2017. április 18., 08:57

Ezrek tüntettek Isztambulban Erdogan elnök ellen

ANKARA. Ezrek tüntettek Isztambulban Recep Tayyip Erdogan elnök ellen hétfőn este, egy nappal az elnöki hatalom kiterjesztéséről tartott, vitatott eredménnyel zárult törökországi népszavazás után.
201704180901550.3-e05a80d9874fcb002a70b0b6b8def70934ca5f69.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

A sokmilliós török metropolisz európai oldalán fekvő Besiktas kerületben mintegy kétezer tiltakozó gyűlt össze, olyan jelszavakat skandálva, mint hogy "Tolvaj, gyilkos, Erdogan". A tüntetés résztvevőit sokan a lakásuk ablakából kihajolva, hagyományos módon, konyhai edényeket zörgetve támogatták. A rendőrséggel való összecsapásra egyelőre nem került sor - jelentette késő este a dpa német hírügynökség.   

A megmozdulást meghirdető, Hayir Besiktas csoport felhívásában azt írta: "A csalások, a jogsértések és az ellopott szavazatok ellen jöttünk tiltakozni!"   

Az AFP francia hírügynökség szerint az Isztambul ázsiai oldalán található Kadiköy kerületből mintegy kétezer tüntető vonult a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) székhelyéhez, s a menet az "Összefogás a fasizmus ellen" jelszót skandálta. Az AFP megállapítása szerint mindkét isztambuli negyed lakossága döntően világi beállítottságú és Erdogan-ellenes.

Az "igen" szavazatok 51,34 százalékos győzelmével zárult vasárnapi népszavazás érvényességét azonnal megkérdőjelezte az ellenzék két nagy pártja, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP). Az elnöki rendszer bevezetésének ötletét a kezdetektől elutasító két párt elítélte a szavazáskor tapasztalt "manipulációkat", bejelentve, hogy követelni fogják a szavazatok egy részének újraszámlálását. Az ellenzék szerint csalásra adhatott lehetőséget a Legfelsőbb Választási Tanácsnak az urnák zárása előtt nem sokkal meghozott döntése, miszerint érvényesnek tekinti a lepecsételetlen szavazólapokon leadott voksokat is. A voksolás külföldi megfigyelők megállapítása szerint sem felelt meg a nemzetközi normáknak.   

Az isztambuli Besiktas kerületben tiltakozók olyan transzparenseket tartottak a kezükben, amelyekre azt írták: "Az igazság velünk van, a nem győzni fog". Isztambul mellett a főváros Ankarában és a nyugat-törökországi Izmirben is tüntetésre szólítottak a kormány bírálói.   

Erdogan államfő az elnöki palotából este sugárzott rövid beszédében gúnyosan szólt a tüntetőkről. "Míg a népünket elégedettséggel töltötte el és boldoggá tette az április 16-i eredmény, mások minden kétséget kizárva csalódtak" - mondta. "Ahogy látom, ismét felbukkantak a fazekakat és serpenyőket zörgetők." A 2013-as Gezi téri tüntetésekre utalva az elnök hozzáfűzte: "Ezek pontosan a Gezi (téri) emberek" - fűzte hozzá.

A házakból akkor is edények zörgetésével támogatták az utcán tiltakozókat. A Gezi téren, majd Taksim téren és környékén tüntetők egyebek közt az akkor miniszterelnök Erdogan távozását követelték, azt állítva, hogy tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarja az iszlám szerepét a világi berendezkedésű Törökországban. A három évvel ezelőtti tüntetéseket a rendőrség erőszakkal verte le, legalább nyolc ember meghalt, mintegy 8 ezren sebesültek meg, és több ezer tüntetőt előállítottak.

Szakértő: nem várható változás a török kül- és belpolitikában

Az elnöki hatalom kiterjesztéséről tartott törökországi népszavazás után nem várható változás a török kül- és belpolitikában - mondta Egeresi Zoltán Törökország-szakértő az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

Kifejtette, az Európai Unió a külkapcsolataiban értékalapú politikát folytat, ennek köszönhetően különböző európai uniós szervek rendszeresen kritizálják a törököket az egyre autoriterebbé váló vezetés, a sajtószabadság romlása és a népszavazás lebonyolítása miatt. De azon a szinten, ahol az EU dönt, az Európai Tanács szintjén, alapvetően pragmatikus együttműködés látható Törökországgal mind az EU-török megállapodás, mind a csatlakozási tárgyalások fenntartása kapcsán - jegyezte meg Egeresi Zoltán. Hozzátette: a török kormány várhatóan folytatja a kampányt, amit az előző hetekben, hónapokban megvalósított, ugyanakkor a legfontosabb kérdésekben továbbra is partnere marad az Európai Uniónak.   

A szakértő szerint sem gazdasági szempontból, sem a külföldi befektetők meggyőzése szempontjából nem lenne kifizetődő Törökországnak, ha az EU-tól olyan szinten eltávolodna, ami a nemzetközi megítélését még inkább lerontaná. Úgy vélte, sem a török külpolitikában, sem a török belpolitikában nem fog jelentős változás történni a népszavazás után, a törökök továbbra is fenntartják az EU-val kötött menekültügyi megállapodást, már csak azért is, mert megindultak az uniós kifizetések és az országnak szüksége van a 3+3 milliárd euróra.

201704180901550.3-e05a80d9874fcb002a70b0b6b8def70934ca5f69.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás