HIRDETÉS

Falvakat és neoromán templomot rombolnak Németországban a barnakőszénért

hirek.sk 2018. január 11., 07:49
A Heti Válasz online figyelt fel az immerathi Sankt Lambertus-templom utolsó óráira. A megdöbbentő képen az látható, ahogyan a műemléki védettségű, székesegyház-méretű neoromán templomot lerombolják. Az indoklás profán: az atomerőművek bezárása miatt Németországban minden energiahordozóra – nem csak a megújulókra – szükség van, így a föld, és a települések alatt lévő, egyébként rendkívül környezetszennyező barnakőszénre is.

A jáki templomra emlékeztető templomot január 7-én kezdték el ledózerolni – írja cikkében a valasz.hu. Történt már néhány esetben hasonló templomrombolás Nyugat-Európában, a leghírhedtebb az észak-franciaországi Abbeville városka neogótikus Saint-Jacques-templomának kíméletlen lebontása volt 2014-ben, de ezek az egyelőre még nem túl gyakori esetek mind a hívek elfogyására, az egyházmegyék pénzügyi válságára, a szekularizáció nyomán előálló megüresedésre vezethetők vissza.

Immerath-ban azonban egész más történik, fogalmaz a portál: nemcsak a neoromán, székesegyház méretű templom lett a bontócsákány áldozata, annak ellenére, hogy egyébként műemlék volt, hanem az egész falu, az összes házával, utcájával, kertjével, mindenestül. A helyén egy óriási bányagödör lesz: a Garzweiler II nevű barnaszénmező külszíni fejtésű területe. Ugyanez a sors vár a szomszédos Lützerath, Borschemich és Keyenberg falvakba, és a festőien szép Holzweilerre is kimondták a halálos ítéletet középkori udvarházával, templomával együtt, de végül ennek az egy településnek megkegyelmeztek. Az Immerath melletti Pesch falut már 2014-ben elnyelte az óriásgödör – írja a Heti Válasz.

A Garzweiler I és II mező területén összesen tizenegy falu tűnt el a föld színéről. Az elsőt 1968-ban bontották le, de a 2000-res évektől a gödör terjeszkedése újabb lendületet kapott. És nem ez az egyetlen nyíltszíni, óriás barnaszén-fejtés a környéken: a zöld Rajna-vidéki síkságon, Köln közelében hét hatalmas lyuk tátong egymás mellett, mindegyik eltűnt falvak temetője.

Mindez ebben a léptékben Magyarországon teljesen elképzelhetetlen lenne, a társadalmi felháborodás, a bizonyára bekövetkező tiltakozáshullám elsöpörné azt a kormányt, amelyik egy ilyen kíméletlen településromboló programot a zászlajára tűzne, ráadásul a leginkább elavult, leginkább szennyező fosszilis energia kedvéért.

Európa egyik mintademokráciájában, a civilizáltságára büszke Németországban ezzel szemben évtizedek óta természetesnek tekintik, hogy a szén kedvéért egész vidékek pusztuljanak el, emberek százainak sajátítsák ki és rombolják le az otthonát. Bármit mondjanak is az atomellenes kampányt folytató zöldek, ma még egy jelentős ipari termelést folytató, népes ország energiaszükségletét nem lehet megújuló forrásokból fedezni – írja a Heti Válasz.

A megújulók részaránya ugyan növekszik, de a nyugati országok többsége energiaimportra szorul – vagy az atomra. 2016-os adatok szerint Németország energiatermelésének a megújulók 29,5%-át tudják előállítani, ami nagyszerű arány, és jelzi azt a fejlődést, amin a szektor keresztülment. De ez még mindig csak az egyharmad. A maradékból 23,1% a szélerőműveknél jóval kevésbé vozó lignit és 17% a feketeszén – a létező legszennyezőbb energiaforrások, amelyek kitermelése irtózatos pusztítást okoz, az elégetésük pedig növeli a légkörben található széndioxid mennyiségét. Nyilvánvaló, hogy az atomenergia kivezetése rövid- és középtávon növeli Németország függőségét a fosszilis forrásoktól – és megpecsételte Immerath és még egy sor más falu sorsát. Így néz ki a gyakorlatban a zöld gondolat sötétebb oldala.

Forrás: hirado.hu
0 HOZZÁSZÓLÁS