Fenyegetőzik a görög pénzügyminiszter
ATHÉN. Jogi eljárást helyezett kilátásba kedden Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter az európai uniós intézmények ellen, amennyiben a délkelet-európai országot kizárják az eurózónából.
"Az Európai Unió szerződéseiben semmilyen szabályozás nincsen az eurózónából való kilépésre, és a kizárást nem fogadnánk el. A tagságunk nem képzi tárgyalások alapját" - mondta kedden Varufakisz a Daily Telegraph című brit lapnak. Hozzátette, az athéni vezetés szükség esetén fontolóra veszi azt, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon. Varufakisz leszögezte: "A görög kormány minden lehetséges jogi eszközt fel fog használni".
A Daily Telegraph megjegyezte: az Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vezette kormány az után tette közzé kihívó álláspontját, hogy előző nap az eurózóna tagállamainak vezetői egyértelművé tették, Görögországot kizárják a valutaunióból, ha a görög szavazók a július ötödikére kitűzött referendumon elutasítják a nemzetközi hitelezők által a dél-európai országnak szabott feltételeket.
Francois Hollande francia elnök előző nap azt mondta, a népszavazás tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy meg akarják-e kockáztatni a kilépést. Sigmar Gabriel német alkancellár azt mondta, nem szabad, hogy a görögöknek illúzióik legyenek az előttük álló választásról. "Kristálytisztának kell lennie annak, hogy mi forog itt kockán. A referendum igent vagy nemet jelent az eurózónában maradásra" - szögezte le.
Hétfőn a Reuters brit hírügynökségnek egy görög kormányzati illetékes elmondta, Görögország nem fizeti vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a kedden esedékes 1,6 milliárd eurós tartozását.
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből. A 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósítási feltételeiről folytak egyeztetések az elmúlt napokban, de szombaton eredmény nélkül értek véget a tárgyalások.
BBC: Ciprasz lemondással fenyeget, ha a görögök igennel szavaznak
Lemondását helyezte kilátásba Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök arra az esetre, ha a görögök többsége igennel szavazna a nemzetközi hitelezők által Görögországgal szemben támasztott feltételekről tartandó vasárnapi népszavazáson - számolt be róla kedden a BBC brit közszolgálati televízió honlapján.
"Ha a görög nép örökké folytatni akarja a megszorításokat, (...) tiszteletben fogjuk ezt tartani, de nem mi leszünk azok, akik végrehajtják" - mondta Ciprasz előző este az állami televízióban. A radikális baloldali Sziriza párt vezetője arra buzdította a görögöket, hogy utasítsák el a hitelezők javaslatait, és azt mondta, ez Görögországnak "erősebb fegyvereket" adna a kezébe a tárgyalóasztalnál. A kormányfő kijelentette, nem hisz abban, hogy a hitelezők a dél-európai ország eurózónabeli tagságának megszűnését akarják, mert ennek az ára óriási lenne.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn úgy nyilatkozott, úgy érzi, becsapta őt a Ciprasz-kabinet, és arra szólította fel a görögöket, szavazzanak ellene.
A Reuters brit hírügynökségnek egy görög kormányzati illetékes hétfőn azt elmondta, Görögország nem fizeti vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a kedden esedékes 1,6 milliárd eurós tartozását. A görög sajtó kedden arról számolt be, hogy Juncker hétfő éjszaka újabb ajánlatot tett Görögországnak.
Hétfő este több tízezren tüntettek Athénban a görög parlament előtt, hogy szolidaritásukról biztosítsák Ciprasz kormányát. Kedd délutánra az ellentábor, az "igen" szavazatok támogatói hirdettek tiltakozó megmozdulást a görög fővárosba.
A dél-európai ország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből. A 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósítási feltételeiről folytak egyeztetések az elmúlt hónapokban, de szombaton megszakadtak a tárgyalások.
Nincs pánikhangulat Athénban, az emberek fel tudják venni a pénzüket
Nincs pánikhangulat Athénban, az emberek fel tudják venni a napi 60 eurót a bankautomatákból - tapasztalta Athénban Gantner Barnabás, az M1 aktuális csatorna tudósítója. Az MTI kérdésére kedden telefonon elmondta: nincsenek nagyon hosszú sorok a frekventált helyeken található bankautomatáknál, de 3-6 ember azért mindegyiknél vár. Hozzátette: amerre ők jártak, a többség nyugodtan várakozott. Az emberek hétfőn is ki tudták venni a kormány által engedélyezett 60 eurót, és remélik, hogy ezt szerdán is megtehetik - tette hozzá.
Azt tapasztalta, hogy minden működik Athénban, kinyitottak az üzletek, de az emberek inkább a napi cikkeket igyekeznek beszerezni. Az élelmiszerboltokban többen vannak, a bevásárlóutca üzletei viszont üresek, és sok esetben, például mobiltelefon- vagy ruhaüzleteknél csak a boltos áll az ajtó előtt - fűzte hozzá.
Turistákkal beszélgetve a tudósító azt tapasztalta, ők is leginkább a pénzfelvétel miatt aggódnak. Beszámolt arról is, hogy a parlamentnél tartott hétfői tüntetésen találkozott magyar turistával is, aki aznap érkezett és a szállodájába igyekezett, de a tömeg miatt a taxi nem tudta a hotelig vinni.
A tudósító azt mondta: sokan izgatottan vitáznak a tavernákban, az emberek idegesek, de nincs pánikhangulat. Megjegyezte: kedd délután is tüntetés lesz a parlamentnél, ahol sok tévéstáb forgat.
