Ez évben utoljára ülésezett Nyitra Megye Önkormányzata
NYITRA. Idei utolsó ülését tartotta december 15-én, hétfőn Nyitra Megye Önkormányzata. A testület több - magyarlakta járásokat is érintő – témakört vitatott meg, illetve általános érvényű rendeletekkel is foglalkozott.
„A hétfői ülésünk programpontjai között sok fontos témakör szerepelt. Például Nyitra Megye Önkormányzata elfogadta azt az általános érvényű rendeletét, ami a Leader-társulások megyei támogatásáról szól. Mivel megyénkben összesen 21 ilyen társulás van, s azok egyharmada a magyarlakta Komáromi, Lévai, Érsekújvári és Vágsellyei járásban tevékenykedik, számunkra nagyon lényeges ennek a rendeletnek az elfogadása. Annak következtében ugyanis 2015 és 2020 között a Leader-társulások támogatásért folyamodhatnak Nyitra megyéhez. Elfogadtunk ennek egy vonatkozó határozatát is, ami arról szól, hogy milyen témakörökben, milyen típusú tevékenységekre, milyen alprogramok mentén, mekkora összegért pályázhatnak majd ezek a Leader-társulások“ – nyilatkozta portálunknak Farkas Iván, a Nyitra Megyei Önkormányzat MKP-s frakcióvezetője.
A továbbiakban a testület foglalkozott egy szintén nagyon fontos általános érvényű iskolaügyi rendelettel is. „Ez a rendelet arról szólt, hogy a Nyitra megye területén található olyan oktatási intézmények részére, amelyek eredeti hatáskörben vannak, tehát nem az államtól kapnak támogatást, meghatározta azt a pénzügyi keretet, ami a következő évtől lesz érvényes. Ezen intézmények közé tartoznak például az egyházi fenntartású és a magánkézben levő művészeti, valamint nyelviskolák, iskolai étkezdék, kollégiumok és napközi otthonok stb. Ezzel kapcsolatban volt egy nagyon érdekes rendeletmódosítási javaslat. A törvény ugyanis előírja, hogy az ilyen jellegű egyházi és magánkézben levő intézményeknek meg kell kapniuk a megyei vagy állami fenntartású intézményeknek juttatott fejpénznek legalább a 88 százalékát vagy még magasabb összeget – ez a törvényes limit. Főként a nyitrai püspökség kérésére elhangzott egy olyan módosító javaslat, hogy a megyei hivatal által javasolt 88 százalék emelkedjen 100 százalékra, azaz az említett valamennyi intézmény egyforma nagyságú fejpénzben részesüljön. Mivel a Kereszténydemokrata Mozgalmon (KDH) kívül az MKP-frakció által is támogatott módosítás nem ment át, ezért mi nem szavaztuk meg az egész rendeletet, így a határozatot nem lehetett elfogadni“ – tájékoztatott Farkas Iván.
Az MKP frakcióvezetője hozzáfűzte: „Ez a napirendi pont tehát majd bekerül a következő megyei ülés programpontjai közé, és szorgalmazni fogjuk, hogy az egyházi és magánintézményeket is ugyanarra az anyagi szintre hozzák, mint amilyenen az állami és megyei oktatási intézmények vannak. Ez a rendelet ugyanis magyar tanítási nyelvű intézményeket is érint, például a révkomáromi Marianum Egyházi Iskolaközpontot, továbbá a 2011 szeptembere óta a párkányi régióban, muzslai székhellyel működő Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskolát, valamint a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Alapiskolát és Gimnáziumot. A smeres képviselők azzal érveltek, hogy az egyház nem fizet adót, amire mi azt válaszoltuk, hogy az egyházi intézmények diákjainak a szülei viszont ugyanolyan adófizetők, mint azok, akiknek a gyermekei állami vagy megyei fenntartású középiskolákba járnak. Emiatt senkit sem szabad diszkriminálni, szükséges a fejpénz kiegyenlítése“ - hangsúlyozta.
A megyei önkormányzat jóváhagyta a párkányi körzethez tartozó Leléden (Laľa) található Ipoly szociális intézmény alapító levelének a módosítását. „Az arról szól, hogy az eddig meglevő klasszikus kontinuális szociális ellátás a lakók 80 százalékára fog vonatkozni, míg a bennlakók 20 százalékát majd a különféle speciális betegségekkel küszködők képezhetik“ – pontosította a Hírek.sk értesülését Farkas Iván.
