Financial Times: a Grexit a kisebbik rossz
LONDON. Görögország kilépése az euróövezetből a kisebbik rossz Athén számára, Görögország semmit sem veszíthet, ha visszautasítja a hitelezők ajánlatát - foglal állást a Financial Times brit gazdasági és politikai napilap európai kiadásának hétfő számában Wolfgang Münchau.
A korábban trojkának nevezett, az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapból (IMF) álló hitelező tárgyalódelegáció javaslatának elfogadása a publicista szerint kettős öngyilkossággal érne fel; egyrészt a görög gazdaság, másrészt Alekszisz Ciprasz miniszterelnök politikai karrierje szempontjából. Ehhez képes a Grexit szerinte három okból is jobb megoldást kínál. Egyrészt Athén megszabadulhatna az "őrült költségvetési kiigazításoktól", egy alacsony elsődleges többletet továbbra is tartania kellene, de Münchau úgy véli, ez egy intézkedéscsomaggal kivitelezhető lenne.
Emellett a szerző úgy látja, hogy Görögországnak csődöt kellene jelenteni a hivatalos, nemzetközi intézményektől felvett és a kétoldalú megállapodások alapján az uniós országoktól kapott hitelekre. A magánkölcsönöket azonban a piac bizalmának visszaszerzése érdekében továbbra is fizetnie kellene, hogy visszatérhessen a piaci finanszírozáshoz. Ezzel - másodikként okként - annak kockázata is csökkenne, hogy ez utóbbi, magánforrásból származó hitelek tekintetében Athén fizetésképtelenné váljék.
Harmadik okként Münchau arról ír, hogy a görög gazdaság viszonylag zárt, ezért a pénz leértékelődése nem jelentene akkor megrázkódtatást, mint nyitottabb gazdaságok esetében, amilyen például az ír.
A lap szerkesztője arról is említést tesz, hogy természetesen egy új pénznem bevezetése kezdetben zűrzavart okozna, akár az is előfordulhat, hogy a kormánynak tőkekorlátozásokat és határzárat is be kell vezetnie. "Az első évben ezek a veszteségek jelentősek volnának, de amint a káosz elül, a gazdaság gyors fellendülésnek indul" - érvel Wolfgang Münchau.
A cikkíró rámutat, hogy a Grexitről nem ezen a héten fog döntés születni, de a hitelezők ajánlatának elutasításáról vagy elfogadásáról igen. A Grexit ennek lehetséges, de nem biztosra vehető következménye - véli az újságíró, aki szerint Athén csak akkor kényszerül elhagyni az euróövezetet, ha az EKB megvonja a görög bankok likviditásának biztosítását. Ez megeshet, de korántsem eldöntött tény - írja Münchau.
Az újságíró arra is kitér, hogy egy ponton a hitelezők is rájöhetnek, hogy nekik is érdekükben áll a görög adósságteher mérséklése, Berlin és Párizs 160 milliárd euróra vethet keresztet, ha Görögország nem fizeti tovább állami hiteleit. "Angela Merkel és Francois Hollande a világ legnagyobb pénzügyi bukásával írnák be nevüket a történelemkönyvekbe" - állítja a lap szerzője, hozzátéve, hogy mindenkinek hasznos lenne, ha tárgyalások kezdődnének az adósságkönnyítésről, mert úgy Athénnak a kisebb teher elviseléséhez mérsékeltebb, elviselhetőbb kiigazítást kellene végrehajtania, a hitelezők pedig legalább valamennyit visszakaphatnának a pénzükből, amely más esetben teljes egészében odavész.
Varufakisz: Görögország pénz helyett adósság-elengedést kér
Görögország nem további összegeket kér hitelezőitől, hanem az adósság egy részének elengedését és a törlesztés átütemezését - mondta a görög pénzügyminiszter a Bild című német lap hétfői számában megjelent interjúban.
