Ferenc pápa szerint a marokkói keresztényeknek nem a hittérítés a feladatuk

hirek.sk | MTI 2019. március 31., 15:26

Marokkó kicsiny keresztény közösségének nem szomszédjaik hittérítése a feladata, hanem testvériségben élés minden máshitűvel - hangsúlyozta Ferenc pápa vasárnap Rabatban, ahol a marokkói főváros székesegyházában a többségében muzulmán észak-afrikai ország katolikus közösségének vezetőivel találkozott.

Fotó: TASR/AP

A katolikus egyházfő kétnapos marokkói látogatását a vallásközi párbeszéd előmozdítására, egymás kölcsönös megismerésére használta fel.

A 35 milliós Marokkóban a lakosság jelentős többsége iszlám vallású. A Vatikán szerint mintegy 23 ezer római katolikus él az országban, a lakosság alig egy százaléka.

„A keresztények egy kicsiny kisebbséget alkotnak ebben az országban. De véleményem szerint ez nem probléma, még akkor sem, ha tudom, hogy időnként nehéz néhányotok számára” - mondta a találkozón az egyházfő.

Az egyház nem a hittérítés, hanem a vonzó tulajdonságai által növekszik.

„Ez azt jelenti kedves testvéreim, hogy missziónkat nem létszámunk, az általunk betöltött tér nagysága határozza meg, hanem az a képességünk, hogy változásokat eszközöljünk ki, életre keltsünk csodát és könyörületet gyakoroljunk” - hangoztatta tapsvihar közepette.

Ferenc pápát a konzervatív katolikusok gyakran bírálják ezért, mert ellenzi a szervezett, agresszív hittérítést.

A marokkói hatóságok nem ismerik el a marokkóiak keresztény hitre térését, ezért sokan titokban otthonukban gyakorolják vallásukat. Az iszlámról a kereszténységre való térítés tilos, három év börtönnel sújtják a hittérítőket.

„A probléma nem az, hogy kevesen vagyunk, hanem ha semmitmondóak vagyunk” - hangsúlyozta a katolikus egyházfő, hozzátéve, hogy a katolikusoknak a vallásközi párbeszéd integráns részének kell lenniük egy olyan világban, amelyet a szélsőségesség és a megosztás politikája szétszakított”.

Ferenc pápa és VI. Mohamed marokkói uralkodó a királyi palotában szombaton tartott találkozójuk után aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint Jeruzsálemnek meg kell maradnia az emberiség közös örökségévé - különösképpen a „három (ábrahámi) vallás (judaizmus, kereszténység, iszlám) követői számára -, a találkozás és békés együttélés helyeként, ahol érvényesülhet a kölcsönös tisztelet és párbeszéd.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS