EU-prognózis - Lanyha növekedés várható Európában
BRÜSSZEL. Lanyha növekedést és továbbra is alacsony inflációt vár az uniós országokban az Európai Bizottság, amely kedden tette közzé Brüsszelben őszi gazdasági előrejelzését.
A prognózis szerint az idén az euróövezetben 0,8 százalékkal, a 28 EU-ország összességében pedig 1,3 százalékkal növekszik a GDP. Jövőre a két mutató 1,1, illetve 1,5 százalékra, 2016-ban pedig 1,7, illetve 2 százalékra emelkedik.
A gazdasági tevékenység várható intenzitásnövekedése részben a pénzügyi szektor megerősödése, részben a végrehajtott szerkezeti átalakulások miatt következik be.
A magyar gazdaság szempontjából kiemelkedő fontosságú Németország várható mutatói valamelyest jobbak az euróövezeti átlagnál: idén 1,3 százalékkal bővül a német gazdaság, és bár jövőre ez a növekedés 1,1 százalékra mérséklődik, 2016-ban várhatólag már 1,8 százalékos lesz.
A munkanélküliségi ráta az euróövezetben az idei 11,6 százalékról 2016-ra várhatóan 10,8 százalékra, az EU szintjén pedig 10,3 százalékról 9,5 százalékra mérséklődik.
Az előrejelzés szerint továbbra is alacsony marad a fogyasztói árak emelkedése. Az eurózónában az idei 0,5-ről 2016-ra 1,5 százalékra, a 28 tagú EU-ban 0,6-ról 1,6 százalékra nő az inflációs ráta. Eközben várhatóan csökken a GDP-arányos deficit szintje: az euróövezetben az idei 2,6 százalék után 2016-ban már csak 2,1 százalékos, az EU-ban pedig az idei, átlagosan pontosan a megengedett uniós plafonnak megfelelő 3 százalékos szint után 2,3 százalékos lesz. Az éves GDP-hez viszonyított államadósság alig változik: az euróövezetben 94, az unióban 88 százalék körül várható minimális, jövőre növekvő, 2016-ra ismét csökkenő irányú elmozdulás.
Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke az őszi prognózis bemutatásakor kijelentette: nem tekinthető kielégítőnek sem általában a gazdasági helyzet, sem a foglalkoztatási helyzet alakulása. Megerősítette, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény elkötelezett a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése mellett, és ennek jegyében le fogja tenni az asztalra a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által már korábban kilátásba helyezett, 300 milliárd eurós beruházásösztönző intézkedéscsomag javaslatát.
A frissen hivatalba lépett, Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságnak ez a prognózis volt az első fajsúlyos megnyilvánulása. Brüsszel most összességében szerényebb növekedési ütemet jósol, mint tette tavasszal. Előzőleg már a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is mérsékelte növekedési prognózisát, mind erre az évre, mint 2015-re nézve.
Az egy évvel ezelőtti őszi előrejelzésében az akkori Európai Bizottság azt állapította meg, hogy az európai nemzetgazdaságokban megtörtént a kedvező fordulat, véget ért a recesszió korszaka. Az idén tavasszal kiadott prognózis is hagyott még némi teret a derűlátásnak. Az elmúlt hetekben azonban újra a lanyhulás jelei mutatkoznak csaknem mindegyik uniós országban. Tavaszi előrejelzésében az Európai Bizottság konkrétan még 1,2 százalékos növekedést jósolt az euróövezetben erre az évre, és 1,7 százalékos bővülést 2015-re.
Brüsszel alacsony hiányra, csökkenő államadósságra és fékeződő növekedésre számít Magyarországon
Az Európai Bizottság arra számít, hogy az államháztartás hiánya Magyarországon a következő években végig a 3 százalékos küszöbérték alatt marad, az államadósság 2016-ra 1,7 százalékponttal csökken, a gazdasági növekedés pedig 3,2 százalékról fokozatosan 2 százalékra mérséklődik - derül ki a brüsszeli testület által kedden közzétett, úgynevezett őszi gazdasági előrejelzésből.
A GDP az idén Brüsszel szerint még 3,2 százalékkal bővül, jövőre a növekedés 2,5 százalékra, 2016-ban 2 százalékra lassul. A költségvetés hiánya az idei évre várt 2,9 százalékos mértékről 2015-re a GDP 2,8 százalékára, a rákövetkező évben pedig 2,5 százalékára mérséklődik. A dokumentum azzal számol, hogy a magyar államadósság az idén a bruttó hazai termék 76,9 százaléka lesz, 2015-re 76,4 százalékra, 2016-ban pedig a GDP 75,2 százalékára csökken.
