Felháborodás Németországban a titkosszolgálat miatt
A BfV a Baloldal 76 főt számláló Bundestag-frakciójából 27 tagot figyel meg a Der Spiegel című hírmagazin szerint. A belső elhárítási feladatokkal megbízott hivatal továbbá 12 tartományi parlamenti képviselőt is megfigyel, az érintettek körébe így szinte a teljes pártvezetőség beletartozik, köztük olyan politikusok is, akik kifejezetten mérsékeltnek számítanak, és nagy tekintélynek örvendenek a Baloldal berkein túl is.
Az alkotmányvédelmi hivatal így éppen hogy nem védi, hanem folytatólagosan megsérti az alkotmányt - kommentálta a Der Spiegel hétfői keltezésű számában megjelent beszámolót Gregor Gysi, a Baloldal parlamenti frakcióvezetője, aki levélben fordult az államfőhöz, a kancellárhoz és a Bundestag elnökéhez a saját személyét is érintő megfigyelés leállítását követelve.
Az nem újdonság, hogy a BfV megfigyel a Baloldalhoz tartozó politikusokat, ezt a munkát 1995 óta végzi a hivatal, arra hivatkozva, hogy a pártban létrejött egyes csoportosulások olyan szélsőbaloldali eszméket vallanak - például a kapitalizmus meghaladása és a kommunizmus felépítése szükségszerűségének gondolatát -, amelyekből alkotmányellenes, a törvényes rend megdöntésére irányuló cselekedetek is következhetnek.
Ugyanakkor a megfigyelések - a hivatal által időközben megerősített - ténye egészen más színben tűnik fel, mióta kiderült, hogy a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű szélsőjobboldali terrorista sejt több mint egy évtizeden át gyilkolt és rabolt az országban, a belső elhárítás pedig hibák sorozatát követte el az ügyben, és nem is a BfV-nek köszönhetően bukott le a csoport, hanem mert az egyik tag feladta magát.
A Der Spiegel azt írta, hogy a BfV-nél hét munkatárs foglalkozik a Baloldallal, míg a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párttal (NPD) nagyjából tízen foglalkoznak, holott az NPD és az NSU között személyi kapcsolat is kimutatható. A hivatalnál a két politikai szélsőséggel nem külön ügyosztályon, hanem egyazon szervezeti egységben foglalkoznak.
A hivatalt bíráló politikusok aránytévesztéssel vádolják a belső elhárítást. Sigmar Gabriel, a szociáldemokraták (SPD) elnöke például a Süddeutsche Zeitung című lapnak azt mondta, hogy a hivatalnak "át kell gondolnia, hogy hová helyezi a súlypontokat munkájában", és fölvetette: vajon nincs fontosabb dolga a belső elhárításnak parlamenti képviselők megfigyelésénél?
Hasonlóan kritizálták a szervezetet a Zöldek, és még a kisebbik kormánypárt, a liberálisok (FDP) soraiból is érkeztek bíráló megjegyezések; Sabine Leutheusser-Schnarrenberger liberális igazságügyi miniszter például tűrhetetlennek nevezte az eljárást. A legnagyobb kormányzó erő, a kereszténydemokrata CDU részéről azt hangoztatták, hogy a megfigyelés törvényes, a hivatalnak azonban ügyelnie kell az arányok betartására. A kisebbik uniópárt, a bajor CSU által delegált miniszter vezetése alatt álló belügyminisztérium a Baloldal pártprogramja alapján indokoltnak tartja a megfigyeléseket.
A BfV megerősítette a megfigyelések tényét, de az érintettek kilétét nem fedte fel. Heinz Fromm, a hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy munkatársai nem alkalmaznak klasszikus titkosszolgálati módszereket, csupán a politikusok beszédeit és egyéb, nyilvánosan hozzáférhető információkat elemeznek. Erre pedig megvan a felhatalmazásuk, egyebek között egy 2010-es alkotmánybírósági ítélet alapján, amely kifejezetten jogszerűnek minősíti parlamenti képviselők ilyen típusú megfigyelését.
