EU-csúcs: világos üzenetet küldenek Moszkvának
BRÜSSZEL. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel kezdtek egyeztetéseket az ukrajnai konfliktusról és az ország helyzetéről az európai uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójuk előtt.
Az uniós vezetők ezt követően körülbelül egyórás munkaebéden folytatták le a politikai vitát az ukrajnai helyzetre adandó uniós válaszról és az Oroszországgal szembeni esetleges büntetőintézkedésekről.
David Cameron brit kormányfő a csúcstalálkozóra érkezve kijelentette, azt a világos üzenetet kell megfogalmazni Oroszországnak, hogy az általa tett lépések elfogadhatatlanok, és lesznek következményeik. Mindemellett a brit miniszterelnök annak fontosságát is kiemelte, hogy az új kijevi kormány és Moszkva között el kell indulnia a párbeszédnek.
Francois Hollande a megbeszélések kezdete előtt azt mondta, a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, az esetleges szankciók kilátásba helyezése a közvetlen párbeszéd és a konfliktus enyhítésének beindítását hivatott szolgálni. "Nem a feszültséget akarjuk még tovább növelni, hanem meg szeretnénk nyitni az utat a párbeszéd felé" - hangoztatta a francia államfő.
Angela Merkel közölte, hogy Németország erőteljesen támogatja az Ukrajnának nyújtandó segélycsomagot. A német kormányfő szintén a párbeszéd fontosságát nyomatékosította, ám kiemelte, hogy emellett valóban szó lesz a csúcstalálkozón büntetőintézkedésekről, bevezetésük attól függ, hogy sikerül-e fejlődést felmutatni az Oroszország és az új ukrán kormány közötti párbeszédben.
Egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata a csúcsértekezlet előtt kifejtette, alapvetően az a kérdés vár megválaszolásra, hogy eleget tett-e Oroszország az EU hétfői felszólításának, és megtette-e az elvárt lépéseket az ukrán konfliktus enyhítése végett. Ennek elmaradása esetére helyezett ugyanis kilátásba az unió szankciókat.
A diplomáciai forrás úgy vélekedett, hogy azóta nem éleződött tovább a helyzet, és párbeszéd folyik Oroszországgal. Rámutatott, hogy Angela Merkel német kancellár kontaktcsoport felállítását szorgalmazza, ám kérdés, hogy az kikből állna és mire kapna felhatalmazást. A neve elhallgatását kérő tisztviselő ismertette, hogy Moszkva egyértelműen a február 21-én Janukovics elnök és az ukrán ellenzék által aláírt megállapodáshoz szeretné "visszatekerni az órát", és "inkluzív", mindenkit magába foglaló vezetést szeretne látni Ukrajna élén.
Litván elnök: Európa nem érti, mi történik
Oroszország megpróbálja "átírni" a második világháborús határokat, Európa pedig "nem mindig képes felfogni, mi történik" - jelentette ki csütörtökön Dalia Grybauskaite litván elnök Brüsszelben.
"Azonnal cselekednünk kell" - hangoztatta a volt szovjet köztársaság államfője az Európai Uniónak az ukrajnai események ügyében összehívott csúcstalálkozójára érkezve. "Nem látom, hogy ma döntés születhet gyors fellépésről" - sajnálkozott Grybauskaite asszony.
Az Ukrajna elleni "brutális orosz agressziót elítélve" a litván elnök kijelentette: Ukrajna után Moldova, Moldova után pedig más országok következnek. Dalia Grybauskaite utalt rá, hogy Oroszország nemrégiben nagyszabású hadgyakorlatot tartott a lengyel és a litván határ közelében.
"Meg kell értenünk, hogy ez súlyos vétség. Ha ezt hagyjuk, legközelebb valaki máson lesz a sor" - tette hozzá. "Ez a mi szomszédságunk, nemcsak Ukrajnáról, hanem az egész balti térségről is szó van" - jelentette ki a litván államfő.
Klaus szerint az ukrán válságért nagyrészt az EU és az USA a felelős
Václav Klaus volt cseh államfő szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt hozzájárult a mai ukrajnai válsághelyzet kialakulásához, így mindkettőt felelősség terheli. A cseh köztársasági elnöki bársonyszékből egy éve távozott politikus csütörtökön Brünnben tragikusnak és reménytelennek minősítette az ukrajnai helyzetet, azt mondta, hogy a húsz évvel ezelőtti jugoszláviai helyzetre emlékezteti.
"Az ukrán állampolgárok nem érdemlik meg, hogy országukkal játsszanak. Engem ez a húsz évvel ezelőtti Jugoszláviára emlékeztet. Az ottani véres konfliktust szintén külföldről provokálták ki. Attól félek, hogy valami hasonló kezdődik Ukrajnában is" - mondta Klaus újságíróknak. Szerinte mindezért nagymértékben az EU és Washington a felelős, mivel támogatták az ukrajnai tüntetéseket - fejtette ki a volt államfő.
Az ukrajnai válságért Klaus már korábban is nagyrészt a Nyugatot tette felelősség. Úgy fogalmazott: megérti az oroszokat. A politikus úgy véli, Oroszországnak nem okoz örömet mindaz, ami Ukrajnában történik. "Vlagyimir Putyin államfő olyan politikus, mint a többiek, semmivel sem különbözik tőlük. Mindenki igyekszik megvalósítani céljait. Õ sem lehet boldog amiatt, ami Ukrajnában történik, és amiatt sem, hogy ebbe Oroszországot belerángatták" - jelentette ki Klaus.
