Exit poll: a krímiek 93 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra

A felmérést a Kriminform helyi hírügynökség rendelt meg, s annak eredményeit rögtön urnazárás után közétették.

A helyi politológiai és szociológiai intézet munkatársai által több mint 200 krími - köztük 50, a megyei jogú város, Szevasztopol - szavazókörénél végzett felmérés szerint a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része maradjon.

A felmérésben csaknem 60 ezer választó vett részt.

Kijevi idő szerint este 8 órakor zártak a szavazókörök. A részvételi arány 81,36 százalék volt, ami csaknem kétszerese a 2012-es parlamenti választásokon résztvevők számának.
Mateusz Piskorski, az európai megfigyelők küldöttségének vezetője kijelentette, hogy a népszavazás teljességgel megfelelt a nemzetközi normáknak és a demokratikus eljárásoknak.

"Az, amit ma láttunk a Krímben, semmiben sem különbözött bármely más demokratikus európai ország népszavazásától" - mondta a lengyel Önvédelem (Samoobrana) populista párt politikusa.

Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője, a krími tatárok nem hivatalos kormánya, a medzslisz korábbi elnöke azonban kijelentette, hogy a részvételi arány valójában nem volt magasabb 30 százaléknál. Közölte, hogy a medzslisz képviselői több szavazókörben is jártak, ahol a részvétel 30 százalék alatt volt. "Lehetséges, hogy néhány városban, ahol nagyobb arányú az orosz lakosság, mint például Kercsben, a részvétel elérte az 50 százalékot" - fűzte hozzá. Rámutatott arra, hogy a helyhatósági választásokon, amikor szintén komoly érzelmek törnek a felszínre, a részvételi arány 52 százalék körül alakul.

Emlékeztetett arra, hogy a krími tatárok bojkottálták a népszavazást. Szavai szerint ezért is hihetetlenül magas a közzétett részvételi arány, mert a tatárok a köztársaság lakosságának több mint egyharmadát teszik ki.

Olekszandr Csernyenko, az Ukrán Választók Bizottsága (KIU) nevű civil szervezet vezetője - aki a Krímben figyelte meg a voksolást - kijelentette, hogy nem egy szabálysértést követtek el a részvétel növelése érdekében. Az általa tapasztaltak szerint a szavazókörökben úgynevezett kiegészítő névjegyzékeket nyitottak, ahová bárkit, aki kérte, felvettek. Szavaztak orosz állampolgárok és szerinte nagy számban voltak olyanok, akik több helyen is szavaztak, vagy akár ugyanabban a szavazókörben álltak be többször a sorba voksolni. Hasonló tapasztalatról számolt be a Krímből David Stulik, az Európai Bizottság kijevi külképviselete sajtóosztályának munkatársa is Facebook-oldalán.

Az orosz útlevéllel szavazókról ukrán internetes hírportálok fotókat és videókat is közzétettek.

Uniós vezetők: a krími népszavazás jogellenes

Jogellenesnek minősítették vasárnap uniós csúcsvezetők az Ukrajnához tartozó Krím félsziget jövőbeli jogállásáról a helyi oroszbarát vezetés által kiírt népszavazást, és egyúttal jelezték: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy az uniós országok állam-, illetve kormányfői már március 6-án leszögezték: az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek tekintik az Oroszországhoz való csatlakozás népszavazásra bocsátását. Van Rompuy és Barroso megerősítette, hogy az EU nem fogja elismerni a referendum kimenetelét.

Az ukrajnai válság megoldása a két uniós intézmény vezetője szerint csakis Ukrajna területi épségén, szuverenitásán és függetlenségén alapulhat, az ukrán alkotmány keretei közé kell illeszkednie, és szigorúan érvényesítenie kell a nemzetközi normákat. "Csakis közös diplomáciai munkával találhatunk megoldást a válságra, beleértve az ukrán és az orosz kormány közötti közvetlen megbeszéléseket" - vélekedett Van Rompuy és Barroso. Hozzátették, az EU különös felelősséget visel Európa békéjéért, stabilitásáért és prosperitásáért, és ezeket a célokat továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel követni fogja.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői testületének, valamint az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője a közös nyilatkozatban megerősítette: határozottan elítélik, hogy Oroszország - anélkül, hogy azt kiprovokálták volna - megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Felszólították Oroszországot, hogy csökkentse fegyveres erőinek létszámát a válság előtti szintre, és vonja vissza azokat az állandó körletekbe.

A március 6-i csúcstalálkozón az EU-országok vezetői felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy le kell állítani az Oroszországot is magában foglaló G8-csoport következő, Szocsiban tervezett csúcstalálkozójára való felkészülést. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy amennyiben napokon belül nem enyhül a feszültség, az EU szankciós intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben.

