Fibi Sándor vehette át a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) által szervezett, A személyre szabott tanulás pedagógiája (Minden iskola kiváló iskola) című kétnapos szakmai konferencia keretében adták át a 2018. évi Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat, illetve öt kategóriában a Szlovákiai Magyar Pedagógus Díjakat.

A pedagógusszövetség emléklapját és Darázs Rozália szobrászművész bronz kisplasztikáját Ádám Zita és Vörös Mária, az SZMPSZ két alelnöke, valamint Fekete Irén irodavezető adta át.

Szlovákiai Magyar Pedagógus Díjat kapott a tehetségek felkarolásáért és gondozásáért Fazekas Lídia, a nagykaposi Erdélyi János Alapiskola igazgatója és Csalava Gizella, a szentpéteri Kossányi József Alapiskola és Óvoda pedagógusa.

Pedagógus életpálya díjban részesült Holka Gizella, a naszvadi alapiskola pedagógusa.

Kiváló módszertani, nevelési, szakmai és tudományos eredményekért Szlovákiai Magyar Pedagógus Díjat vehetett át Kiss Gabriella, a komáromi Jókai Mór Alapiskola nevelője, Mohòanský Csilla, a buzitai alapiskola igazgatója, valamint Sebők Csilla és Gyurán Ágnes, a bátkai alapiskola igazgatója és igazgatóhelyettese.

A szlovákiai magyar nyelvű oktatást támogató tevékenységért kapott díjat Dobránszky Zoltán nyugalmazott rozsnyói pedagógus, valamint Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkársága. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár videóüzenetben szólt a konferencia résztvevőihez, az elismerést Pathó Marianna, a nemzetpolitikai államtitkárság Felvidékért felelős osztályvezetője vette át.

Az óvópedagógusok részére, kiváló módszertani és nevelési eredményekért odaítélt díjjal az idén Gányovics Jolán, a csallóközkürti óvoda igazgatójának munkáját ismerték el.

A Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat Fibi Sándor nyugalmazott pedagógus, oktatási szakember vehette át.

Fibi Sándor köszönőbeszédében elmondta, az első meglepetést követően feltette a kérdést, miért éppen őt választotta a szövetség. „Azért, mert megérdemled, és azért, mert te érdemled meg” – idézte Fekete Irén szavait a díjazott. Rendkívül megtisztelőnek nevezte, hogy a díj révén tagjává válhatott annak a szűkebb csoportnak, akik között ott vannak a hazai pedagógusközösség legelismertebb tagjai.

Mint mondta, talán a többi díjazott nevében is kijelentheti, mindegyikük felteszi a „miért én?” kérdést, amire a válasz: a tőlük telhető legnagyobb igyekezettel és legjobb tudásuk szerint csak a munkájukat végezték. „Csak a lényünkből, mentalitásunkból fakadó kötelességünket teljesítettük, azt teljesítettük, amire a hivatásunk, meggyőződésünk, elveinkhez való hűségünk kötelez bennünket, amiről azt gondoljuk, hogy segít eredményesebbé, sikeresebbé tenni a felvidéki magyar iskolák, magyar tanintézmények munkáját és amivel hozzájárulhatunk a szülők bizalmának megnyeréséhez, megtartásához, nemzetiségi létünk jövőjéhez. Ezért ez a kitüntetés, azt hiszem, mindannyiunk számára azt jelzi, hogy a kollégák, a szakma és a szövetségünk bízik bennünk, hiszen nemcsak ismeri, hanem el is ismeri és értékeli a diákjainkért, iskolánkért, közösségünkért végzett munkánkat” – fogalmazott Fibi Sándor.