Jánisz Varufakisz szerint a nemzetközi hitelezők túl sok pénzt adtak Görögországnak, amellyel az utóbbi öt évben egy elhibázott válságkezelő programot finanszíroztak. Ezért "teljesen elölről kell kezdeni" az államadósság-válság kezelését.
A görög kormány azt javasolja, hogy a hitelezők engedjék el az adósság egy részét, hosszabbítsák meg a törlesztési futamidőt és a törlesztőrészletek összegét a mindenkori gazdasági teljesítmény alapján állapítsák meg. Amennyiben a hitelezők elfogadják a javaslatot, Görögország nem tart igényt további támogatásra. "Csak így tudjuk a lehető legtöbb adósság visszafizetését garantálni" - mondta Jánisz Varufakisz.
Németországban a konzervatívok után már a szociáldemokraták is erősen bírálják az athéni vezetést. Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a konzervatív CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a játékelméletre szakosodott közgazdászprofesszor Varufakiszra célozva a Bildben hétfőn közölt kommentárjában azt írta, hogy a görög kormány "játékelméleti specialistái eljátsszák országuk jövőjét". Európa és Németország "nem hagyja zsarolni magát, és nem fogjuk a német munkavállalókkal és a családokkal kifizettetni egy részben kommunista kormány eltúlzott választási ígéreteit" - írta Sigmar Gabriel.
A görög kormány hetek óta tárgyal a hitelezők - az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - képviselőivel arról, milyen intézkedéseket kell tennie a görög kormánynak azért, hogy felszabaduljon a 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részlete. A pénz nélkül Görögország szinte biztosan nem tudja kifizetni az IMF-től kapott hitelek aktuális, 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét az utolsó határidőig, június végéig.
A hitelezők a nyugdíjak további csökkentését és az áfa emelését sürgetik. Athén ezt elutasítja. A Handelsblatt című üzleti lap szerint az EB a patthelyzet feloldására azt javasolja, hogy a hagyományosan igen jelentős védelmi költségvetést 2016-ban csökkentsék 200 millió euróval, aminek révén elkerülhető az újabb nyugdíjcsökkentés. Az áfa ügyében viszont nem látszanak a megoldás körvonalai. A görög kormány ebben az ügyben teljesen elzárkózik. "Õrültségnek hangzik, de tényleg úgy van, hogy minél nagyobb az adóteher, annál kevesebbet fizetnek be az emberek, mert úgy érzik, a magas adó feljogosítja őket arra, hogy ne fizessenek" - mondta Jánisz Varufakisz a Bildnek.
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania.
Brüsszel: a hitelezők sem bér-, sem nyugdíjcsökkentést nem követelnek
A hitelezők jelentős kedvezményeket tettek Görögországnak, a kitűzött célokat korábban az athéni kormány is elfogadta, a kérdés az, hogy azokat milyen hiteles intézkedésekkel lehet elérni, a hitelezők sem nyugdíj-, sem bércsökkentést nem követelnek - közölte hétfőn az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Annika Breidthardt, a bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője részletesen beszámolt arról milyen javaslatot adtak át a hitelezők a görög kormánynak. A szóvivő elmondta, hogy az eredeti reformprogramban, a csőd elkerülése érdekében kapott hitelekért cserébe Athén azt vállalata, hogy 2015-re 3 százalékos elsődleges költségvetési többletet mutat majd fel. Ezt jelentős mértékben, 1 százalékra csökkentették az idei évre a hitelezők. A szóvivő tudatta, hogy a középtávra kitűzött célt is 3,5 százalékra mérsékelték 4,5 százalékról, teljesülését pedig 2016-ról 2018-ra halasztanák. "A célokat a görög hatóságok is elfogadták. Kérdés, milyen hiteles az elkötelezettségük, hogy el is érjék őket" - fogalmazott Breidthardt.