Az egyre nagyobb méreteket öltő betétmenekítés miatt a görög kormány vasárnap este elrendelte, hogy hétfőtől kezdve hat munkanapra tartsák zárva a bankokat és a tőzsdét. Emellett tőkekorlátozásokat vezettek be, így egyebek között 60 euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre.
A Daily Telegraph megjegyezte: az Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vezette kormány az után tette közzé kihívó álláspontját, hogy előző nap az eurózóna tagállamainak vezetői egyértelművé tették, Görögországot kizárják a valutaunióból, ha a görög szavazók a július ötödikére kitűzött referendumon elutasítják a nemzetközi hitelezők által a dél-európai országnak szabott feltételeket.
Francois Hollande francia elnök előző nap azt mondta, a népszavazás tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy meg akarják-e kockáztatni a kilépést. Sigmar Gabriel német alkancellár azt mondta, nem szabad, hogy a görögöknek illúzióik legyenek az előttük álló választásról. "Kristálytisztának kell lennie annak, hogy mi forog itt kockán. A referendum igent vagy nemet jelent az eurózónában maradásra" - szögezte le.
Hétfőn a Reuters brit hírügynökségnek egy görög kormányzati illetékes elmondta, Görögország nem fizeti vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a kedden esedékes 1,6 milliárd eurós tartozását.
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből. A 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósítási feltételeiről folytak egyeztetések az elmúlt napokban, de szombaton eredmény nélkül értek véget a tárgyalások.
BBC: Ciprasz lemondással fenyeget, ha a görögök igennel szavaznak
Lemondását helyezte kilátásba Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök arra az esetre, ha a görögök többsége igennel szavazna a nemzetközi hitelezők által Görögországgal szemben támasztott feltételekről tartandó vasárnapi népszavazáson - számolt be róla kedden a BBC brit közszolgálati televízió honlapján.
"Ha a görög nép örökké folytatni akarja a megszorításokat, (...) tiszteletben fogjuk ezt tartani, de nem mi leszünk azok, akik végrehajtják" - mondta Ciprasz előző este az állami televízióban. A radikális baloldali Sziriza párt vezetője arra buzdította a görögöket, hogy utasítsák el a hitelezők javaslatait, és azt mondta, ez Görögországnak "erősebb fegyvereket" adna a kezébe a tárgyalóasztalnál. A kormányfő kijelentette, nem hisz abban, hogy a hitelezők a dél-európai ország eurózónabeli tagságának megszűnését akarják, mert ennek az ára óriási lenne.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn úgy nyilatkozott, úgy érzi, becsapta őt a Ciprasz-kabinet, és arra szólította fel a görögöket, szavazzanak ellene.
A Reuters brit hírügynökségnek egy görög kormányzati illetékes hétfőn azt elmondta, Görögország nem fizeti vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a kedden esedékes 1,6 milliárd eurós tartozását. A görög sajtó kedden arról számolt be, hogy Juncker hétfő éjszaka újabb ajánlatot tett Görögországnak.
Hétfő este több tízezren tüntettek Athénban a görög parlament előtt, hogy szolidaritásukról biztosítsák Ciprasz kormányát. Kedd délutánra az ellentábor, az "igen" szavazatok támogatói hirdettek tiltakozó megmozdulást a görög fővárosba.
A dél-európai ország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből. A 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósítási feltételeiről folytak egyeztetések az elmúlt hónapokban, de szombaton megszakadtak a tárgyalások.
Nincs pánikhangulat Athénban, az emberek fel tudják venni a pénzüket
Nincs pánikhangulat Athénban, az emberek fel tudják venni a napi 60 eurót a bankautomatákból - tapasztalta Athénban Gantner Barnabás, az M1 aktuális csatorna tudósítója. Az MTI kérdésére kedden telefonon elmondta: nincsenek nagyon hosszú sorok a frekventált helyeken található bankautomatáknál, de 3-6 ember azért mindegyiknél vár. Hozzátette: amerre ők jártak, a többség nyugodtan várakozott. Az emberek hétfőn is ki tudták venni a kormány által engedélyezett 60 eurót, és remélik, hogy ezt szerdán is megtehetik - tette hozzá.
Azt tapasztalta, hogy minden működik Athénban, kinyitottak az üzletek, de az emberek inkább a napi cikkeket igyekeznek beszerezni. Az élelmiszerboltokban többen vannak, a bevásárlóutca üzletei viszont üresek, és sok esetben, például mobiltelefon- vagy ruhaüzleteknél csak a boltos áll az ajtó előtt - fűzte hozzá.
Turistákkal beszélgetve a tudósító azt tapasztalta, ők is leginkább a pénzfelvétel miatt aggódnak. Beszámolt arról is, hogy a parlamentnél tartott hétfői tüntetésen találkozott magyar turistával is, aki aznap érkezett és a szállodájába igyekezett, de a tömeg miatt a taxi nem tudta a hotelig vinni.
A tudósító azt mondta: sokan izgatottan vitáznak a tavernákban, az emberek idegesek, de nincs pánikhangulat. Megjegyezte: kedd délután is tüntetés lesz a parlamentnél, ahol sok tévéstáb forgat.
Az egyre nagyobb méreteket öltő betétmenekítés miatt a görög kormány vasárnap este elrendelte, hogy hétfőtől kezdve hat munkanapra tartsák zárva a bankokat és a tőzsdét. Emellett tőkekorlátozásokat vezettek be, így egyebek között 60 euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre.
Forrás
MTI
