Fogolycsere lesz Ukrajnában
KIJEV. Elvi megállapodás született a minszki tárgyalásokon egy korlátozott, de jelentős fogolycseréről a Kelet-Ukrajnában szembenálló felek között - jelentette be az ukrán belbiztonsági szolgálat egyik illetékese.
"Van egy előzetes megállapodás arról, hogy 150 fogságba esett ukrán katonát kicserélnek 225 szeparatistára. Mindent megteszünk, hogy erre sor kerüljön a következő napokban. Reméljük, hogy ha ez a csere lezajlik, akkor újabb követi" - mondta csütörtök este a francia hírügynökségnek Markian Lubkivszkij. Szerinte 680 ukrán van a szeparatisták fogságában. Vlagyiszlav Gyejnego, a "luhanszki népköztársaság" képviselője megerősítette a hírt.
Bizonytalan viszont, hogy pénteken megtartják-e a tárgyalások hét elején tervezett újabb fordulóját. Jelenleg nem folynak előkészületek a két fél második találkozójára - közölte a második forduló megszervezésével megbízott fehérorosz külügyminiszter.
Az első fordulót Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló összekötő csoport szerda délután tartotta Minszkben. Akkor még nem hozták nyilvánosságra a fogolycsere hírét.
Orosz külügyi szóvivő: a NATO további keleti bővítése lépésekre kényszeríti Oroszországot
A NATO további keleti bővítése "a szükséges megfelelő lépésekre" kényszeríti Oroszországot - figyelmeztetett az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön. Alekszandr Lukasevics nem fejtette ki, hogy pontosan milyen lépésekről volna szó.
A külügy magas rangú képviselője szokásos heti tájékoztatóján reagált az ukrán parlament keddi döntésére. A kijevi törvényhozás az ország "tömbön kívüli" státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről fogadott el törvényt.
A szóvivő szavai szerint az észak-atlanti szervezet "lehetséges további keleti bővítése elkerülhetetlenül nagyon komoly katonapolitikai eltolódáshoz vezet nemcsak Európában, hanem az egész világon", és közvetlenül érinti Oroszország nemzetbiztonsági érdekeit. Lukasevics bírálta az ukrán vezetést, amely szerinte a NATO-hoz közeledésre "az Oroszországgal való normális kapcsolatok fejlesztésének alternatívájaként tekint", és arra figyelmeztetett, hogy ez tovább nehezítheti az orosz-ukrán kapcsolatokat és akadályozhatja "több területen a fontos kérdések megoldását, beleértve a gazdaságot és az energetikát is".
Érthetetlennek nevezte az ukrán törvényhozás döntésének időzítését, "amikor bizonyos kedvező folyamatok jelentek meg a délkelet-ukrajnai helyzet rendezésében". Úgy vélte, az ukrán állam euroatlanti kül- és belpolitikai irányultsága aligha járul hozzá az ország mély politikai, gazdasági és társadalmi válságának megoldásához.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak élesen bírálta az ukrán parlament döntését a Rosszija 1 állami televíziós csatorna esti vitaműsorának adott interjúban, amelyet Oroszország távol-keleti részén már bemutattak a tévében.
Az orosz diplomácia vezetője kijelentette: már maga az elképzelés, hogy Kijev a NATO-ba törekszik, nemcsak az ukrán népre, - amely nem egységes ebben a kérdésben, - hanem az európai biztonságra is veszélyes. "Senki sem gondoskodhat biztonságáról mások kárára, senki sem lépheti át a hidegháborúból örökölt választóvonalakat" - mondta.
Lavrov ugyanakkor azt is közölte: meggyőződése, hogy Ukrajna, mint szövetséges állam, nem veszett el Oroszország számára. "Nem lehet elválasztani Oroszországot és Ukrajnát" - mondta, a két ország közös történelmére, gazdasági, földrajzi, kulturális és lakossági kapcsolataira hivatkozva.
Az orosz külügyminiszter kifejtette, biztos abban, hogy Ukrajna túllép "történelmének ezen tragikus szakaszán", és az ukrán nép "a nemzeti megbékélés, Ukrajna valamennyi részének egyesítése útján állítja helyre az egyetértést az országban és nem csak egyetlen ideológia diktátuma alatt, amely Kijevben uralkodik".
Bizonytalan viszont, hogy pénteken megtartják-e a tárgyalások hét elején tervezett újabb fordulóját. Jelenleg nem folynak előkészületek a két fél második találkozójára - közölte a második forduló megszervezésével megbízott fehérorosz külügyminiszter.
Az első fordulót Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló összekötő csoport szerda délután tartotta Minszkben. Akkor még nem hozták nyilvánosságra a fogolycsere hírét.
Orosz külügyi szóvivő: a NATO további keleti bővítése lépésekre kényszeríti Oroszországot
A NATO további keleti bővítése "a szükséges megfelelő lépésekre" kényszeríti Oroszországot - figyelmeztetett az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön. Alekszandr Lukasevics nem fejtette ki, hogy pontosan milyen lépésekről volna szó.
A külügy magas rangú képviselője szokásos heti tájékoztatóján reagált az ukrán parlament keddi döntésére. A kijevi törvényhozás az ország "tömbön kívüli" státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről fogadott el törvényt.
A szóvivő szavai szerint az észak-atlanti szervezet "lehetséges további keleti bővítése elkerülhetetlenül nagyon komoly katonapolitikai eltolódáshoz vezet nemcsak Európában, hanem az egész világon", és közvetlenül érinti Oroszország nemzetbiztonsági érdekeit. Lukasevics bírálta az ukrán vezetést, amely szerinte a NATO-hoz közeledésre "az Oroszországgal való normális kapcsolatok fejlesztésének alternatívájaként tekint", és arra figyelmeztetett, hogy ez tovább nehezítheti az orosz-ukrán kapcsolatokat és akadályozhatja "több területen a fontos kérdések megoldását, beleértve a gazdaságot és az energetikát is".
Érthetetlennek nevezte az ukrán törvényhozás döntésének időzítését, "amikor bizonyos kedvező folyamatok jelentek meg a délkelet-ukrajnai helyzet rendezésében". Úgy vélte, az ukrán állam euroatlanti kül- és belpolitikai irányultsága aligha járul hozzá az ország mély politikai, gazdasági és társadalmi válságának megoldásához.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak élesen bírálta az ukrán parlament döntését a Rosszija 1 állami televíziós csatorna esti vitaműsorának adott interjúban, amelyet Oroszország távol-keleti részén már bemutattak a tévében.
Az orosz diplomácia vezetője kijelentette: már maga az elképzelés, hogy Kijev a NATO-ba törekszik, nemcsak az ukrán népre, - amely nem egységes ebben a kérdésben, - hanem az európai biztonságra is veszélyes. "Senki sem gondoskodhat biztonságáról mások kárára, senki sem lépheti át a hidegháborúból örökölt választóvonalakat" - mondta.
Lavrov ugyanakkor azt is közölte: meggyőződése, hogy Ukrajna, mint szövetséges állam, nem veszett el Oroszország számára. "Nem lehet elválasztani Oroszországot és Ukrajnát" - mondta, a két ország közös történelmére, gazdasági, földrajzi, kulturális és lakossági kapcsolataira hivatkozva.
Az orosz külügyminiszter kifejtette, biztos abban, hogy Ukrajna túllép "történelmének ezen tragikus szakaszán", és az ukrán nép "a nemzeti megbékélés, Ukrajna valamennyi részének egyesítése útján állítja helyre az egyetértést az országban és nem csak egyetlen ideológia diktátuma alatt, amely Kijevben uralkodik".
Forrás
MTI
