Fehér Ház: 3-5 millióan szavazhattak illegálisan

Trump a kongresszus vezetőivel tartott kedd délutáni megbeszélésén megerősítette egy nappal korábban kifejtett álláspontját, miszerint három-ötmilliónyian szavazhattak illegálisan a novemberi választásokon. Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője szokásos napi sajtóértekezletén megismételte az elnök álláspontját.

Donald Trump, a Republikánus Párt jelöltje az elnökválasztáson 304 elektori voksot gyűjtött össze, míg Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje csak 169-et, s ezzel megnyerte a választást. A szavazók által leadott összes szavazatot illetően azonban Clinton 2 millió 900 ezer vokssal többet gyűjtött össze, mint Trump.

Kérdésre válaszolva Spicer elmondta, hogy az elnök és munkatársai által látott – de meg nem nevezett – tanulmányok adatai tanúskodnak erről. “Szerintem az elnök a rendelkezésére álló tanulmányok és információk alapján gondolja ezt” – fogalmazott a szóvivő, de hozzátette, hogy Trump mindazonáltal megbízik a választási eredményekben.

Arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, vajon a Fehér Ház indíttat-e vizsgálatot a feltételezett választási csalások ügyében, a szóvivő azzal válaszolt: “talán”. Majd amikor később egy másik újságíró is ezt feszegette, így fogalmazott: “minden lehetséges, bár a kérdés hipotetikus”.

A sajtóértekezleten a szóvivő nem kívánta kommentálni azt, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette: hozzájárul, hogy újabb 2500 lakás épüljön a ciszjordániai megszállt palesztin területeken, valamint több száz lakás Kelet-Jeruzsálemben.

Trump rendeletet adott ki két olajvezeték építési tervének felgyorsításáról

Donald Trump amerikai elnök kedden, a Fehér Házban aláírta azt az elnöki rendeletet, amely két olajvezeték építési tervének felgyorsítását írja elő.

Az egyik olajvezeték a Kanada felől induló, és Kanadával közösen építendő Keystone XL, a másik az amerikai szövetségi államokon végighúzódó Dakota. Az elnöki rendeletben Trump rögzítette azt is, hogy a vezetékek építésekor kötelezően amerikai munkásokat kell alkalmazni. Trump hangsúlyozta, 28 ezer új munkahelyet teremt a nagyszabású építkezés.   

Donald Trump arról is döntött, hogy kizárólag az Egyesült Államokban gyártott acélból készülhetnek az amerikai területen lefektetésre kerülő olajvezetékek. Az amerikai elnök azt mondta, hogy ez a döntés "sok embernek ad munkát az acéliparban".     

Mindkét olajvezeték megépítése hosszú idő óta viták kereszttüzében áll. A csaknem 1900 kilométer hosszan húzódó, magánvállalkozásban építendő Keystone XL a kanadai Albertából szállítaná az olajat Nebraskába, ahol csatlakozna egy már meglévő olajvezetékhez. Az erről szóló megállapodást még George W. Bush elnök írta alá, de 2015-ben Obama elnök elvetette a tervet.

A Dakota teljes egészében amerikai területen épülne, Észak-Dakotából indulva Dél-Dakotán és Iowán keresztül Illinois államig érne. A 3,8 milliárd dolláros beruházás csaknem végig magánterületen épül, ám a Dakotában élő sziú indiánok és az őket támogató környezetvédők amiatt tiltakoznak, hogy temetőik és kulturális örökségük egyes részei az építkezés áldozatává válhatnak. Komoly kifogásuk az is, hogy a vezeték áthalad a Missourin, ami a folyó alsó szakaszának a tisztaságát, több millió ember biztonságos ivóvízellátását is veszélyezteti.   

A Keystone XL-t környezetvédők korábban azért kifogásolták, mert a vezeték különösen szennyezett kőolajat szállítana a kanadai Alberta államból. A szakértők egy része szerint szerfölött veszélyes lehet ilyen típusú kőolajat szállítani Nebraska állam mezőgazdasági területein át.   

Donald Trump kedden aláírt még egy rendelkezést a környezetvédelmi feladatok áttekintésének gyorsított eljárásáról és az elsődleges fontosságúnak ítélt infrastrukturális beruházások (autóutak, hidak, repülőterek) tervezésének megindításáról.