Felgyorsítja a migránsok visszatoloncolását Görögország
Erről Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője beszélt a biztosok kollégiumának szerdai ülését követő brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Szerinte az unió fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan működjön a jogosulatlan menedékkérők visszaszállítása a származási vagy a tranzitországokba. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: fontos, hogy azok, akik valóban nemzetközi védelemre szorulnak, menedékre találjanak Európában.
A kérdés kapcsán Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja kifejtette, hogy az Európai Unió és Törökország között tavaly novemberben létrejött egyezményben a felek megállapodtak a visszafogadási eljárások felgyorsításáról. Mint mondta, ezek a mostani visszatoloncolások azt mutatják, hogy elkezdtek beérni az unió eddigi erőfeszítései.
Az uniós biztos kijelentette, hogy a közös európai menekültügyi rendszer működéséhez kulcsfontosságú a jogosulatlan menedékkérők hatékony visszatérítése, erre azonban a közösség alapelveinek tiszteletben tartásával kell, hogy sor kerüljön.
A görög hatóságok kedden és szerdán 308, többségében marokkói, algériai és tunéziai migránst toloncoltak vissza repülőgéppel Törökországba.
Ankara novemberben ígéretet tett rá, hogy erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezésére, cserében az unió egyebek mellett vállalta, hogy hárommilliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását, felgyorsítja a vízumliberalizációs tárgyalásokat és az EU-tagjelölt Törökország integrációját.
Németország nem szállítja el a Görögországban rekedt menedékkérőket
A német kormány szerdán elhárította Werner Faymann osztrák kancellár felszólítását, hogy vezesse be a napi befogadási kvóta intézményét és szállítsa német területre a Görögországban rekedt menedékkérőket.
Werner Faymann a Kurier című osztrák lap szerdai számában közölt nyilatkozatában felszólította Németországot, hogy egy napi befogadási kvóta alapján szállítson menedékkérőket a területére közvetlenül Görögországból, Törökországból vagy Jordániából. Hangsúlyozta: "nem lehet Ausztriát Németország várótermévé tenni, erőteljesen védekezünk az ilyen törekvések ellen".
Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva nem kívánta kommentálni az osztrák kancellár szavait, de azt megjegyezte, hogy a berlini vezetés "nem operál napi kvótákkal".
Hozzátette, hogy a görög-macedón határon készülő képek nem hagynak hidegen senkit, és "sajnos nagyon egyértelműen mutatják, milyen nagy szükség van arra, hogy az európai uniós tagállamok egyeztetve és közösen lépjenek", és ne zárjanak le "belső határokat" más tagállamok kárára.
Elmondta: a tagországoknak közösen kell tenniük a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a külső határok védelméért, és együtt kell működniük Törökországgal. Görögországot pedig nem szabad magára hagyni. Az Európai Bizottság új támogatási programja nagy segítség lesz Görögországnak, az athéni vezetésnek azonban javítania kell Törökországgal közös uniós külső határa védelmét és fel kell gyorsítania az uniós menedékkérő-regisztrációs intézmények (hot spotok) építését - mondta Steffen Seibert.
Tobias Plate, a belügyminisztérium szóvivője a tájékoztatón az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner többször megismételt kijelentését hárította el, miszerint német innováció az éves szinten megállapított menedékkérő-befogadási létszámhatár napi szintre lebontott változata, a napi befogadási kontingens. A szóvivő elmondta, hogy az Ausztriából beengedett menedéket kereső emberek száma nap mint nap változik, és Ausztriával ellentétben Németországban nincsen előre kijelölt felső határ.