A bizottsági szóvivő szerint a tények óriási mértékű elferdítése azt állítani, hogy a hitelezők nyugdíjcsökkentést követelnek. Rámutatott arra is, hogy ez az egyik legnagyobb kiadási tétel a görög büdzsében, és az egyik legdrágább nyugdíjrendszer az uniós tagállamok között, ezért reformja valóban része az Athénnal szemben támasztott elvárásoknak.
"Az intézmények nem kérik az egyéni nyugdíjak csökkentését" - húzta alá a szóvivő, megemlítve, hogy a nyugdíjkorhatár kitolása, a korai nyugdíjba vonulás lehetőségének fokozatos kivezetése és azoknak a tényezőknek a felszámolása jöhet szóba, amelyek az idő előtti nyugdíjba vonulásra ösztönöznek. Breidthardt ismertette, hogy éves szinten a GDP 1 százalékát kitevő megtakarítást kellene Athénnak produkálnia a nyugdíjrendszeren, ehhez képest 2016-ra 71 millió eurós, a GDP 0,04 százalékának megfelelő intézkedést javasolt a görög kormány ezen a téren.
"Nem igaz, hogy az intézmények újabb bércsökkentést követelnek" - hangoztatta a szóvivő, rámutatva, hogy a hitelezők a közszférában alkalmazott bértábla korszerűsítését kérik, a költségvetés szempontjából semleges módon, emellett a javaslat azt tartalmazza, hogy a béreknek a termelékenységgel összhangban kellene növekedniük, figyelembe véve az ország versenyképességét.
A hitelezők és Athén egyeztetésein az áfarendszer átalakítása is vitás pont. A görög kormány arra tett javaslatot, hogy egy 23 százalékos általános áfakulcs mellett még egy kedvezményes kulcsot alkalmazna és egy további, 6 százalékos adókulcsot termékek nagyon szűk körére.
"Görögország áfarendszere töredezett, és mindenki egyetért abban, hogy egyaránt szükséges és hasznos is volna az adóbeszedés hatékonyságának növelése" - hangoztatta Breidthardt, hozzátéve: ezen a területen a hitelezők nyitottak a tárgyalásra, ha a számok a végén stimmelnek.
Margarítisz Szkínász, a brüsszeli testület vezető szóvivője fontosnak tartotta kiemelni, hogy a bizottság pusztán közvetítő az egyeztetéseken, ő maga nem Görögország hitelezője, Athénnak az euróövezet "18 másik demokráciája" és a Nemzetközi Valutaalapon keresztül a nemzetközi közösség adott kölcsön.
Emellett a szerző úgy látja, hogy Görögországnak csődöt kellene jelenteni a hivatalos, nemzetközi intézményektől felvett és a kétoldalú megállapodások alapján az uniós országoktól kapott hitelekre. A magánkölcsönöket azonban a piac bizalmának visszaszerzése érdekében továbbra is fizetnie kellene, hogy visszatérhessen a piaci finanszírozáshoz. Ezzel - másodikként okként - annak kockázata is csökkenne, hogy ez utóbbi, magánforrásból származó hitelek tekintetében Athén fizetésképtelenné váljék.
Harmadik okként Münchau arról ír, hogy a görög gazdaság viszonylag zárt, ezért a pénz leértékelődése nem jelentene akkor megrázkódtatást, mint nyitottabb gazdaságok esetében, amilyen például az ír.
A lap szerkesztője arról is említést tesz, hogy természetesen egy új pénznem bevezetése kezdetben zűrzavart okozna, akár az is előfordulhat, hogy a kormánynak tőkekorlátozásokat és határzárat is be kell vezetnie. "Az első évben ezek a veszteségek jelentősek volnának, de amint a káosz elül, a gazdaság gyors fellendülésnek indul" - érvel Wolfgang Münchau.
A cikkíró rámutat, hogy a Grexitről nem ezen a héten fog döntés születni, de a hitelezők ajánlatának elutasításáról vagy elfogadásáról igen. A Grexit ennek lehetséges, de nem biztosra vehető következménye - véli az újságíró, aki szerint Athén csak akkor kényszerül elhagyni az euróövezetet, ha az EKB megvonja a görög bankok likviditásának biztosítását. Ez megeshet, de korántsem eldöntött tény - írja Münchau.