Hozzátette, ez az elismerés különösen fontos, kimondhatatlanul nagy megtiszteltetés, amit mindannyian a legőszintébb tisztelettel köszönnek. „A kitüntetés megerősíti bennünk a hitet, hogy érdemes volt, és érdemes a jövő mindennapjaiban is megtenni a legtöbbet a ránk bízott diákok egyre magasabb szintű felkészítésének koránt sem könnyű munkájában. Ezért kívánjuk mi, akik ma díjazottak vagyunk, minden kollégának, hogy diákjaik az iskolát elhagyva őszintén, hangjukban mély tisztelettel elmondhassák, a felvidéki magyar iskola pedagógusai valóban erős gyökerekkel és magasba repülni, magasba emelni képes szárnyakkal látták el őket” – mondta Fibi Sándor.

A Felvidéki Magyar Pedagógus Díj 2018. évi díjazottja portálunknak nyilatkozva elmondta, az ember ilyenkor „borzasztóan elérzékenyül”, s elgondolkodik rajta, mi volt az, amit nagyon megérte, mi volt az, ami nem úgy sikerült, ahogy eltervezte, és mi volt az, amit „mindenki elfogadott, csak én nem voltam vele elégedett”.  Hozzátette, vannak dolgok, amit utólag visszatekintve már másként csinálna. „Nekünk is rá kellett jönni arra – és ami a legborzasztóbb, hogy minisztereket és adott esetben miniszterelnököt kellett meggyőzni –, hogy a magyar gyerek számára a szlovák nyelvet nem lehet anyanyelvként tanítani, s csak akkor lesz sikeres, ha idegen nyelvként tanulja. Eltartott vagy tíz évig, míg ez sikerült, és remélhetőleg a következő tíz évben talán megtörténik a paradigmaváltás és valóban bekövetkezik a változás” – fogalmazott Fibi Sándor.

A hazai oktatásügy helyzetével kapcsolatban rámutatott, az jelenleg „borzasztó rossz helyzetben van”. Mint mondta, az iskolatörvény megérett arra, hogy nagyon gyorsan felváltsa egy olyan, amely prioritásokat vesz figyelembe. „Figyelembe veszi először is azt, hogy ebben az országban nemzetiségi iskolák vannak, mert a törvény csak azt említi, hogy a gyerekeknek lehet anyanyelvükön tanulniuk. Ezzel nem teszi lehetővé például, hogy a nemzetiségi iskoláknak minisztériumi háttérintézményeik legyenek, ahol kimondott szakembergárda dolgozik és teszi azt, amit tennie kell. Rendszerszintű változásokra van szükség. Amíg ez nem történik meg, és adott esetben egy miniszter tized- vagy huszadrangú kérdésekben döntöget, addig nem sok jót látok” – fejtette ki Fibi Sándor. Egyúttal leszögezte, mindig is optimista ember volt, ebben a kérdésben is az, s „egyszer ennek is be kell következnie”.

A kétnapos szakmai konferencia vasárnap délelőtt plenáris előadásokkal és a szombat délutáni műhelymunkák összefoglalásával folytatódik, majd Jana Handzelová beszél a személyre szabott tanulás helyzetéről és perspektíváiról az Állami Tanfelügyelet vizsgálatai alapján. Ezt követően pódiumbeszélgetésre kerül sor Hogyan tovább a személyre szabott tanulással? címmel, melyet Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója moderál majd. A résztvevők: Ádám Lilla, a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium tanára, Beták Norbert, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatója, Harangozó Katalin, a kassai Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda igazgatója, Papp Andrea, a szepsi Alapiskola és Gimnázium igazgatója, valamint Pintes Gábor, a Katedra Társaság elnöke. Ollé János, az egri Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézet egyetemi oktatója Az iskola jövője – a jövő iskolája című előadásában azt boncolgatja majd, mi az iskola dolga a XXI. században.

Tamás Erzsébet, az SZMPSZ Rozsnyói Területi Választmánya elnökének zárszavát követően Czabán Samu szobrának megkoszorúzásával ér véget a Szlovákiai Magyar Pedagógusok XXIV. Országos Találkozója.