Figyelmeztető lövésekkel tartóztatták fel az EBESZ megfigyelőit
KIJEV. Ismét sikertelenül próbáltak bejutni a Krím félsziget belsejébe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött nemzetközi megfigyelői szombaton.
Az AP hírügynökség tudósítója szerint a területet ellenőrzésük alatt tartó, vélhetően orosz fegyveresek figyelmeztető lövéseket adtak le és feltartóztatták a megfigyelőket, akik északi irányból akartak belépni a Krím félszigetre. A fegyveresek azt mondták a megfigyelőknek, hogy nincs felhatalmazásuk belépni Krímbe. Az Ács Gábor alezredes által vezetett csoport napok óta próbál bejutni a félszigetre. A feladata az lenne, hogy ellenőrizze az ukrán katonai objektumokat.
Krími kormányfő: senki sem akadályozhatja meg a referendumot
Közben védelmébe vette az Oroszországhoz csatlakozásról kiírt Krím félszigeti népszavazást az Ukrajnához tartozó terület kormányfője, kijelentve, hogy azt már senki sem akadályozhatja meg. (Az orosz nemzetiségűek által uralt krími parlament csütörtökön "elvi döntést" hozott a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozásáról, és kiírta az erről tartandó referendumot március 16-ára, tovább élezve ezzel a Viktor Janukovics ukrán elnök megbuktatásával kirobbant ukrán-orosz válságot.) Az új kijevi vezetőség a nemzetközi jogba ütközőnek tartja a Krím múlt héten kezdődött orosz megszállását, a tervezett népszavazást pedig alkotmányellenesnek. Ezt az álláspontját az Európai Unió és az Egyesült Államok is támogatja. Moszkva ugyanakkor teljes támogatásáról biztosította az 1954-ben Ukrajnához került terület visszatérését Oroszországhoz.
Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök szombaton újra leszögezte, hogy a szavazást megtartják. "A Krím Legfelső Tanácsa (parlament) egyhangúlag elfogadta a krímiek döntését, a referendum március 16-i megtartására szavazott, és ezt már senki sem akadályozhatja meg" - idézte az orosz állami televíziónak mondott szavait az ITAR-TASZSZ hírügynökség. A Rosszija-1 tévécsatorna szombat esti hírműsorának adott interjúban Akszjonov azzal indokolta a népszavazás ilyen gyors megtartását, hogy el akarják kerülni a felesleges provokációkat, minthogy a helyzet Ukrajnában meglehetősen feszült, ők pedig az állampolgárok életét és biztonságát tartják a legfontosabb értéknek. A krími vezető kijelentette: ellenőrzésük alatt tartanak "minden rendszert, amely a félsziget ellátását hivatott biztosítani". Hozzátette, hogy a szavazás megtartásához szükséges eszközök is a rendelkezésükre állnak.
Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy az új ukrán hatóságok leállítják a fekete-tengeri félsziget víz- és áramellátását, Akszjonov kijelentette, hogy egyrészt ennek semmilyen alapja nem lenne, hiszen nincsenek Kijevvel szembeni tartozásaik. "Másrészt megvannak a vészterveink egy ilyen esetre, és biztos vagyok abban is, hogy kollégáink az Oroszországi Föderációból támogatni fognak bennünket ebben a kérdésben (...), és a krímiek számára teljes mértékben biztosítják majd az energiát, fűtést és vizet." Akszjonov azt állította, hogy Szimferopolban az első kijevi összecsapások után tudták, hogy a helyzet kizökkent a rendes kerékvágásból. Ostorozta az új ukrán vezetőséget, egyebek közt amiatt, hogy "szélsőséges osztagok vezetőit nevezi ki a belügyminisztérium vezetőivé, és a tisztségviselőket aszerint rangsorolják, hogy azok mennyi követ hajítottak a rendőrség tagjaira". A Krím miniszterelnöke elmondta, nem tudja megjósolni, hogyan alakulnak majd kapcsolataik Kijevvel a március 16-ai népszavazás után. "Az a helyzet, hogy amíg Kijevben nem kerülnek hatalomra olyan okos emberek, akik a délkelet lakosságát nem csak igásállatnak vagy másodosztályú embereknek tartják, addig nehéz megmondani, milyen kapcsolatokat alakíthatunk ki velük" - hangoztatta.
