Ezrek tüntettek Isztambulban Erdogan elnök ellen

A sokmilliós török metropolisz európai oldalán fekvő Besiktas kerületben mintegy kétezer tiltakozó gyűlt össze, olyan jelszavakat skandálva, mint hogy "Tolvaj, gyilkos, Erdogan". A tüntetés résztvevőit sokan a lakásuk ablakából kihajolva, hagyományos módon, konyhai edényeket zörgetve támogatták. A rendőrséggel való összecsapásra egyelőre nem került sor - jelentette késő este a dpa német hírügynökség.
A megmozdulást meghirdető, Hayir Besiktas csoport felhívásában azt írta: "A csalások, a jogsértések és az ellopott szavazatok ellen jöttünk tiltakozni!"
Az AFP francia hírügynökség szerint az Isztambul ázsiai oldalán található Kadiköy kerületből mintegy kétezer tüntető vonult a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) székhelyéhez, s a menet az "Összefogás a fasizmus ellen" jelszót skandálta. Az AFP megállapítása szerint mindkét isztambuli negyed lakossága döntően világi beállítottságú és Erdogan-ellenes.
Az "igen" szavazatok 51,34 százalékos győzelmével zárult vasárnapi népszavazás érvényességét azonnal megkérdőjelezte az ellenzék két nagy pártja, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP). Az elnöki rendszer bevezetésének ötletét a kezdetektől elutasító két párt elítélte a szavazáskor tapasztalt "manipulációkat", bejelentve, hogy követelni fogják a szavazatok egy részének újraszámlálását. Az ellenzék szerint csalásra adhatott lehetőséget a Legfelsőbb Választási Tanácsnak az urnák zárása előtt nem sokkal meghozott döntése, miszerint érvényesnek tekinti a lepecsételetlen szavazólapokon leadott voksokat is. A voksolás külföldi megfigyelők megállapítása szerint sem felelt meg a nemzetközi normáknak.
Az isztambuli Besiktas kerületben tiltakozók olyan transzparenseket tartottak a kezükben, amelyekre azt írták: "Az igazság velünk van, a nem győzni fog". Isztambul mellett a főváros Ankarában és a nyugat-törökországi Izmirben is tüntetésre szólítottak a kormány bírálói.
Erdogan államfő az elnöki palotából este sugárzott rövid beszédében gúnyosan szólt a tüntetőkről. "Míg a népünket elégedettséggel töltötte el és boldoggá tette az április 16-i eredmény, mások minden kétséget kizárva csalódtak" - mondta. "Ahogy látom, ismét felbukkantak a fazekakat és serpenyőket zörgetők." A 2013-as Gezi téri tüntetésekre utalva az elnök hozzáfűzte: "Ezek pontosan a Gezi (téri) emberek" - fűzte hozzá.
A házakból akkor is edények zörgetésével támogatták az utcán tiltakozókat. A Gezi téren, majd Taksim téren és környékén tüntetők egyebek közt az akkor miniszterelnök Erdogan távozását követelték, azt állítva, hogy tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarja az iszlám szerepét a világi berendezkedésű Törökországban. A három évvel ezelőtti tüntetéseket a rendőrség erőszakkal verte le, legalább nyolc ember meghalt, mintegy 8 ezren sebesültek meg, és több ezer tüntetőt előállítottak.
Szakértő: nem várható változás a török kül- és belpolitikában
Az elnöki hatalom kiterjesztéséről tartott törökországi népszavazás után nem várható változás a török kül- és belpolitikában - mondta Egeresi Zoltán Törökország-szakértő az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
Kifejtette, az Európai Unió a külkapcsolataiban értékalapú politikát folytat, ennek köszönhetően különböző európai uniós szervek rendszeresen kritizálják a törököket az egyre autoriterebbé váló vezetés, a sajtószabadság romlása és a népszavazás lebonyolítása miatt. De azon a szinten, ahol az EU dönt, az Európai Tanács szintjén, alapvetően pragmatikus együttműködés látható Törökországgal mind az EU-török megállapodás, mind a csatlakozási tárgyalások fenntartása kapcsán - jegyezte meg Egeresi Zoltán. Hozzátette: a török kormány várhatóan folytatja a kampányt, amit az előző hetekben, hónapokban megvalósított, ugyanakkor a legfontosabb kérdésekben továbbra is partnere marad az Európai Uniónak.
A szakértő szerint sem gazdasági szempontból, sem a külföldi befektetők meggyőzése szempontjából nem lenne kifizetődő Törökországnak, ha az EU-tól olyan szinten eltávolodna, ami a nemzetközi megítélését még inkább lerontaná. Úgy vélte, sem a török külpolitikában, sem a török belpolitikában nem fog jelentős változás történni a népszavazás után, a törökök továbbra is fenntartják az EU-val kötött menekültügyi megállapodást, már csak azért is, mert megindultak az uniós kifizetések és az országnak szüksége van a 3+3 milliárd euróra.
