HIRDETÉS

Fél éve működik az Esterházy Akadémia Martoson

hirek.sk 2018. március 06., 08:32
MARTOS. Március 8-án prágai tanulmányúttal, illetve 9-én már képzéssel kezdődik a második félév a tavaly Martoson alapított Esterházy Akadémián, ahol a felvidéki fiatalok jeles hazai és magyarországi előadók és trénerek segítségével gyarapíthatják ismereteiket. Az első félév történéseiről, eredményeiről és a további tervekről Gubík László alapító igazgatóval beszélgettünk.

- Idézzük fel a kezdeteket – mikor és hány ösztöndíjas felvidéki hallgatóval kezdte meg működését a martosi Esterházy Akadémia?

- Szeptember 15-én ünnepélyes keretek között nyílt meg az Esterházy Akadémia. Másnap pedig az akadémiára felvett 20 hallgatóval együtt elzarándokoltunk az alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása Kápolna felszentelésével és Esterházy János urnájának elhelyezésével egybekötött kegyeleti megemlékezésre. A pénteki megnyitó ünnepség után dr. Molnár Imre író, neves Esterházy-kutató, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója tartotta az első előadást a mártír gróf életútjáról, munkásságáról és szellemi hagyatékáról. Az első negyedév képzése november végéig, a második negyedévé pedig február végéig tartott. Az eredeti elképzelésemnek megfelelően növendékeink ez elmúlt félévben a lehető legrészletesebben ismerkedtek meg a felvidéki magyar közösség értékeivel, amelyet – célkitűzésünkkel összhangban – majd egykor a politika, a média, a kultúra vagy a tudomány terén fognak képviselni.

- Az első negyedévben kik voltak az előadók és milyen jellegű ismereteket adtak át a hallgatóknak, akik számára gyakorlati tréningeket is tartottak, valamint kísérőműsorokat is szerveztek? 

- Az első negyedévben dr. Molnár Imrét előadóként Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója követte, akivel a két világháború közti felvidéki magyar közéletet vettük át. Majd Popély Árpád, a Selye János Egyetem oktatója jött el közénk, akivel az 1938-48 közti időszakot tekintettük át, beleszámítva a hazai magyarság kálváriáját is. Duray Miklós író-politikussal a szocializmus 1948-89 közti korszakában időztünk, azután pedig két szociológussal, Lampl Zsuzsannával és Gyurgyík Lászlóval a korábbi és a legutóbbi, 2011-es évi demográfiai és szociológiai mutatók, illetve azok magyar közösség identitására gyakorolt hatásai, következményei kerültek terítékre. Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője a felvidéki magyarság legújabb, 1989 utáni történetébe avatta be a hallgatóságot. Az előadásokon kívül Pelle Veronika, a budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje folyamatosan kommunikációs tréningeket is tartott a fiataloknak. A szintén budapesti Jeszenszky Zsolt rádiós műsorvezető pedig angol nyelvoktatással egybekötött kommunikációs tréninget tartott. A képzés rendje úgy alakult, hogy kéthetente pénteken és szombaton találkoztunk. Ahogy megígértük, többnyire hétközben közösségkovácsoló kísérő műsorokat, például a Nyugati fogságban című film megtekintését, könyvbemutatókon, továbbá dunaszerdahelyi nemzetpolitikai szemináriumon, illetve Az év vállalkozója elnevezésű díjátadó ünnepségen és a fiatalokat érintő másféle közéleti eseményeken való közös részvételt is beiktattunk.

- Milyen módon mérték fel a hallgatók megszerzett tudását, meghatározott időközökben kellett-e írásbeli vagy szóbeli vizsgát tenniük, illetve valamiképp motiválták-e őket a lehető legjobb eredmények elérésére?

- Természetesen, negyedévente mindig felmérjük, hogy a hallgatók ismeretei milyen mértékben gyarapodtak. Eddig oktatóikkal együtt összeállítottunk két negyedéves tudásfelmérőt. Írásban kellett számot adniuk arról, hogy az előadásokból hány százaléknyi ismeretanyagot sajátítottak el. Bár nálunk megbukni nem lehet, arra azonban kíváncsiak voltunk, hogy kiben mi maradt meg az előadások anyagából és az oktatók által ajánlott könyvekből. Minden hallgatótól elvártuk, hogy a megfelelő szinten írja meg a tudásfelmérőt. Mivel elnyertünk egy tanulmányi ösztöndíjat a Kaukázusba, pozitív motivációként az első negyedévben két legjobban teljesített diákunk advent idején egy-egy hetet ingyenesen Bakuban és Tbilisziben tölthetett egy visegrádi-kaukázusi térségek közti együttműködés kiépítését megcélzó ifjúsági konferencián.