Krími kormányfő: senki sem akadályozhatja meg a referendumot
Közben védelmébe vette az Oroszországhoz csatlakozásról kiírt Krím félszigeti népszavazást az Ukrajnához tartozó terület kormányfője, kijelentve, hogy azt már senki sem akadályozhatja meg. (Az orosz nemzetiségűek által uralt krími parlament csütörtökön "elvi döntést" hozott a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozásáról, és kiírta az erről tartandó referendumot március 16-ára, tovább élezve ezzel a Viktor Janukovics ukrán elnök megbuktatásával kirobbant ukrán-orosz válságot.) Az új kijevi vezetőség a nemzetközi jogba ütközőnek tartja a Krím múlt héten kezdődött orosz megszállását, a tervezett népszavazást pedig alkotmányellenesnek. Ezt az álláspontját az Európai Unió és az Egyesült Államok is támogatja. Moszkva ugyanakkor teljes támogatásáról biztosította az 1954-ben Ukrajnához került terület visszatérését Oroszországhoz.
Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök szombaton újra leszögezte, hogy a szavazást megtartják. "A Krím Legfelső Tanácsa (parlament) egyhangúlag elfogadta a krímiek döntését, a referendum március 16-i megtartására szavazott, és ezt már senki sem akadályozhatja meg" - idézte az orosz állami televíziónak mondott szavait az ITAR-TASZSZ hírügynökség. A Rosszija-1 tévécsatorna szombat esti hírműsorának adott interjúban Akszjonov azzal indokolta a népszavazás ilyen gyors megtartását, hogy el akarják kerülni a felesleges provokációkat, minthogy a helyzet Ukrajnában meglehetősen feszült, ők pedig az állampolgárok életét és biztonságát tartják a legfontosabb értéknek. A krími vezető kijelentette: ellenőrzésük alatt tartanak "minden rendszert, amely a félsziget ellátását hivatott biztosítani". Hozzátette, hogy a szavazás megtartásához szükséges eszközök is a rendelkezésükre állnak.
Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy az új ukrán hatóságok leállítják a fekete-tengeri félsziget víz- és áramellátását, Akszjonov kijelentette, hogy egyrészt ennek semmilyen alapja nem lenne, hiszen nincsenek Kijevvel szembeni tartozásaik. "Másrészt megvannak a vészterveink egy ilyen esetre, és biztos vagyok abban is, hogy kollégáink az Oroszországi Föderációból támogatni fognak bennünket ebben a kérdésben (...), és a krímiek számára teljes mértékben biztosítják majd az energiát, fűtést és vizet." Akszjonov azt állította, hogy Szimferopolban az első kijevi összecsapások után tudták, hogy a helyzet kizökkent a rendes kerékvágásból. Ostorozta az új ukrán vezetőséget, egyebek közt amiatt, hogy "szélsőséges osztagok vezetőit nevezi ki a belügyminisztérium vezetőivé, és a tisztségviselőket aszerint rangsorolják, hogy azok mennyi követ hajítottak a rendőrség tagjaira". A Krím miniszterelnöke elmondta, nem tudja megjósolni, hogyan alakulnak majd kapcsolataik Kijevvel a március 16-ai népszavazás után. "Az a helyzet, hogy amíg Kijevben nem kerülnek hatalomra olyan okos emberek, akik a délkelet lakosságát nem csak igásállatnak vagy másodosztályú embereknek tartják, addig nehéz megmondani, milyen kapcsolatokat alakíthatunk ki velük" - hangoztatta.
Forrás
MTI
