EU-csúcs - Tusk: olyan döntések születtek, amelyek segítik a külső határok biztosítását
Az Európai Tanács elnöke kiemelte ugyanakkor, hogy óvatos optimizmussal tud csak nyilatkozni.
Tusk elmondta, hogy döntés született az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jelenlegi jogkörén túlmutató "integrált határellenőrzés" létrehozásáról. "Az elsődleges feladatunk az, hogy megvédjük az európai közösséget, és szavatoljuk a közbiztonságot" - húzta alá, hangsúlyozva, hogy humánus és hatékony megoldást kell találni, máskülönben "mások" embertelen, nacionalista, nem európai megoldást fognak találni.
A korábbi lengyel kormányfő kifejtette, hogy a közös határellenőrző testületnek joga lesz ahhoz, hogy saját hatáskörben kezdeményezze és végrehajtsa azok hazajuttatását, akik nem jogosultak menekültstátusra, valamint "proaktívabb" módon vegyen részt a határok védelmében. Tusk tudatta, hogy a tagállamok több száz fővel erősíthetik meg a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) állományát, hogy a "forró pontoknak (hotspot)" számító területeket biztosítsák. Mindezt Tusk nagyon fontos eredménynek nevezte.
Az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság által Törökországgal tető alá hozott megállapodás-tervezetet is megemlítette. Mint mondta: az erőfeszítések mindvégig arra irányultak, hogy a Törökországon keresztül érkező migrációs folyamot meg lehessen állítani. Ebből a szempontból jelentős lépésnek nevezte a kialakulóban lévő egyezséget. Megismételte ugyanakkor, hogy az Ankarával kötendő megállapodásnak akkor van értelme, ha hatékonyan megállítja a beáramlást.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tudatta: a megállapodás két célt szolgál; egyrészt, hogy azok a menekültek, akik már Törökországban vannak, maradjanak is ott, valamint, hogy akik Törökországon keresztül indulnának Európa felé, azok ezt ne tehessék meg. Az alku értelmében az EU felgyorsítaná a vízumliberalizáció folyamatát, de Juncker világossá tette, hogy ez nem jelenti az alapvető feltételek lazítását; a bizottság jövő tavasszal értékeli majd Törökország teljesítményét.
Juncker arra is kitért, hogy 2,3 milliárd euró hiányzik abból az összegből, amelyet a tagállamok különféle formában a migrációs válság kezelésére felajánlottak, de egyelőre nem fizettek be. Tudatta, hogy a miniszteri tanács luxemburgi elnökségét arra kéri az Európai Tanács, hogy ezt a problémát a következő hetekben orvosolja. Újságírói kérdésre Juncker azt is közölte, hogy nem volt nehéz erről meggyőzni a tagállamokat, miután emlékeztette őket korábban tett ígéreteikre. "Nem ülhetünk le úgy tárgyalni Vallettában afrikai partnereinkkel, hogy nem tudjuk felmutatni a megígért pénzt" - hangoztatta Juncker.
Merkel: hárommilliárd eurós támogatásról tárgyaltak Törökországnak a migránsválság kezelésére
Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői hárommilliárd eurós nagyságrendű támogatást fontolgatnak Törökország számára, ezzel segítve Ankarát abban a törekvésében, hogy megelőzze a szíriai menekültek Európába vándorlását - erősítette meg Angela Merkel német kancellár a péntekre virradóra befejeződött csúcstalálkozót követően.
Hozzátette, hogy döntés nem született a támogatás pontos összegéről. Emlékeztetett arra, hogy Törökország már több mint hétmilliárd eurót költött a menekültek elhelyezésére, és ebből csak nagyjából egymilliárd euró volt külső segítség. Megerősítette Merkel azt is, hogy az uniós vezetők egyetértésével új témaköröket nyitnak meg a Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalásokon. Nem döntötték viszont el, hogy mely fejezetekről van szó.
A kancellár - és több más nyilatkozó - jelezte, hogy nagy vonalakban egyetértés mutatkozott a vezetők között a Törökországot segítő akciótervről. Az említettek mellett ez a vízummentességről folyó tárgyalások gyorsítását tartalmazza, kilátásba helyezve a folyamat jövő évi befejezését.
Uniós források szerint Németország feszültséget okozott az állam- és kormányfők találkozóján azzal, hogy megpróbálta a zárónyilatkozatba illeszteni az Európai Bizottságnak a menekültek elosztásával kapcsolatos javaslatát. Korábban viszont már megállapodtak arról, hogy ezzel a témával a nyilatkozat nem foglalkozik.
A csúcsértekezlet után mindazonáltal Werner Faymann osztrák kancellár is védelmébe vette a menekültek elosztásának tartós rendszerét célzó javaslatot. Megerősítette azt is, hogy a visegrádi csoport országai nem támogatják ezt az elképzelést.
Merkel egy kérdésre válaszolva megemlítette, hogy nem teljesen érti a kelet-európai országok álláspontját, amely szerint az unió nem kezeli jól a válságot.
Francois Hollande francia köztársasági elnök a csúcstalálkozó után azt hangoztatta, hogy a menekültáradat csak akkor fog csökkenni, ha sikerül "átfogó uniós politikát" folytatni, amely ráadásul gyökerénél, a kiinduló országokban kezeli a problémát. Hozzátette: ellenkező esetben viszont a határok szabad átjárását biztosító schengeni rendszer fokozatos leépülése fenyegeti az uniót.
A francia államfő szerint a tagországok támogatták azt a francia felvetést, hogy mindenütt hozzanak létre egy olyan határőr-különítményt, amelyet válsághelyzet esetén egyesítve mintegy uniós határőrségként lehetne bevetni. Hollande a menekültválság kapcsán kitért a szíriai helyzetre is. Egyebek között arról beszélt, hogy az orosz beavatkozás segítheti ugyan a szíriai rezsimet, de Bassár el-Aszad elnököt nem fogja a hatalomban tartani.
