Foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét az oroszok
KIJEV. Az orosz hadiflotta elsüllyesztette két saját hajóját csütörtökre virradó éjjel a Krím félsziget egyik öblének kijáratában, megakadályozva ezzel az ukrán flotta egy részének kifutását a Fekete-tengerre - írta a Crime.in.UA nevű ukrán hírportál.
Az eset az Ukrajnához tartozó félsziget délnyugati partszakaszán történt, Jevpatorijától 28 km-re, a Donuzlav tónál. A tó tengeri kijáratának eltorlaszolása érdekében az oroszok a Fekete-tengeri Flotta állományába tartozó, a hadrendből két éve kivont Ocsakov tengeralattjáró-elhárító hajót és a Sahtyor vontató- és mentőhajót süllyesztették el, robbantások segítségével.
A hajózó utat ezzel lezárták, nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozzák az ukrán flotta hadihajóinak átmenekítését az orosz erők által megszállt Krímből Odessza kikötőjébe. A Donuzlav tó novoozernei kikötőjében az ukrán haditengerészet felszíni hajóinak 5. dandára, valamint 7. területvédelmi dandárja állomásozik.
A Krím orosz katonai műveletek kezdetekor, március 1-jén az ukrán hadiflotta parancsot kapott a félsziget elhagyására, miután orosz fegyveresek elkezdték ellenőrzésük alá vonni az ukrán haderő támaszpontjait, laktanyáit és parancsnoki posztjait. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg, az ukrán hadihajók egy jelentős része azonban nem tudta elhagyni a Krímet.
A csütörtökön elsüllyesztett két orosz hadihajó közül az Ocsakov 1973 óta volt a Fekete-tengeri Flotta állományában, 2011-ben kivonták a hadrendből és fémhulladékként tervezték eladni. Az 1985-ben hadrendbe állított Sahtyor mentőhajó két éve állomásozott Szevasztopolban.
Jacenyuk az orosz erők visszavonását sürgeti
Az orosz erőknek a Krím félszigetről történő visszavonását sürgette csütörtök délelőtt Brüsszelben az ukrán miniszterelnök.
Arszenyij Jacenyuk azután nyilatkozott újságíróknak, hogy megbeszélést folytatott Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével. A kijevi kormány vezetője a nap folyamán találkozik az EU-országok állam-, illetve kormányfőivel, akik az ukrajnai válság miatt tartanak rendkívüli tanácskozást az unió székhelyén. Délután Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral folytat megbeszélést.
"Sürgetjük az orosz elnököt és az orosz kormányt, hogy azonnal vonja vissza erőit, és tartsa magát a nemzetközi megállapodásokhoz" - mondta az ukrán kormányfő Schulztól távozóban. Álláspontja szerint Oroszországnak nem lenne szabad figyelmen kívül hagynia az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Németországnak és Franciaországnak a válság enyhítését célzó erőfeszítéseit, s ehhez összekötő csoport megalakítását sürgette.
"Választ várunk Oroszországtól, hogy kész-e az európai béke és stabilitás megőrzésére, vagy pedig provokációkat és feszültséget kíván szítani a két-, illetve többoldalú kapcsolatokban" - fogalmazott Jacenyuk az újságíróknak. A jelenlegi helyzetről azt mondta, hogy az orosz erők bénítják a krími ukrán egységeket, feszültséget provokálva.
Schulz úgy nyilatkozott, hogy újabb orosz lépésekről érkeznek hírek a Krímből, amelyek ha valósnak bizonyulnak, akkor tényleges veszélyt jelentenek. Az unió lehetséges válaszáról úgy vélekedett: ha lesznek szankciók Oroszországgal szemben, akkor azoknak pontosan célzottaknak kell lenniük, hogy reagálást váltsanak ki a másik félből.
Párizs: nem lesznek szankciók Oroszországgal szemben az uniós csúcson
Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök szerint az Európai Unió állam- és kormányfői nem fognak szankciókat bejelenteni az ukrajnai válságot katonai beavatkozással súlyosbító Oroszország ellen a brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon, ugyanakkor "Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzését" fogják követelni.
