Feledésbe merülnek a 89-es forradalom vezérei
Erre a következtetésre egy 2014. októberi felmérés eredményeit egy öt évvel korábbi közvélemény-kutatás eredményeivel összevetve jutott Zora Bútorová, szociológus. A felmérést 1000 személy megkérdezésével végezték idén október elején Csehországban, valamint Szlovákiában. Idehaza a Focus közvélemény-kutató ügynökség gyűjtötte az adatokat. A felmérést a Közéleti Kérdések Intézete (IVO), valamint a Cseh Tudományos Akadémia (SOÚ AV ÈR) valósította meg.
Azt, hogy az 1989. novemberi, csehországi események zászlóshajója a Polgári Fórum (OF) volt a megszólított cseh lakosok 57 százaléka tudta. Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalomra, mint a ’89-es forradalmi események vezető forradalmi erejére a megkérdezettek 52 százaléka emlékezik, ami az öt évvel korábban végzett felmérés eredményeihez képest 3 százalékkal kevesebb.
A bársonyos forradalom vezéregyéniségei közül a válaszadóknak hármat kellett megnevezniük. Csehországban a megkérdezettek 85 százaléka Václav Havellel köti össze az akkori eseményeket. Õt 26 százalékkal Václav Klaus, 16 százalékkal pedig Jiøí Dienstbier követi. Alexander Dubèek nevével a felmérésben résztvevők 10 százaléka köti össze a forradalmat. Paulína Tabery, cseh szociológus megállapítása szerint Václav Havel a kapocs szerepét tölti be az egykori Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaság (ÈSFR) tekintetében. Szlovákiában a megkérdezettek 24 százaléka említette a nevét a bársonyos forradalom emblematikus figurái között.
Szlovákiában a legtöbben Milan Kòažkóra (60 %) és Ján Budajra (37 %) tekintenek még ma is a forradalom meghatározó vezéregyéniségeiként. Kòažko a ’89-es események szlovákiai vezéralakjai közül az egyedüli olyan, aki az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest jobban teljesített. 2009-ben ugyanis a megkérdezettek 52 százaléka hozta ilyen tekintetben összefüggésbe a forradalommal. „Ez mindenképpen a köztársasági elnökválasztáson való elindulásának számlájára írandó” – jegyezte meg Bútorová.
Szerinte a legtöbb, az 1989-es forradalmi eseményekben tevékeny szerepet vállaló személyiség a háttérbe szorult, és egyre kevésbé tekintenek rájuk ’89 novemberének meghatározó alakjaiként.
A szociológus szerint ez a helyzet Ján Budaj esetében is, aki a nagybetűs politikától eltávolodva, önkormányzati szerepkörben tevékenykedik és így népszerűsége az öt évvel ezelőtti 42 százalékról, 37 százalékra csökkent. Hasonló cipőben jár Fedor Gál is akire 2009-ben a megkérdezettek 12, ma már csak 6 százaléka emlékezett, de Ján Langoš sem maradhat ki a sorból, akit az öt éve folytatott felmérés során még a válaszadók 5 százaléka tartott számon a forradalom egyik vezéregyéniségeként, míg ma már csupán nem egész egy százalékuk hozta összefüggésbe az akkor történtekkel.
„Az ilyen esetekben megállapítható, hogy az illető lassan kikopik a szlovák társadalom emlékezetéből” – mondta a szakember. „A felmérés nyílt kérdéseire kapott válaszok során fény derült arra, hogy a szlovákiai lakosság egy részének emlékezetében összemosódtak az 1989. novemberi események, így a VPN helyett a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat (HZDS) jelölték meg a forradalom zászlóshajójaként” – tette hozzá a szociológus.
