EU-csúcs - Nem született döntés kvóta ügyben

Nem történt előrelépés a menekültek kötelező szétosztása, vagy ahogy korábban nevezték a kötelező kvóta ügyében az uniós csúcson. A cseh európai ügyi miniszter a találkozóról távozva újságíróknak úgy fogalmazott, hogy ”szétfolyó tárgyalások” zajlottak a kérdésben eredménytelenül – számolt be róla az M1 Híradójában a közmédia brüsszeli tudósítója.

Angela Merkel német kancellár felvetette ugyanakkor, hogy a szlovák javaslatról – vagyis arról, hogy a menekülteket be nem fogadó országok máshogy is kifejezhessék szolidaritásukat – szülessen egy menetrend, és márciusig fogadják el, de a közmédia tudósítója úgy tudja, hogy ennek nem volt meg a kellő támogatottsága.

A Visegrádi Négyek, így Magyarország is megerősítették korábbi álláspontjukat, miszerint mindenekelőtt az EU külső határait kell megerősíteni, és minden más, migrációval kapcsolatos intézkedésről csak ezután lehet tárgyalni.

A tavaly áterőltetett kvótával kapcsoltban ismét bekerül a zárónyilatkozatba egy lábjegyzet, amely kimondja, hogy Magyarország, Szlovákia és Lengyelország – vagyis azok az országok, amelyek a bíróságon támadták meg a tavalyi döntést –  jogfenntartással élnek.

Az együttműködés és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta Martin Schulz

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke az együttműködés és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, a tagállamok vezetőit pedig arra szólította fel, hogy tegyenek előremutató lépéseket a belső biztonság, a migráció és az Oroszországgal való kapcsolatok terén az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozóján csütörtökön.

Schulz utoljára mondott beszédet EP elnökként ilyen jellegű unióscsúcstalálkozón.

Kiemelte, a szolidaritás kulcsfontosságú ahhoz, hogy az Európai Unió (EU) jól kezelje a migrációs válságot. Jelenleg a migráció Európa legkomolyabb kihívása, amelyent csak segítséggel és szolidaritással lehet megoldani.   

Nagy-Britannia unióból való kilépésével kapcsolatban elmondta, nem szabad, hogy a Brexitből érzelmi ügy legyen, és azt sem, hogy a kilépés folyamata jogi labirintussá váljon.   

"Nem táplálhatjuk a populisták megalapozatlan állításait, miszerint az Európai Unió minden rossz okozója" - fogalmazott. Arra figyelmeztetett, hogy az uniós parlamentet a tárgyalási folyamat minden szakaszába be kell vonni. Ha ez nem így történik, előfordulhat, hogy a végén nem adja meg jóváhagyását az intézmény. Ebben az esetben az Egyesült Királyság a lehető legnehezebb Brexittel találja szemben magát - tette hozzá.   

Az unió jövőjével kapcsolatban úgy vélekedett, az EU-nak olyan vezetőkre van szüksége, akik a meggyőződésüknek megfelelően cselekednek még akkor is, ha rövid távon ez esetleg népszerűtlenné teszi őket néhány választójuk szemében. "Csak akkor lehet sikeres, amit Brüsszelben csinálunk, ha mindenki felelősséget vállal ebben. Ne csináljanak úgy, mintha a sikerek nemzeti, a hibák pedig európai szinten születnének" - fogalmazott. Beszédében hangsúlyozta, mindig az uniót tartotta a legnagyobb eredménynek, amit az európai civilizáció a múlt században elérhetett.   

"Legyen bátorságunk harcolni az Európai Unióért" - fogalmazott Martin Schulz.   

Az EP szociáldemokrata elnöke november végén jelentette be, hogy januárban lejáró megbízatása után távozik a testületből és ősszel indul a német szövetségi parlamenti választáson. Az európai parlamenti képviselők január 17-én választják meg a testület új elnökét.

Megegyezés született az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról

Megállapodás született az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt uniós gazdasági szankciók hat hónappal történő meghosszabbításáról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletén - közölte Tomáš Prouza cseh államtitkár a Politico című hírportállal.

Szakértők szerint a döntésre számítani lehetett, a tagállami kormányokat tömörítő tanács várhatóan a jövő hét elején fogadja el a 2017. január 31-én amúgy lejáró korlátozások meghosszabbítását.

Az európai ügyekkel foglalkozó cseh államtitkár elmondta, néhány tagállam ugyan szorgalmazta a találkozón, hogy a szíriai katonai beavatkozás miatt is fogadjanak el büntetőintézkedéseket Moszkva ellen, ez a kérdés azonban nem volt az ülés napirendjén.

A tagállamok legutóbb júliusban döntöttek arról, hogy meghosszabbítják az orosz agressziós cselekmények miatt életbe léptetett korlátozásokat, amiért Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat.

Az Európai Unió 2014 júliusában döntött az ukrajnai konfliktussal összefüggésben arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

A Nyugat azzal vádolja az orosz vezetést, hogy a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el Ukrajnától, illetve hogy szakadár erőket támogat az ország keleti részében.

Biztosítékokat fogadtak el az Ukrajnával kötött társulási szerződésről

Megállapodásra jutottak az uniós csúcsvezetők az Ukrajnával kötött társulási szerződés hollandiai ratifikálásához szükséges biztosítékokról, amelyek a várakozások szerint lehetővé teszik az egyezmény végső jóváhagyását - közölte Mark Rutte holland kormányfő csütörtökön a brüsszeli ülés szünetében.

Rutte reményei szerint az uniós állam- és kormányfők által elfogadott határozat lehetővé teszi, hogy a hágai parlament a hollandiai népszavazás elutasító döntése ellenére is ratifikálja az egyezséget. Sajtóhírek szerint a törvényhozás heteken belül szavazhat a ratifikálásról, miután bemutatják a dokumentumot a képviselőknek.

A nyilatkozat határozottan kimondja, hogy a szerződéssel Ukrajna nem válik EU-tagjelölt országgá, és ez a későbbiekben sem szolgálhat majd alapul ilyen döntésre. Kitértek rá, az egyezmény nem jelenti azt, hogy az uniónak kollektív biztonsági garanciákat vagy bármiféle katonai támogatást kellene nyújtania Ukrajnának. Mint írták, a megállapodás nem vezet az ukrán állampolgárok szabad uniós tartózkodásához vagy munkavállalásához, és arra nézve sem tartalmaz semmilyen kötelezettségvállalást, hogy az EU további pénzügyi támogatást nyújtson Kijevnek.

"Fontos döntésről van szó, mert egyszer és mindenkorra nyilvánvalóvá teszi, hogy mit jelent a társulási egyezmény, és mit nem. A mai nap után nem lehetnek félreértések ebben a tekintetben" - mondta Rutte.

A hírre reagálva Geert Wilders, a szerződést ellenző, holland Szabadságpárt populista vezetője arról számolt be, pártja fontolóra veszi, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a miniszterelnök ellen.

Az Európai Unió tagországai közül egyedül Hollandia nem ratifikálta még az egyezményt, miután azt áprilisban a szavazók többsége elutasította az euroszkeptikus szervezetek által kiírt, nem kötelező érvényű referendumon.

"A társulási egyezmény elutasítása a legnagyobb ajándék lenne, amit adhatunk Vlagyimir Putyin orosz elnöknek" - hangsúlyozta korábban a holland kormányfő.