- Milyen fontos témakörökkel foglalkoztak az előadók a második negyedévben, s folytatódtak-e a tréningek?

- Az újabb negyedév a felvidéki közélet egy-egy szegmensének a megragadásával folytatódott. Újabb előadóként Öllös László politológus érkezett közénk. Vele a ´89-es rendszerváltás időszakát elemeztük. Foglalkoztunk a hitélettel is: Somogyi Alfréd lelkész a református, Nagy Péter atya pedig a katolikus hitélet történetét és jelenét ismertette meg a jelenlevőkkel. Majd Lacza Tihamér író-újságíró a magyar sajtó- és médiatörténetet mutatta be 1920-tól napjainkig. A hazai sportélet sem maradhatott ki – arról J. Mészáros Károly sportújságíró tartott előadást. A jelentős kisebbségi kérdéseket, illetve a felvidéki magyarság nemzetközi jog garantálta jogérvényesítési lehetőségeit Fiala-Butora János nemzetközi jogász ecsetelte, a jelenlegi nyelvhasználati lehetőségeket pedig Horony Ákos jogász vázolta. A felvidéki magyar színháztörténet titkait Varga Emese, a Komáromi Jókai Színház dramaturgja, a néprajzi értékeinket pedig Szanyi Mária néprajzkutató mutatta be. Ezenkívül Pelle Veronika folytatta a kommunikációs tréningeket. Természetesen, a második félév végén újabb tudásfelmérő várta a hallgatókat.

- Mi minden vár a fiatalokra az e héten kezdődő 2. félévben, illetve az eddigieken kívül érkeznek-e további előadók is Martosra?

- Az újabb félév március 8-án, csütörtökön egy prágai tanulmányúttal kezdődik: a motoli temetőbe látogatunk el, ahol a kommunizmus áldozatainak emlékművénél rójuk le tiszteletünket Esterházy János emléke előtt. Március 11-én, vasárnap pedig a Rákóczi Szövetség által hagyományosan Budapesten rendezendő Esterházy-megemlékezésen veszünk részt. Március 20-án az Országgyűlés felsőházi termében rendezendő Esterházy-díj átadásánál is jelen leszünk. A költészet napja kapcsán szeretnénk a Pozsonyi Magyar Szakkolégiummal közös programot szervezni – akkor majd irodalmunk nagyjait hívjuk meg magunk közé. Majd Csobánkán, a Böjte Csaba atya alapítványa által működtetett zarándokházba is szeretnénk ellátogatni. Ami pedig az újabb félév szakmai részét illeti: miután a hallgatók felvidéki ismerettárát már jól megalapoztuk, a folytatásban a szellemi áramlatok, politikai ideológiák, média- és kultúrtörténet, valamint diplomáciai alapismeretek lesznek terítéken.  A kommunkációs tréningek is folytatódnak, az önismereti rész után a a nyilvános szereplés művészetével és a közösségi kommunikációval folytatjuk. A hallgatók hasznos trükköket tanulnak majd a kreatív műfajok területén is, legyen szó grafikai munkákról vagy videókészítésről, valamint szövegelemzéssel és írásgyakorlatokkal is foglalkoznak. Ez a félév majd egészen a Martosi Szabadegyetemig, tehát július elejéig tart.

- A közeljövőben milyen műszaki és más jellegű fejlesztések várhatók az akadémia székhelyén?

- A félév végén szeretnénk megnyitni könyvtárunkat. Műszaki feltételeink is egyre javulnak, stúdióbeszélgetések modellezésére és élő kapcsolásra alkalmas eszközök könnyítik munkánkat. Saját kisbusszal is rendelkezünk, amely megkönnyíti a hallgatók Martosra jutását és a közösség összekovácsolása szempontjából sem utolsó.

- Mikor és hol kezdi majd meg működését a tervezett Esterházy Kaszinó, s annak egyes rendezvényei nyilvánosak lesznek-e a nagyközönség számára?

- Terveink szerint március 15. után beindul az Esterházy Kaszinó. Az otthona Komárom városa lesz, a pontos helyszín, illetve helyszínek a programok jellegétől is függenek, hiszen mást és mást igényel egy politikai vita, egy kerekasztal-beszélgetés vagy egy művészi betéttel is bíró előadás. Az is elképzelhető, hogy az Esterházy Kaszinó idővel más felvidéki városokban is otthonra talál, és a lehető legszélesebb közönség előtt tudjuk megvitatni közösségünk aktuális témáit, illetve bemutatni az Esterházy-örökséget.

0 HOZZÁSZÓLÁS