A brüsszeli prognózis megerősíti a múlt héten benyújtott költségvetési törvényjavaslatban szereplő 2,5 százalékos növekedési várakozást, de a magyar kormány 2015-re 2,4 százalékos GDP arányos deficittel és 75,4 százalékos adósságszinttel számol. Az elemzés arra is kitér, hogy a munkanélküliség várhatóan 8 százalék alatt stabilizálódik, az infláció pedig az előrejelzés szerint 3 százalékra növekszik. Külön kiemeli a dokumentum, hogy a magyar gazdasági növekedés az év első felében messze felülmúlta a várakozásokat, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig kiemelkedően, 16,8 százalékkal nőtt. A magán és állami beruházások felfutását ugyanakkor jórészt egyszeri intézkedések magyarázzák, amilyen például az uniós források gyorsabb felhasználása, és a jegybank növekedési hitelprogramja.
Az előrejelzés részben az egyszeri intézkedések növekedésösztönző hatásának elmúlásával magyarázza a gazdaság lefékeződését is. A bővülés hajtóereje továbbra is a belső kereslet marad, de a beruházásokról a fogyasztás felé tolódik a hangsúly. A jelzáloghitelezés új szabályai növelik majd az emberek elkölthető jövedelmét azáltal, hogy a bankoknak vissza kell téríteniük azokat a bevételeiket, amelyekről törvény mondja ki, hogy tisztességtelenül jutottak hozzá.
A prognózis arra számít, hogy az export növekedése a külső kereslet mérséklődése miatt lassulni fog, míg az import a belső fogyasztás erősödésének köszönhetően növekszik majd. A dokumentum arra is kitér, hogy a munkanélküliség stabilizálódik és a foglalkoztatás is bővü a magánszektor mellett a közfoglalkoztatás jelentős hatására. A bérek növekedése a bizottság szerint mérsékelt lesz, de az alacsony infláció miatt ez reálértéken jobban lesz majd érezhető. A jelenleg a nyomott importált infláció mellett az alacsony élelmiszerárak és a rezsicsökkentés miatt gyakorlatilag nulla százalékos pénzromlás jövőre 2,5, 2016-ban pedig már 3 százalékos lehet.
A kockázatokról szólva az előrejelzés megállapítja, hogy Magyarország adósságának jelentős hányada devizában áll fenn, így ki van téve annak, hogy a világ jelentős jegybankjai esetleg monetáris restrikciót vezetnek be, ami magasabb kockázati felárakat és a forint gyengülését hozhatja. Fennáll annak kockázata is, hogy ha a külső infláció alacsony, és emiatt a külső kereslet is a vártnál gyengébben alakul, akkor a magyar növekedés és az infláció is alacsonyabb lehet a vártnál. "Mindemellett Magyarországot a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon egyaránt súlyosan érintheti, ha az orosz-ukrán konfliktus súlyosbodik" - írja a dokumentum. Gyorsabb lehet viszont a növekedés, ha a nagyobb elkölthető jövedelemből az emberek nem megtakarítanak, hanem a fogyasztásra fordítják a pénzt. Az is gyorsíthatja a gazdaság bővülését, ha a befektetések gyors növekedése miatt a vártnál gyorsabban helyreáll a normális hitelezés.
A hiány alakulásáról a dokumentum megjegyzi, hogy a számítási módszerek változása miatt ugyan 0,2 százalékponttal romlott a mutató, de a költségvetés állapota javult a legutóbbi, tavaszi prognózis óta. Ez a vártnál nagyobb bevétel-növekedés és a júliusban bejelentett befagyasztásoknak köszönhető - állapítja meg a prognózis, amely arra számít, hogy a kormány a GDP 0,3 százalékának megfelelő rendkívüli költségvetési tartalék kétharmadát költi majd el. A dokumentum ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy a bizottság az elemzés lezárásáig nem kapta meg a 2015-ös büdzsé tervezetét, így a makromutatók esetében azzal számolt, hogy nem változik a fiskális politika. A dokumentum szerint hiánycsökkentő hatású lesz a fogyasztás várható növekedése, a bérnövekedés fékeződése a közszférában és a közberuházásoknak a választási évet követő mérséklődése.
A bizottság prognózisa szerint a pozitív és negatív gazdasági kockázatok jórészt kiegyenlítik egymást. Az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek miatt a vártnál több bevétel folyhat be az államkasszába, ugyanakkor "megvalósítási kockázatot" lát a bizottság a közszféra béreinek befagyasztása terén 2015-ben és azt követően. Bizonytalansági tényező még az önkormányzati rendszer mérlege, valamint az sem tudható, kell-e esetleg korrigálni a korábban lehívott uniós támogatásokat, és ha igen, mennyivel. A dokumentum a strukturális hiányra is kitér: az idén 2,7 százalékra növekszik, és a következő években is körülbelül ezen a szinten stabilizálódik.
A gazdasági tevékenység várható intenzitásnövekedése részben a pénzügyi szektor megerősödése, részben a végrehajtott szerkezeti átalakulások miatt következik be.
A magyar gazdaság szempontjából kiemelkedő fontosságú Németország várható mutatói valamelyest jobbak az euróövezeti átlagnál: idén 1,3 százalékkal bővül a német gazdaság, és bár jövőre ez a növekedés 1,1 százalékra mérséklődik, 2016-ban várhatólag már 1,8 százalékos lesz.
A munkanélküliségi ráta az euróövezetben az idei 11,6 százalékról 2016-ra várhatóan 10,8 százalékra, az EU szintjén pedig 10,3 százalékról 9,5 százalékra mérséklődik.
Az előrejelzés szerint továbbra is alacsony marad a fogyasztói árak emelkedése. Az eurózónában az idei 0,5-ről 2016-ra 1,5 százalékra, a 28 tagú EU-ban 0,6-ról 1,6 százalékra nő az inflációs ráta. Eközben várhatóan csökken a GDP-arányos deficit szintje: az euróövezetben az idei 2,6 százalék után 2016-ban már csak 2,1 százalékos, az EU-ban pedig az idei, átlagosan pontosan a megengedett uniós plafonnak megfelelő 3 százalékos szint után 2,3 százalékos lesz. Az éves GDP-hez viszonyított államadósság alig változik: az euróövezetben 94, az unióban 88 százalék körül várható minimális, jövőre növekvő, 2016-ra ismét csökkenő irányú elmozdulás.
Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke az őszi prognózis bemutatásakor kijelentette: nem tekinthető kielégítőnek sem általában a gazdasági helyzet, sem a foglalkoztatási helyzet alakulása. Megerősítette, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény elkötelezett a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése mellett, és ennek jegyében le fogja tenni az asztalra a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által már korábban kilátásba helyezett, 300 milliárd eurós beruházásösztönző intézkedéscsomag javaslatát.
A frissen hivatalba lépett, Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságnak ez a prognózis volt az első fajsúlyos megnyilvánulása. Brüsszel most összességében szerényebb növekedési ütemet jósol, mint tette tavasszal. Előzőleg már a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is mérsékelte növekedési prognózisát, mind erre az évre, mint 2015-re nézve.
Az egy évvel ezelőtti őszi előrejelzésében az akkori Európai Bizottság azt állapította meg, hogy az európai nemzetgazdaságokban megtörtént a kedvező fordulat, véget ért a recesszió korszaka. Az idén tavasszal kiadott prognózis is hagyott még némi teret a derűlátásnak. Az elmúlt hetekben azonban újra a lanyhulás jelei mutatkoznak csaknem mindegyik uniós országban. Tavaszi előrejelzésében az Európai Bizottság konkrétan még 1,2 százalékos növekedést jósolt az euróövezetben erre az évre, és 1,7 százalékos bővülést 2015-re.
Brüsszel alacsony hiányra, csökkenő államadósságra és fékeződő növekedésre számít Magyarországon
Az Európai Bizottság arra számít, hogy az államháztartás hiánya Magyarországon a következő években végig a 3 százalékos küszöbérték alatt marad, az államadósság 2016-ra 1,7 százalékponttal csökken, a gazdasági növekedés pedig 3,2 százalékról fokozatosan 2 százalékra mérséklődik - derül ki a brüsszeli testület által kedden közzétett, úgynevezett őszi gazdasági előrejelzésből.
A GDP az idén Brüsszel szerint még 3,2 százalékkal bővül, jövőre a növekedés 2,5 százalékra, 2016-ban 2 százalékra lassul. A költségvetés hiánya az idei évre várt 2,9 százalékos mértékről 2015-re a GDP 2,8 százalékára, a rákövetkező évben pedig 2,5 százalékára mérséklődik. A dokumentum azzal számol, hogy a magyar államadósság az idén a bruttó hazai termék 76,9 százaléka lesz, 2015-re 76,4 százalékra, 2016-ban pedig a GDP 75,2 százalékára csökken.