Ennek jegyében - miként azt már közölték Brüsszelben - olyan orosz tisztségviselők listáját állítják össze, akikkel szemben uniós beutazási tilalmat, illetve vagyonbefagyasztást kívánnak érvényesíteni. Van Rompuy és Barroso vasárnapi nyilatkozata azt jelezte, hogy az EU-országok külügyminiszterei a március 6-i EU-csúcs nyilatkozatával összhangban "további intézkedésekről" fognak dönteni.

Az említett EU-csúcs a lehetséges uniós válaszlépések harmadik fázisára is utalt: további orosz feszültségélező lépések esetére kilátásba helyezett "messzemenő" gazdasági következményekkel járó intézkedéseket. Ez a harmadik fázis egyelőre nem aktuális, a miniszterek hétfői tanácskozásától csupán a felelősnek tekintett orosz személyekkel szembeni szankciók kimondása várható. Vlagyimir Putyin orosz elnök az előzetes kiszivárogtatások szerint nem lesz rajta a feketelistán.

Vasárnap délután az MTI érdeklődésére brüsszeli diplomáciai források elzárkóztak attól, hogy - akár név nélkül - nyilatkozzanak a szankciós lista összeállítását célzó munka állásáról. Korábbi hírek szerint meglehetősen nagy volt a különbség a tagállamok elképzelései között: a lengyelek, a baltiak és a britek sok, a dél-európai országok jóval kevesebb személyt akartak felvenni a névsorba.

Egyes diplomaták szerint a németek kulcsszerepet játszanak az álláspontok összehangolásában. Ezt alátámasztja, hogy Angela Merkel német kancellár vasárnap is beszélt telefonon Putyinnal.

EU-körökben egyelőre nem vállalkoztak arra, hogy megjósolják, az a hír, miszerint az oroszok a Krímben jövő péntekig felhagynak az ukrán helyőrségek blokádjával, mennyire enyhítheti a szankciókat. Tény, hogy számos uniós diplomata korábban jelezte: ha meg is tartják vasárnap a Krímben a referendumot, de az oroszok ennek nyomán nem jelentik be a félsziget annektálását, hanem tárgyalási készséget jeleznek, akkor lehet játéktere a diplomáciának.

Az, hogy az állítólagos krími orosz blokádfelfüggesztés a jövő heti EU-csúcs végéig, péntekig lenne érvényben, megfigyelők szerint arra is utalhat, hogy Moszkva az uniós csúcsvezetők tanácskozásának idejére lehetőséget kíván hagyni a diplomáciai megoldásra, a Nyugat és Oroszország közötti gazdasági háború elkerülésére.

Merkel Putyinnak: bővíteni kell az EBESZ megfigyelő csoportját

A német kancellár az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnában tevékenykedő megfigyelőcsoportja létszámának azonnali növelését javasolta vasárnap az orosz elnöknek, aki kedvezően fogadta a felvetést - közölte a német kormányszóvivő.

A közlemény szerint Angela Merkel és Vlagyimir Putyin vasárnapi telefonbeszélgetése során a német kancellár javasolta, hogy "gyorsan terjesszék ki az EBESZ ukrajnai jelenlétét, és küldjenek több megfigyelőt a válsággócokba, különösen Kelet-Ukrajnába".
A német álláspont szerint erről már hétfőn, az EBESZ Állandó Tanácsa bécsi ülésén dönteni kell - áll a közleményben, amely szerint "az orosz elnök pozitívan értékelte a kezdeményezést", és "ígéretet tett arra, hogy ennek megfelelő felhatalmazást ad (Szergej) Lavrov külügyminiszternek".

Angela Merkel és Vlagyimir Putyin vasárnapi telefonbeszélgetésről a Kreml is kiadott egy közleményt, amely az EBESZ-szel kapcsolatban csupán azt tartalmazza, hogy a két politikus egy nagyszabású EBESZ-misszió Ukrajnába küldésének lehetőségéről is "építő jellegű eszmecserét" folytatott.

Az EBESZ megfigyelőcsoportja eredetileg azzal a feladattal utazott a kijevi kormány meghívására Ukrajnába, hogy tanulmányozza a Krím félszigeten tapasztalható katonai tevékenységet. A 25 ország 46 képviselőjéből álló csoport négyszer próbált bejutni a Krím félszigetre, de minden alkalommal fegyveresek által őrzött útzárak akadályozták haladásukat. Végül a kijevi vezetés módosította a meghívást, felkérte a küldetésben részt vevő államokat, hogy Dél-, illetve Kelet-Ukrajna területén folytassanak tényfeltáró vizsgálatot.