Az ülésen napirendre került az OTP Bank immár 12 éve húzódó ügye is. „Amikor a megyei hivatal épült volna, akkor ahhoz az OTP nyújtott hitelt. Azt az illetékesek azonban mégsem használtak fel, mert meghiúsult a megyei épület megvásárlása, s a bank a szerződés értelmében bizonyos összeget zárolt. Az OTP most egy peren kívüli egyezséget kínált, amely értelmében a pénzintézet 700 ezer eurót adna a megyének akkor, ha az elállna minden pertől. Nos, a képviselőtestület ma azt szavazta meg, hogy ebbe nem egyezik bele, inkább tovább kíván pereskedni a bankkal. Ennek az az oka, hogy jóval magasabb az az összeg, amit a megye vissza kíván szerezni a banktól“ – magyarázata az ügy hátterét Farkas Iván.
A megyei ülésen szó volt arról is, hogy a Nyitra megye által Pest megyével és Budapesttel együtt kezdeményezett nagy EGTC létesítése ez idő tájt hol tart. "Míg Pest megye már nyáron kiadott egy határozatot arról, hogy csatlakozna egy ilyen társuláshoz, mi a mai ülésen a megyei hivatalunktól csak információt kaptunk e lehetőségről. Egyelőre azonban semmiféle határozati javaslat nem született Nyitra megye csatlakozási szándékáról“ – jegyezte meg Farkas Iván a tervezett EGTC kapcsán.
Már gyakorlatilag egy éve húzódó problémát jelent, hogy a Nyitra megye területén található régiófejlesztési ügynökségek egyre tarthatatlanabb anyagi helyzetük miatt a megye támogatását igénylik. „Sokat dolgozunk annak érdekében, hogy mielőbb tető alá hozzuk az efféle megyei támogatásokat. Az eddigi negatív hozzáállást követően az utolsó régiófejlesztési bizottsági ülésen egy nagyon komoly pozitív fordulat történt: a bizottság KDH-s elnöke és Nyitra megyes smeres alelnöke is támogatta ezt a kezdeményezést. Sajnos, anyagi források hiányában nagyon fuldokolnak ezek az ügynökségek. A megyei hivatal beterjesztése arról szólt, hogy végre le kell zárni ezt az ügyet és semmiféle támogatást nem kell nyújtani ezeknek az ügynökségeknek. Ezen azonban mi változtattunk a hétfői ülésünkön: a testület úgy döntött, hogy a szlovák nagykoalíció vélhetően az önkormányzati kérések hatására elfogadta az érveinket, a jövőben a megye mégis támogatni fogja ezeket az ügynökségeket. Ez a révkomáromi, az érsekújvári, a párkányi és az ipolysági régiófejlesztési ügynökségek számára is örömhír. A megyei hivatalnak a következő ülésig ki kell dolgoznia az arról szóló pontos koncepcióját, hogy miként lehetne ezt a támogatást biztosítani. Majd a benyújtandó koncepció alapján az év elején erről a kérdésről is döntünk“ – zárta tájékoztatását Nyitra Megye Önkormányzatának MKP-s frakcióvezetője.
A továbbiakban a testület foglalkozott egy szintén nagyon fontos általános érvényű iskolaügyi rendelettel is. „Ez a rendelet arról szólt, hogy a Nyitra megye területén található olyan oktatási intézmények részére, amelyek eredeti hatáskörben vannak, tehát nem az államtól kapnak támogatást, meghatározta azt a pénzügyi keretet, ami a következő évtől lesz érvényes. Ezen intézmények közé tartoznak például az egyházi fenntartású és a magánkézben levő művészeti, valamint nyelviskolák, iskolai étkezdék, kollégiumok és napközi otthonok stb. Ezzel kapcsolatban volt egy nagyon érdekes rendeletmódosítási javaslat. A törvény ugyanis előírja, hogy az ilyen jellegű egyházi és magánkézben levő intézményeknek meg kell kapniuk a megyei vagy állami fenntartású intézményeknek juttatott fejpénznek legalább a 88 százalékát vagy még magasabb összeget – ez a törvényes limit. Főként a nyitrai püspökség kérésére elhangzott egy olyan módosító javaslat, hogy a megyei hivatal által javasolt 88 százalék emelkedjen 100 százalékra, azaz az említett valamennyi intézmény egyforma nagyságú fejpénzben részesüljön. Mivel a Kereszténydemokrata Mozgalmon (KDH) kívül az MKP-frakció által is támogatott módosítás nem ment át, ezért mi nem szavaztuk meg az egész rendeletet, így a határozatot nem lehetett elfogadni“ – tájékoztatott Farkas Iván.
