Felmérés: hogyan tekint a húsvéti ünnepekre a lakosság?

A 2muse közvélemény-kutató ügynökség által 504 személy közreműködésével készített felmérésének eredményei alapján az ország lakosainak 47 százaléka a húsvéti ünnepekre úgy tekint, mint Jézus keresztre feszítésének felidézésére és a tavasz megünneplésére, 27 százalékuk a húsvétot csak a tavasz ünnepének tartja, míg további 20 százalékuk annak csak a keresztény vonatkozású jelentőségét emeli ki, 6 százalékuk pedig ezen ünnepkört semmihez sem köti.
Egynegyedük kedveli a locsolkodást
Az emberek 47 százaléka azt gondolja, hogy kihalóban vannak a húsvéti népszokások, miközben 32 százalékuk azt felelte, hogy bár a kultúránkhoz tartozó sajátosságról van szó, de manapság az már elavultnak számít. További 14 százalékuk a locsolkodást és a további húsvéti szokásokat a nők iránti helytelen viselkedés megnyilvánulásának tartja, egynegyedük pedig e szokásról azt gondolja, hogy annak kapcsán lehetőség nyílik a gyerekek szórakoztatására és némi zsebpénz keresésére.
Szlovákia lakosainak 8 százaléka az előző évekhez képest azt tartja a legnagyobb változásnak, hogy a húsvét spirituális oldala háttérbe szorul, s ilyenkor egyre kevesebben mennek templomba. A felmérésből az is kiderült, hogy a népszokások és hagyományok őrzése terén Eperjes megye vezet, s éppen ott található a legtöbb aktív locsolkodó, de Zsolna megyében is szép számban vannak.
Tízből nyolcan odahaza maradnak
A húsvéti korbácskészítés elsősorban Nyugat-Szlovákiában számít mindmáig élő hagyománynak. Az ostorok és korbácsok használatánál azonban a locsolkodás valamivel népszerűbb szokás, abba ugyanis a lakosság 60 százaléka be szokott kapcsolódni. Főként az 5 ezernél kevesebb lakossal rendelkező településeken és Eperjes megyében manapság is szerveznek közös húsvéti korbácsolást.
A szlovákok 80 százaléka húsvét idején szinte mindig vagy mindig odahaza marad, 11 százalékuk pedig felkeresi a rokonait. A hétvégi házakban való ünneplést a 35 évnél ifjabb lakosok egytizede részesíti előnyben, miközben a középkorúak 11 százaléka ilyenkor üdül valahol.
A húsvéti asztalról nem hiányozhat a hús (73 százaléknál), illetve a tojás (54 százaléknál) és a zöldség (36 százaléknál) – ez utóbbi alatt az emberek ilyenkor elsősorban a burgonyasalátát, a tormát és a céklát értik.
