EU-csúcs - Merkel nem zár ki további szankciókat, ha gond lesz a tűzszünettel
BRÜSSZEL. Angela Merkel szerint nem zárhatók ki az Oroszországgal szembeni további szankciós lépések, ha gondok mutatkoznak a kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodás valóra váltásával.
A német kancellár csütörtök este Brüsszelben nyilatkozott, miután véget ért az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek nem hivatalos találkozója.
Merkel előzőleg csütörtök hajnalban még a fehérorosz fővárosban, Minszkben - félnaposnál is hosszabb egyezkedés után - megállapodott Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán és Francois Hollande francia elnökkel abban, hogy vasárnap nulla órakor tűzszünet lép életbe az ukrán kormányerők és az oroszpárti szakadárok között.
A brüsszeli EU-csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatóján Merkel elmondta: a tagországi vezetők felkérték az EU javaslattevő-végrehajtó intézményét, az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki az esetleges további szankciós intézkedéseket.
A kancellár világossá tette: az esetleges további szankciók, amelyekről beszél, az Oroszország elleni célzott gazdasági korlátozó intézkedések sorát szaporítanák abban az esetben, ha a csütörtök hajnali minszki megállapodásokat nem hajtanák végre.
Külön kezelendő ettől az a feketelista, amelyen uniós beutazási tilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújtott orosz és ukrajnai természetes, illetve jogi személyek találhatók. Ennek a listának a kibővítéséről a minap az EU-tagországok külügyminiszterei megállapodtak, azzal, hogy a bővítés jövő hétfőn lép hatályba. Merkel közölte: a hatályba léptetést nem befolyásolja a vasárnap esedékes tűzszünet életbe lépése. A lista tehát eszerint hétfőn mindenképpen kibővül - akkor is, ha a tűzszünet annak rendje és módja szerint életbe lép.
Sajtótájékoztatóján Merkel nagyon röviden kitért a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs másik kényes témájára, Görögország pénzügyi megszilárdításának a programjára is. Szavaiból az derült ki, hogy egyelőre nyitott kérdés, mikorra valósul meg a program, de leszögezte: ha annak megvalósítását valamennyivel meg is kell hosszabbítani, mindenképpen mielőbb teljesíteni kell az előírásait.
Tusk: ha nem valósul meg a minszki megállapodás, az EU megteszi a további szükséges lépéseket
Ha az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott, Minszkben kötött megállapodás a gyakorlatban nem valósul meg, akkor az Európai Unió meg fogja tenni a további szükséges lépéseket - húzta alá Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós állam- illetve kormányfők informális brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
A lengyel politikus elmondta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök "kijózanító" értékelést adott a megállapodásról, amelyet az uniós tagállamok vezetői óvatos támogatásukról biztosítanak.
"A papírra vetett szavakat át kell ültetni a gyakorlatba, a tűzszüneti megállapodást tiszteletben kell tartani" - hangsúlyozta Tusk, rámutatva arra is, hogy a tagállami vezetők most újabb, Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekről nem tárgyaltak, az eddig meghozott szankciók érvényben maradnak, és a hétfői külügyminiszteri tanácson született döntés is hatályba lép a jövő hét elején, amely újabb természetes és jogi személyeket tesz uniós tiltólistára.
A korábbi lengyel kormányfő kijelentette: a teljes 1989 után geopolitikai rend forog kockán.
"Korlátozott a bizalmunk Putyin elnök jóhiszeműségében" - utalt Tusk arra, hogy a szeptemberben szintén Minszkben kötött politikai megállapodás gyakorlatilag írott malaszt maradt.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a bizottság újraindítja az EU-ukrán-orosz háromoldalú energiatárgyalásokat annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ismételten olyan vita, amely fenyegetné a gázellátás biztonságát.