A brüsszeli prognózis megerősíti a múlt héten benyújtott költségvetési törvényjavaslatban szereplő 2,5 százalékos növekedési várakozást, de a magyar kormány 2015-re 2,4 százalékos GDP arányos deficittel és 75,4 százalékos adósságszinttel számol. Az elemzés arra is kitér, hogy a munkanélküliség várhatóan 8 százalék alatt stabilizálódik, az infláció pedig az előrejelzés szerint 3 százalékra növekszik. Külön kiemeli a dokumentum, hogy a magyar gazdasági növekedés az év első felében messze felülmúlta a várakozásokat, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig kiemelkedően, 16,8 százalékkal nőtt. A magán és állami beruházások felfutását ugyanakkor jórészt egyszeri intézkedések magyarázzák, amilyen például az uniós források gyorsabb felhasználása, és a jegybank növekedési hitelprogramja.
Az előrejelzés részben az egyszeri intézkedések növekedésösztönző hatásának elmúlásával magyarázza a gazdaság lefékeződését is. A bővülés hajtóereje továbbra is a belső kereslet marad, de a beruházásokról a fogyasztás felé tolódik a hangsúly. A jelzáloghitelezés új szabályai növelik majd az emberek elkölthető jövedelmét azáltal, hogy a bankoknak vissza kell téríteniük azokat a bevételeiket, amelyekről törvény mondja ki, hogy tisztességtelenül jutottak hozzá.
A prognózis arra számít, hogy az export növekedése a külső kereslet mérséklődése miatt lassulni fog, míg az import a belső fogyasztás erősödésének köszönhetően növekszik majd. A dokumentum arra is kitér, hogy a munkanélküliség stabilizálódik és a foglalkoztatás is bővü a magánszektor mellett a közfoglalkoztatás jelentős hatására. A bérek növekedése a bizottság szerint mérsékelt lesz, de az alacsony infláció miatt ez reálértéken jobban lesz majd érezhető. A jelenleg a nyomott importált infláció mellett az alacsony élelmiszerárak és a rezsicsökkentés miatt gyakorlatilag nulla százalékos pénzromlás jövőre 2,5, 2016-ban pedig már 3 százalékos lehet.
A kockázatokról szólva az előrejelzés megállapítja, hogy Magyarország adósságának jelentős hányada devizában áll fenn, így ki van téve annak, hogy a világ jelentős jegybankjai esetleg monetáris restrikciót vezetnek be, ami magasabb kockázati felárakat és a forint gyengülését hozhatja. Fennáll annak kockázata is, hogy ha a külső infláció alacsony, és emiatt a külső kereslet is a vártnál gyengébben alakul, akkor a magyar növekedés és az infláció is alacsonyabb lehet a vártnál. "Mindemellett Magyarországot a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon egyaránt súlyosan érintheti, ha az orosz-ukrán konfliktus súlyosbodik" - írja a dokumentum. Gyorsabb lehet viszont a növekedés, ha a nagyobb elkölthető jövedelemből az emberek nem megtakarítanak, hanem a fogyasztásra fordítják a pénzt. Az is gyorsíthatja a gazdaság bővülését, ha a befektetések gyors növekedése miatt a vártnál gyorsabban helyreáll a normális hitelezés.
A hiány alakulásáról a dokumentum megjegyzi, hogy a számítási módszerek változása miatt ugyan 0,2 százalékponttal romlott a mutató, de a költségvetés állapota javult a legutóbbi, tavaszi prognózis óta. Ez a vártnál nagyobb bevétel-növekedés és a júliusban bejelentett befagyasztásoknak köszönhető - állapítja meg a prognózis, amely arra számít, hogy a kormány a GDP 0,3 százalékának megfelelő rendkívüli költségvetési tartalék kétharmadát költi majd el. A dokumentum ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy a bizottság az elemzés lezárásáig nem kapta meg a 2015-ös büdzsé tervezetét, így a makromutatók esetében azzal számolt, hogy nem változik a fiskális politika. A dokumentum szerint hiánycsökkentő hatású lesz a fogyasztás várható növekedése, a bérnövekedés fékeződése a közszférában és a közberuházásoknak a választási évet követő mérséklődése.
A bizottság prognózisa szerint a pozitív és negatív gazdasági kockázatok jórészt kiegyenlítik egymást. Az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek miatt a vártnál több bevétel folyhat be az államkasszába, ugyanakkor "megvalósítási kockázatot" lát a bizottság a közszféra béreinek befagyasztása terén 2015-ben és azt követően. Bizonytalansági tényező még az önkormányzati rendszer mérlege, valamint az sem tudható, kell-e esetleg korrigálni a korábban lehívott uniós támogatásokat, és ha igen, mennyivel. A dokumentum a strukturális hiányra is kitér: az idén 2,7 százalékra növekszik, és a következő években is körülbelül ezen a szinten stabilizálódik.
Forrás
MTI