Az MKP frakcióvezetője hozzáfűzte: „Ez a napirendi pont tehát majd bekerül a következő megyei ülés programpontjai közé, és szorgalmazni fogjuk, hogy az egyházi és magánintézményeket is ugyanarra az anyagi szintre hozzák, mint amilyenen az állami és megyei oktatási intézmények vannak. Ez a rendelet ugyanis magyar tanítási nyelvű intézményeket is érint, például a révkomáromi Marianum Egyházi Iskolaközpontot, továbbá a 2011 szeptembere óta a párkányi régióban, muzslai székhellyel működő Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskolát, valamint a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Alapiskolát és Gimnáziumot. A smeres képviselők azzal érveltek, hogy az egyház nem fizet adót, amire mi azt válaszoltuk, hogy az egyházi intézmények diákjainak a szülei viszont ugyanolyan adófizetők, mint azok, akiknek a gyermekei állami vagy megyei fenntartású középiskolákba járnak. Emiatt senkit sem szabad diszkriminálni, szükséges a fejpénz kiegyenlítése“ - hangsúlyozta.
A megyei önkormányzat jóváhagyta a párkányi körzethez tartozó Leléden (Laľa) található Ipoly szociális intézmény alapító levelének a módosítását. „Az arról szól, hogy az eddig meglevő klasszikus kontinuális szociális ellátás a lakók 80 százalékára fog vonatkozni, míg a bennlakók 20 százalékát majd a különféle speciális betegségekkel küszködők képezhetik“ – pontosította a Hírek.sk értesülését Farkas Iván.
Az ülésen napirendre került az OTP Bank immár 12 éve húzódó ügye is. „Amikor a megyei hivatal épült volna, akkor ahhoz az OTP nyújtott hitelt. Azt az illetékesek azonban mégsem használtak fel, mert meghiúsult a megyei épület megvásárlása, s a bank a szerződés értelmében bizonyos összeget zárolt. Az OTP most egy peren kívüli egyezséget kínált, amely értelmében a pénzintézet 700 ezer eurót adna a megyének akkor, ha az elállna minden pertől. Nos, a képviselőtestület ma azt szavazta meg, hogy ebbe nem egyezik bele, inkább tovább kíván pereskedni a bankkal. Ennek az az oka, hogy jóval magasabb az az összeg, amit a megye vissza kíván szerezni a banktól“ – magyarázata az ügy hátterét Farkas Iván.
A megyei ülésen szó volt arról is, hogy a Nyitra megye által Pest megyével és Budapesttel együtt kezdeményezett nagy EGTC létesítése ez idő tájt hol tart. "Míg Pest megye már nyáron kiadott egy határozatot arról, hogy csatlakozna egy ilyen társuláshoz, mi a mai ülésen a megyei hivatalunktól csak információt kaptunk e lehetőségről. Egyelőre azonban semmiféle határozati javaslat nem született Nyitra megye csatlakozási szándékáról“ – jegyezte meg Farkas Iván a tervezett EGTC kapcsán.
Már gyakorlatilag egy éve húzódó problémát jelent, hogy a Nyitra megye területén található régiófejlesztési ügynökségek egyre tarthatatlanabb anyagi helyzetük miatt a megye támogatását igénylik. „Sokat dolgozunk annak érdekében, hogy mielőbb tető alá hozzuk az efféle megyei támogatásokat. Az eddigi negatív hozzáállást követően az utolsó régiófejlesztési bizottsági ülésen egy nagyon komoly pozitív fordulat történt: a bizottság KDH-s elnöke és Nyitra megyes smeres alelnöke is támogatta ezt a kezdeményezést. Sajnos, anyagi források hiányában nagyon fuldokolnak ezek az ügynökségek. A megyei hivatal beterjesztése arról szólt, hogy végre le kell zárni ezt az ügyet és semmiféle támogatást nem kell nyújtani ezeknek az ügynökségeknek. Ezen azonban mi változtattunk a hétfői ülésünkön: a testület úgy döntött, hogy a szlovák nagykoalíció vélhetően az önkormányzati kérések hatására elfogadta az érveinket, a jövőben a megye mégis támogatni fogja ezeket az ügynökségeket. Ez a révkomáromi, az érsekújvári, a párkányi és az ipolysági régiófejlesztési ügynökségek számára is örömhír. A megyei hivatalnak a következő ülésig ki kell dolgoznia az arról szóló pontos koncepcióját, hogy miként lehetne ezt a támogatást biztosítani. Majd a benyújtandó koncepció alapján az év elején erről a kérdésről is döntünk“ – zárta tájékoztatását Nyitra Megye Önkormányzatának MKP-s frakcióvezetője.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