Az újságíró arra is kitér, hogy egy ponton a hitelezők is rájöhetnek, hogy nekik is érdekükben áll a görög adósságteher mérséklése, Berlin és Párizs 160 milliárd euróra vethet keresztet, ha Görögország nem fizeti tovább állami hiteleit. "Angela Merkel és Francois Hollande a világ legnagyobb pénzügyi bukásával írnák be nevüket a történelemkönyvekbe" - állítja a lap szerzője, hozzátéve, hogy mindenkinek hasznos lenne, ha tárgyalások kezdődnének az adósságkönnyítésről, mert úgy Athénnak a kisebb teher elviseléséhez mérsékeltebb, elviselhetőbb kiigazítást kellene végrehajtania, a hitelezők pedig legalább valamennyit visszakaphatnának a pénzükből, amely más esetben teljes egészében odavész.
Varufakisz: Görögország pénz helyett adósság-elengedést kér
Görögország nem további összegeket kér hitelezőitől, hanem az adósság egy részének elengedését és a törlesztés átütemezését - mondta a görög pénzügyminiszter a Bild című német lap hétfői számában megjelent interjúban.
Jánisz Varufakisz szerint a nemzetközi hitelezők túl sok pénzt adtak Görögországnak, amellyel az utóbbi öt évben egy elhibázott válságkezelő programot finanszíroztak. Ezért "teljesen elölről kell kezdeni" az államadósság-válság kezelését.
A görög kormány azt javasolja, hogy a hitelezők engedjék el az adósság egy részét, hosszabbítsák meg a törlesztési futamidőt és a törlesztőrészletek összegét a mindenkori gazdasági teljesítmény alapján állapítsák meg. Amennyiben a hitelezők elfogadják a javaslatot, Görögország nem tart igényt további támogatásra. "Csak így tudjuk a lehető legtöbb adósság visszafizetését garantálni" - mondta Jánisz Varufakisz.
Németországban a konzervatívok után már a szociáldemokraták is erősen bírálják az athéni vezetést. Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a konzervatív CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a játékelméletre szakosodott közgazdászprofesszor Varufakiszra célozva a Bildben hétfőn közölt kommentárjában azt írta, hogy a görög kormány "játékelméleti specialistái eljátsszák országuk jövőjét". Európa és Németország "nem hagyja zsarolni magát, és nem fogjuk a német munkavállalókkal és a családokkal kifizettetni egy részben kommunista kormány eltúlzott választási ígéreteit" - írta Sigmar Gabriel.
A görög kormány hetek óta tárgyal a hitelezők - az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - képviselőivel arról, milyen intézkedéseket kell tennie a görög kormánynak azért, hogy felszabaduljon a 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részlete. A pénz nélkül Görögország szinte biztosan nem tudja kifizetni az IMF-től kapott hitelek aktuális, 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét az utolsó határidőig, június végéig.
A hitelezők a nyugdíjak további csökkentését és az áfa emelését sürgetik. Athén ezt elutasítja. A Handelsblatt című üzleti lap szerint az EB a patthelyzet feloldására azt javasolja, hogy a hagyományosan igen jelentős védelmi költségvetést 2016-ban csökkentsék 200 millió euróval, aminek révén elkerülhető az újabb nyugdíjcsökkentés. Az áfa ügyében viszont nem látszanak a megoldás körvonalai. A görög kormány ebben az ügyben teljesen elzárkózik. "Õrültségnek hangzik, de tényleg úgy van, hogy minél nagyobb az adóteher, annál kevesebbet fizetnek be az emberek, mert úgy érzik, a magas adó feljogosítja őket arra, hogy ne fizessenek" - mondta Jánisz Varufakisz a Bildnek.
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania.
Brüsszel: a hitelezők sem bér-, sem nyugdíjcsökkentést nem követelnek
A hitelezők jelentős kedvezményeket tettek Görögországnak, a kitűzött célokat korábban az athéni kormány is elfogadta, a kérdés az, hogy azokat milyen hiteles intézkedésekkel lehet elérni, a hitelezők sem nyugdíj-, sem bércsökkentést nem követelnek - közölte hétfőn az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Annika Breidthardt, a bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője részletesen beszámolt arról milyen javaslatot adtak át a hitelezők a görög kormánynak. A szóvivő elmondta, hogy az eredeti reformprogramban, a csőd elkerülése érdekében kapott hitelekért cserébe Athén azt vállalata, hogy 2015-re 3 százalékos elsődleges költségvetési többletet mutat majd fel. Ezt jelentős mértékben, 1 százalékra csökkentették az idei évre a hitelezők. A szóvivő tudatta, hogy a középtávra kitűzött célt is 3,5 százalékra mérsékelték 4,5 százalékról, teljesülését pedig 2016-ról 2018-ra halasztanák. "A célokat a görög hatóságok is elfogadták. Kérdés, milyen hiteles az elkötelezettségük, hogy el is érjék őket" - fogalmazott Breidthardt.
A bizottsági szóvivő szerint a tények óriási mértékű elferdítése azt állítani, hogy a hitelezők nyugdíjcsökkentést követelnek. Rámutatott arra is, hogy ez az egyik legnagyobb kiadási tétel a görög büdzsében, és az egyik legdrágább nyugdíjrendszer az uniós tagállamok között, ezért reformja valóban része az Athénnal szemben támasztott elvárásoknak.
"Az intézmények nem kérik az egyéni nyugdíjak csökkentését" - húzta alá a szóvivő, megemlítve, hogy a nyugdíjkorhatár kitolása, a korai nyugdíjba vonulás lehetőségének fokozatos kivezetése és azoknak a tényezőknek a felszámolása jöhet szóba, amelyek az idő előtti nyugdíjba vonulásra ösztönöznek. Breidthardt ismertette, hogy éves szinten a GDP 1 százalékát kitevő megtakarítást kellene Athénnak produkálnia a nyugdíjrendszeren, ehhez képest 2016-ra 71 millió eurós, a GDP 0,04 százalékának megfelelő intézkedést javasolt a görög kormány ezen a téren.
"Nem igaz, hogy az intézmények újabb bércsökkentést követelnek" - hangoztatta a szóvivő, rámutatva, hogy a hitelezők a közszférában alkalmazott bértábla korszerűsítését kérik, a költségvetés szempontjából semleges módon, emellett a javaslat azt tartalmazza, hogy a béreknek a termelékenységgel összhangban kellene növekedniük, figyelembe véve az ország versenyképességét.
A hitelezők és Athén egyeztetésein az áfarendszer átalakítása is vitás pont. A görög kormány arra tett javaslatot, hogy egy 23 százalékos általános áfakulcs mellett még egy kedvezményes kulcsot alkalmazna és egy további, 6 százalékos adókulcsot termékek nagyon szűk körére.
"Görögország áfarendszere töredezett, és mindenki egyetért abban, hogy egyaránt szükséges és hasznos is volna az adóbeszedés hatékonyságának növelése" - hangoztatta Breidthardt, hozzátéve: ezen a területen a hitelezők nyitottak a tárgyalásra, ha a számok a végén stimmelnek.
Margarítisz Szkínász, a brüsszeli testület vezető szóvivője fontosnak tartotta kiemelni, hogy a bizottság pusztán közvetítő az egyeztetéseken, ő maga nem Görögország hitelezője, Athénnak az euróövezet "18 másik demokráciája" és a Nemzetközi Valutaalapon keresztül a nemzetközi közösség adott kölcsön.
frissítve 15:41
Forrás
MTI