"Szankciók majd csak akkor lesznek, ha a dolgok nem jó irányba haladnak. De épp most indulnak arrafelé" - fogalmazott a kormányfő csütörtökön a BFM hírtelevízióban. Hozzátette: "Az ukránok demokráciában szeretnének élni. A megválasztott ukrán elnök elhagyta az országot. Van egy ideiglenes kormány és május 25-én választások lesznek, mert minél előbb választásokat kell tartani. És az európaiaknak és különösen Franciaországnak egy célja van: Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzése".
A hajózó utat ezzel lezárták, nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozzák az ukrán flotta hadihajóinak átmenekítését az orosz erők által megszállt Krímből Odessza kikötőjébe. A Donuzlav tó novoozernei kikötőjében az ukrán haditengerészet felszíni hajóinak 5. dandára, valamint 7. területvédelmi dandárja állomásozik.
A Krím orosz katonai műveletek kezdetekor, március 1-jén az ukrán hadiflotta parancsot kapott a félsziget elhagyására, miután orosz fegyveresek elkezdték ellenőrzésük alá vonni az ukrán haderő támaszpontjait, laktanyáit és parancsnoki posztjait. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg, az ukrán hadihajók egy jelentős része azonban nem tudta elhagyni a Krímet.
A csütörtökön elsüllyesztett két orosz hadihajó közül az Ocsakov 1973 óta volt a Fekete-tengeri Flotta állományában, 2011-ben kivonták a hadrendből és fémhulladékként tervezték eladni. Az 1985-ben hadrendbe állított Sahtyor mentőhajó két éve állomásozott Szevasztopolban.
Jacenyuk az orosz erők visszavonását sürgeti
Az orosz erőknek a Krím félszigetről történő visszavonását sürgette csütörtök délelőtt Brüsszelben az ukrán miniszterelnök.
Arszenyij Jacenyuk azután nyilatkozott újságíróknak, hogy megbeszélést folytatott Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével. A kijevi kormány vezetője a nap folyamán találkozik az EU-országok állam-, illetve kormányfőivel, akik az ukrajnai válság miatt tartanak rendkívüli tanácskozást az unió székhelyén. Délután Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral folytat megbeszélést.
"Sürgetjük az orosz elnököt és az orosz kormányt, hogy azonnal vonja vissza erőit, és tartsa magát a nemzetközi megállapodásokhoz" - mondta az ukrán kormányfő Schulztól távozóban. Álláspontja szerint Oroszországnak nem lenne szabad figyelmen kívül hagynia az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Németországnak és Franciaországnak a válság enyhítését célzó erőfeszítéseit, s ehhez összekötő csoport megalakítását sürgette.
"Választ várunk Oroszországtól, hogy kész-e az európai béke és stabilitás megőrzésére, vagy pedig provokációkat és feszültséget kíván szítani a két-, illetve többoldalú kapcsolatokban" - fogalmazott Jacenyuk az újságíróknak. A jelenlegi helyzetről azt mondta, hogy az orosz erők bénítják a krími ukrán egységeket, feszültséget provokálva.
Schulz úgy nyilatkozott, hogy újabb orosz lépésekről érkeznek hírek a Krímből, amelyek ha valósnak bizonyulnak, akkor tényleges veszélyt jelentenek. Az unió lehetséges válaszáról úgy vélekedett: ha lesznek szankciók Oroszországgal szemben, akkor azoknak pontosan célzottaknak kell lenniük, hogy reagálást váltsanak ki a másik félből.
Párizs: nem lesznek szankciók Oroszországgal szemben az uniós csúcson
Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök szerint az Európai Unió állam- és kormányfői nem fognak szankciókat bejelenteni az ukrajnai válságot katonai beavatkozással súlyosbító Oroszország ellen a brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon, ugyanakkor "Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzését" fogják követelni.
"Szankciók majd csak akkor lesznek, ha a dolgok nem jó irányba haladnak. De épp most indulnak arrafelé" - fogalmazott a kormányfő csütörtökön a BFM hírtelevízióban. Hozzátette: "Az ukránok demokráciában szeretnének élni. A megválasztott ukrán elnök elhagyta az országot. Van egy ideiglenes kormány és május 25-én választások lesznek, mert minél előbb választásokat kell tartani. És az európaiaknak és különösen Franciaországnak egy célja van: Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzése".
frissítve 13:51
Forrás
MTI
