EU-csúcs - Tusk szerint a brit reformjavaslatok némelyike "elfogadhatatlannak" tűnik

A megbeszélés elsősorban a menekültáradat hatékonyabb kezelését célzó intézkedések megvalósításáról szól, ezért az uniós vezetők megtárgyalják a külső határok védelmének lehetőségeit, az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok (hotspotok) működését, valamint a menedékkérők regisztrációjának, áthelyezésének és visszaküldésének lehetőségeit. Ennek érdekében egy állandó uniós határőrizeti szerv létrehozására tesznek javaslatot.

A csütörtöki nap programja még Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő esetleges kilépésének megvitatása. Az unió célja, hogy sikerüljön politikai megállapodásra jutni azokban az ügyekben, amelyek reformjáról a londoni kormány tárgyalni kíván.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője arról számolt be a sajtónak, hogy a migráció megfékezése és a terrorizmus elleni harc egyik fontos dokumentumát írták alá a csúcstalálkozót megelőzően Líbia képviselőivel. A dokumentumról részleteket nem árult el, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az kiindulópontja lesz az unió terrorizmus elleni harcának, amely a migrációra is hatással lesz.

Az újonnan felállítandó uniós határőrségről azt fejtette ki a főképviselő, hogy még sok tennivaló van annak beindításáig, melyben valamennyi tagországnak egyet kell érteni és alkalmaznia akár az unió szélén, akár belsejében foglal helyet.

A brit reformjavaslatok némelyike "elfogadhatatlannak" tűnik, de "valós esély" van arra, hogy februárban sikerül megállapodásra jutni, ha David Cameron brit miniszterelnök kész kompromisszumot kötni - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

"A tagállamokkal folytatott egyeztetéseimen jó szándék mutatkozott az érintett felek mindegyikének részéről, de ez nem változtat azon, hogy a brit javaslatok bizonyos részei elfogadhatatlannak tűnnek" - hangsúlyozta Tusk az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt.

"Mindazonáltal, ha Cameron miniszterelnök meggyőzi ma este a (tagállami) vezetőket arról, hogy együtt tudunk dolgozni annak érdekében, hogy megoldást találjunk mind a négy reformkövetelésre, akkor valós esélyünk lesz megállapodásra jutni" az EU következő, februári csúcstalálkozóján - tette hozzá a volt lengyel kormányfő.

Az EU-csúcs csütörtöki munkavacsoráján az Egyesült Királyság esetleges kilépéséről tartott népszavazással kapcsolatos kérdéseket fogják megvitatni. A cél, hogy sikerüljön politikai megállapodásra jutni azokban az ügyekben, amelyek reformjáról a londoni kormány tárgyalni akar az unióval.

A brit kormányfő később hangsúlyozta, nem ragaszkodik hozzá, hogy már csütörtök este megállapodás szülessen, reméli azonban, hogy "valódi előrelépést" sikerül elérni. Cameron ígéretet tett rá, hogy harcolni fog az országáért, valamint hangsúlyozta, azt gondolja, hogy "jó megállapodást" fognak elérni.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy "méltányos megegyezést szeretnénk Nagy-Britanniával, de ennek a többi 27 országgal szemben is méltányosnak kell lennie".

Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy szeretnék, ha Nagy-Britannia tagja maradna az Európai Uniónak, ugyanakkor nem szabad feladni az EU alapelveit. Hasonló véleménynek adott hangot a francia államfő is. "Meg akarjuk hallgatni Cameront. Ha a javaslatai összhangban vannak a közösségi joggal, akkor a tárgyalások sikerre vezethetnek, az európai integráció alapelveinek felülvizsgálata azonban nem elfogadható" - szögezte le Francois Hollande.

A visegrádi országok (V4) kormányfői az EU-csúcs előtt egyeztetést tartottak, és a találkozón elfogadott közös nyilatkozatukban tiltakozásuknak adtak hangot a brit reformjavaslatokkal kapcsolatban. "A visegrádi csoport országai az Európai Unió egyik alapértékének tartják a mozgásszabadságot, az e területre vonatkozó javaslatok továbbra is a legérzékenyebb kérdést jelentik számunkra. Ebben a tekintetben nem fogunk semmilyen olyan megoldást támogatni, amely diszkriminatív vagy korlátozza a szabad mozgást" - olvasható a dokumentumban.

2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britanniában az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel és a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

David Cameron brit miniszterelnök egyebek közt azt írta a kormánya reformjavaslatait részletező novemberi levelében, hogy az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni, nevezetesen, hogy az elmaradottabbak ne élvezhessék ezt, míg nem zárkóznak fel eléggé a fejlett tagokhoz. Cameron levelében követelte, hogy Nagy-Britanniára ne vonatkozzék az EU-integráció mind szorosabbra vonásának szerződéses kötelme és kifejtette, hogy a brit kormány a szociális ellátás szigorításával is korlátozni akarja az uniós bevándorlást. Utóbbi számít a legproblémásabb javaslatnak, annak értelmében ugyanis a Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, bejelentett munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.

Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból megrázná a közösséget, hiszen az EU második legnagyobb gazdasága és az egyik legnagyobb haderővel rendelkező tagállama távozna.