David Cameron brit kormányfő a csúcstalálkozóra érkezve kijelentette, azt a világos üzenetet kell megfogalmazni Oroszországnak, hogy az általa tett lépések elfogadhatatlanok, és lesznek következményeik. Mindemellett a brit miniszterelnök annak fontosságát is kiemelte, hogy az új kijevi kormány és Moszkva között el kell indulnia a párbeszédnek.
Francois Hollande a megbeszélések kezdete előtt azt mondta, a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, az esetleges szankciók kilátásba helyezése a közvetlen párbeszéd és a konfliktus enyhítésének beindítását hivatott szolgálni. "Nem a feszültséget akarjuk még tovább növelni, hanem meg szeretnénk nyitni az utat a párbeszéd felé" - hangoztatta a francia államfő.
Angela Merkel közölte, hogy Németország erőteljesen támogatja az Ukrajnának nyújtandó segélycsomagot. A német kormányfő szintén a párbeszéd fontosságát nyomatékosította, ám kiemelte, hogy emellett valóban szó lesz a csúcstalálkozón büntetőintézkedésekről, bevezetésük attól függ, hogy sikerül-e fejlődést felmutatni az Oroszország és az új ukrán kormány közötti párbeszédben.
Egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata a csúcsértekezlet előtt kifejtette, alapvetően az a kérdés vár megválaszolásra, hogy eleget tett-e Oroszország az EU hétfői felszólításának, és megtette-e az elvárt lépéseket az ukrán konfliktus enyhítése végett. Ennek elmaradása esetére helyezett ugyanis kilátásba az unió szankciókat.
A diplomáciai forrás úgy vélekedett, hogy azóta nem éleződött tovább a helyzet, és párbeszéd folyik Oroszországgal. Rámutatott, hogy Angela Merkel német kancellár kontaktcsoport felállítását szorgalmazza, ám kérdés, hogy az kikből állna és mire kapna felhatalmazást. A neve elhallgatását kérő tisztviselő ismertette, hogy Moszkva egyértelműen a február 21-én Janukovics elnök és az ukrán ellenzék által aláírt megállapodáshoz szeretné "visszatekerni az órát", és "inkluzív", mindenkit magába foglaló vezetést szeretne látni Ukrajna élén.
Litván elnök: Európa nem érti, mi történik
Oroszország megpróbálja "átírni" a második világháborús határokat, Európa pedig "nem mindig képes felfogni, mi történik" - jelentette ki csütörtökön Dalia Grybauskaite litván elnök Brüsszelben.
"Azonnal cselekednünk kell" - hangoztatta a volt szovjet köztársaság államfője az Európai Uniónak az ukrajnai események ügyében összehívott csúcstalálkozójára érkezve. "Nem látom, hogy ma döntés születhet gyors fellépésről" - sajnálkozott Grybauskaite asszony.
Az Ukrajna elleni "brutális orosz agressziót elítélve" a litván elnök kijelentette: Ukrajna után Moldova, Moldova után pedig más országok következnek. Dalia Grybauskaite utalt rá, hogy Oroszország nemrégiben nagyszabású hadgyakorlatot tartott a lengyel és a litván határ közelében.
"Meg kell értenünk, hogy ez súlyos vétség. Ha ezt hagyjuk, legközelebb valaki máson lesz a sor" - tette hozzá. "Ez a mi szomszédságunk, nemcsak Ukrajnáról, hanem az egész balti térségről is szó van" - jelentette ki a litván államfő.
Klaus szerint az ukrán válságért nagyrészt az EU és az USA a felelős
Václav Klaus volt cseh államfő szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt hozzájárult a mai ukrajnai válsághelyzet kialakulásához, így mindkettőt felelősség terheli. A cseh köztársasági elnöki bársonyszékből egy éve távozott politikus csütörtökön Brünnben tragikusnak és reménytelennek minősítette az ukrajnai helyzetet, azt mondta, hogy a húsz évvel ezelőtti jugoszláviai helyzetre emlékezteti.
"Az ukrán állampolgárok nem érdemlik meg, hogy országukkal játsszanak. Engem ez a húsz évvel ezelőtti Jugoszláviára emlékeztet. Az ottani véres konfliktust szintén külföldről provokálták ki. Attól félek, hogy valami hasonló kezdődik Ukrajnában is" - mondta Klaus újságíróknak. Szerinte mindezért nagymértékben az EU és Washington a felelős, mivel támogatták az ukrajnai tüntetéseket - fejtette ki a volt államfő.
Az ukrajnai válságért Klaus már korábban is nagyrészt a Nyugatot tette felelősség. Úgy fogalmazott: megérti az oroszokat. A politikus úgy véli, Oroszországnak nem okoz örömet mindaz, ami Ukrajnában történik. "Vlagyimir Putyin államfő olyan politikus, mint a többiek, semmivel sem különbözik tőlük. Mindenki igyekszik megvalósítani céljait. Õ sem lehet boldog amiatt, ami Ukrajnában történik, és amiatt sem, hogy ebbe Oroszországot belerángatták" - jelentette ki Klaus.
Forrás
MTI
