője szerint Kínán és Oroszországon nyomás lesz, hogy ténylegesen tartsák be az Észak-Korea elleni szankciókat azok után, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) egyhangúlag és "határozottan" elítélte kedden Észak-Koreát az újabb rakétakísérlet miatt.
Csoma Mózes az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában elmondta: azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol olyan szövetséges országokra, amelyekben működik észak-koreai diplomáciai misszió, hogy utasítsák ki az ázsiai ország diplomatáit. Úgy fogalmazott: a dél-koreai álláspont szerint bár létező az észak-koreai fenyegetés, nem vezet majd fegyveres konfliktushoz.
Kifejtette: nagy jelentősége van annak is, hogy a legutóbbi rakétakilövés miért Japán, Hokkaidó felé történt, hiszen az elmúlt hetekben folyamatosan Guam térsége szerepelt a hírekben, és az amerikaiak "rendkívül érzékenyen" reagáltak a szigetet lehetséges célpontként említő észak-koreai kijelentésekre.
A phenjani vezetés felismerte, ha tovább "forszírozzák ezt a Guam-kérdéskört", az esetleg kiprovokálhatna az amerikaiakból valamilyen váratlan reakciót - vélekedett a szakértő, aki szerint ezért használták a "begyakorolt" kilövési irányt, hiszen észak-koreai rakéta először 1998-ban repült át japán szigetek fölött.
A Koreai-félsziget megosztottsága mindenkinek kényelmes
A Koreai-félsziget megosztottsága mindenkinek kényelmes, a konfliktus eszkalálódása viszont senkinek - mondta Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
Donald Trump amerikai elnöknek a kampányidőszakban nem volt stratégiája a térséggel kapcsolatban, de az az igazság, hogy elődje, Obama "húzd meg, ereszd meg!" stratégiája sem volt igazán sikeres - mondta a szakember. Az észak-koreai vezetés céljai sem pontosan ismertek - fűzte hozzá.
Szenes Zoltán azzal a sajtóhírrel kapcsolatban, hogy az amerikai hadsereg megzavarhatja-e az észak-koreai rakéták irányítását, elmondta: a világ öt legnagyobb kiber-, illetve hacker-nagyhatalmának tartott Kína, Oroszország, USA, Irán és Nagy-Britannia birtokában lehet ilyen képességeknek, de még az Egyesült Államok rakétavédelmi, illetve ezzel kapcsolatos kiber-rendszerei sem százszázalékosak. A kérdés fontosságát jelzi, hogy Trump nemrég rendelte el önálló kiberparancsnokság felállítását az amerikai fegyveres erőkön belül.