Felavatták az amerikai rakétavédelmi rendszer romániai elemeit

Az ünnepélyes keretek között tartott rendezvényen részt vett és beszédet mondott többek között Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Robert Work amerikai helyettes védelmi miniszter és Dacian Ciolos román miniszterelnök.

Work azt mondta, hogy a rakétavédelmi rendszernek köszönhetően a NATO hatékonyabban tud védekezni a támadások ellen. Rámutatott: 2013-hoz képest, amikor elkezdődött a támaszpont megépítése, jelentősen megváltozott a biztonsági helyzet, újabb fenyegetések jelentek meg, ezért úgy vélte, hogy a varsói NATO-csúcs előtt lényeges, hogy a szövetség egységet és szolidaritást mutasson.

Nem Oroszország ellen irányul

Stoltenberg történelmi pillanatról beszélt, és úgy vélte, hogy a romániai támaszpont üzembe helyezése jelentősen növeli a NATO európai szövetségeseinek biztonságát, hosszú távon védelmet jelent a fenyegetések ellen.

Ismét nyomatékosította, hogy sem a Romániában megépült, sem a Lengyelországba telepítendő védelmi rendszer nem Oroszország ellen irányul. Ezt azzal támasztotta alá, hogy túl kevés elfogórakétát telepítettek, és azokat túlságosan délre és túl közel helyezték Oroszországhoz ahhoz, hogy orosz interkontinentális ballisztikus rakétákat is megsemmisíthessenek.

A főtitkár kifejtette, hogy a romániai támaszpont egy szélesebb védelmi rendszer része, amelyben Lengyelország mellett Németország, Dánia, Hollandia, Nagy Britannia, Spanyolország és Törökország is részt vesz.

800 millió dollár

A csaknem 170 hektáron elterülő, 800 millió dolláros költséggel megvalósult romániai támaszpontra egyebek mellett ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas 44 elfogórakétát és egy nagy teljesítményű radart telepítettek. Az elfogórakéták hatótávolsága 500 kilométer, maximális sebességük óránként 9600 kilométer.

A Bukaresttől 180 kilométerre, a román-bolgár határ közelében levő településen található katonai támaszpontot az 1950-es években az orosz hadsereg építette.

Románia és az Egyesült Államok 2009-ben állapodott meg az amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemeinek Romániába telepítéséről. Bukarest 11 millió dollárt költött a katonai bázis felújítására és biztonságossá tételére. A deveselui támaszpont az elmúlt huszonöt év legnagyobb védelmi beruházása Romániában.

Az orosz elnöki szóvivő szerint fenyegetést jelent

Fenyegetést jelent Oroszország biztonságára az amerikai rakétavédelmi rendszer Romániába telepített elemeinek üzembe helyezése - jelentette ki csütörtökön az orosz elnöki szóvivő. "Kezdettől fogva mondjuk (...), a szakértők úgy vélik, és nekünk is meggyőződésünk, hogy a rakétavédelmi rendszer telepítése önmagában fenyegetést jelent az Oroszországi Föderáció biztonságára" - hangsúlyozta Dmitrij Peszkov az avatást követően.

"Hadd emlékeztessem önöket, hogy maga az elnök (Vlagyimir Putyin) számos alkalommal kérdezte, ki ellen üzemel majd ez a rendszer? Iránnal kapcsolatban a helyzet drasztikusan megváltozott, de a kérdés aktuális maradt " - mondta Peszkov a tavaly nyáron Teheránnal megkötött nukleáris megállapodásra utalva.

Az orosz elnöki szóvivő közölte azt is: Moszkva intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy szavatolja a szükséges szintű biztonságot.

Szakértő: alaptalanul aggódnak az oroszok

Alaptalan az orosz aggodalom az amerikai rakétavédelmi rendszer Romániába telepített ütege miatt, mert Oroszország több száz rakétájából legfeljebb tízet tudna kivédeni ez a rendszer, hiszen nem ekkora méretű támadás kivédésére tervezték - nyilatkozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai nemzetbiztonsági tanszékének vezetője csütörtökön az MTI-nek.

Kaiser Ferenc egyetemi docens elmondta: a dél-romániai deveselui katonai támaszpontra telepített, csütörtökön felavatott Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer az Egyesült Államok rakétavédelmi ügynöksége alárendeltségébe tartozik. Az üteghez 24-36, ballisztikus rakéták lelövésére szolgáló ellenrakéta, "rakétagyilkos rakéta" tartozik, valamint négy lokátor, amelyek egy rendszert alkotva 360 fokban "látnak", felderítik a célt, majd rá is vezetik a rakétákat. Kiemelte: ezeken az ellenrakétákon nincs robbanótöltet, a támadó rakétát egy kinetikus (a mozgási energiát hasznosító) ütközőrész semmisíti meg. Romániába Standard Missile 3 rakétákat telepítettek, amelyek - típusváltozattól függően - 500-700 kilométeres távolságig és 30-150 kilométer magasságig képesek elfogni a célpontot.

Mivel egy rakétára a gyakorlatban két-három ellenrakétát indítanak, teljes biztonsággal ez az üteg legfeljebb egytucatnyi rakétát tudna megsemmisíteni - folytatta. Földrajzi fekvéséből adódóan a deveselui rendszer elsősorban egy Irán, India, esetleg Pakisztán irányából érkező rakétatámadást lenne képes kivédeni. A kínai vagy az orosz hadászati képességek jóval nagyobbak az előbbiekénél, Oroszország több száz interkontinentális ballisztikus rakétájából egy támadás esetén ez az üteg legfeljebb tízet tudna megsemmisíteni. Éppen emiatt az az orosz ellenérv, hogy az újabb üteg telepítése leértékeli Oroszország hadászati elrettentő képességét, "jól hangzik, de nem állja meg teljesen a helyét" - fogalmazott a szakértő.

Ahhoz, hogy egy orosz nagyságrendű nukleáris arzenált nagy biztonsággal meg lehessen semmisíteni, akár több ezer ilyen eszközre is szükség volna - mondta Kaiser Ferenc, hozzátéve: ennyit nem tervez telepíteni a NATO.

Ugyanakkor a közeljövőben Japánba, 2018-ban pedig Lengyelországba is telepítenek ilyen rendszereket, másrészt eredetileg jóval későbbre tervezték szolgálatba állítani a romániai üteget, és az ukrajnai orosz agresszió, valamint a balti államok fenyegetettsége miatt gyorsították fel a folyamatot. Tehát nyilvánvalóan némi üzenetértéke is van Oroszország felé a romániai rendszerelem telepítésének - fűzte hozzá.

Mindemellett az oroszok sem minden ok nélkül hangoztatják, hogy a telepítés "nincs egészen összhangban" az Egyesült Államok és a Szovjetunió között 1972-ben létrejött SALT-1 - a rakétaelhárító rakétarendszerek telepítését korlátozó - szerződéssel. Továbbá abban is igazuk van, hogy feltehető a kérdés: mi akadályozza meg a NATO-t újabb és újabb ilyen rendszerek telepítésében? - vetette fel a szakértő.