A csúcstalálkozón napirendre került a görög gazdaság helyzete is. Ez volt az első csúcsértekezlet, amelyen Athént már a januári választásokon győztes baloldali pártszövetség, a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz képviselte. Tusk beszámolt arról, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter tájékoztatta az Európai Tanácsot az egyeztetésekről, de a részletekről nem kezdtek tárgyalni, csak abban állapodtak meg, hogy szakértői szinten egyeztetik a jelenlegi kiigazító programot - amely Görögország pénzügyi megmentésének volt az előfeltétele - és az új görög kormány elképzeléseit.
Juncker arról beszélt, hogy a görög kormány számára az uniós intézkedések 70 százaléka elfogadható, de meg kell találni, hogy melyik az a 70 százalék, és melyik az a 30, ami nem. A volt luxemburgi kormányfő nyomatékosította, hogy el lehet vetni ugyan egyes intézkedéseket, amelyeket az új athéni vezetés károsnak tart, de a fiskális semlegességet fenn kell tartani. Ha egy intézkedést elvetnek, azt egy azonos költségvetési hatással járó másikkal kell pótolni - mondta a bizottság elnöke.
A harmadik fő napirendi pont a terrorizmus elleni fellépés volt. Ebben a témában az EU állam-, illetve kormányfői közös nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben három területen határoztak intézkedésekről. A nyilatkozat kimondja, hogy minden polgárnak jogában áll, hogy félelem nélkül éljen, véleményétől vagy hitétől függetlenül. A tagállamok vezetői ezen kívül hitet tesznek amellett, hogy megvédik közös értékeiket, és mindenkit megoltalmaznak az etnikai vagy vallási alapú erőszaktól és a rasszizmustól. "Ez azt is jelenti, hogy felvesszük a harcot értékeink ellenségeivel" - szögezi le a nyilatkozat.
A dokumentum a biztonsági intézkedések között első helyen említi, hogy az uniós társjogalkotóknak, azaz a szakminiszterek tanácsának és az Európai Parlamentnek sürgősen el kell fogadniuk a légi utasok adatait rögzítő rendszerről szóló uniós irányelvet, szilárd adatvédelmi biztosítékokkal egyetemben. Emellett ki kell használni a schengeni rendszer lehetőségeit a külső határok ellenőrzésére, s az egyébként szabad mozgást élvező személyeket is ellenőrizni kell a terrorizmus elleni adatbázisok felhasználásával. Ezen túlmenően a schengeni rendszer célzott felülvizsgálatára is javaslatot kérnek az Európai Bizottságtól.
A lakosság biztonságát hivatott előmozdítani az is, hogy a tagállami igazságügyi és rendfenntartó hatóságok fokozzák az egymás közötti információcserét és az operatív együttműködést, emellett pedig minden illetékes hatóság fokozza fellépését a törvénytelen fegyverkereskedelem, a pénzmosás, a terroristák finanszírozása ellen.
A tagállamok a radikalizáció ellen is hatékonyabb fellépést terveznek: küzdenek az interneten terjedő szélsőséges propaganda ellen, előmozdítják a tolerancia, a megkülönböztetés-mentesség, az alapvető szabadságjogok és a szolidaritás kultúráját, a vallások között és a társadalmi párbeszédet, megszólalási lehetőséget adnak az áldozatoknak. Ezenkívül a tagországok képzési, oktatási kezdeményezésekkel mozdítják majd elő a társadalmi befogadást, és segítik a beilleszkedést.
Harmadik intézkedéscsomagként pedig az unión kívüli országokkal való együttműködés szorosabbra fűzéséről döntöttek. Újragondolják az úgynevezett déli szomszédsággal kapcsolatos uniós stratégiát, szorosabb terrorizmusellenes együttműködést irányoznak elő, s előmozdítják a kultúrák és civilizációk párbeszédét.
Merkel előzőleg csütörtök hajnalban még a fehérorosz fővárosban, Minszkben - félnaposnál is hosszabb egyezkedés után - megállapodott Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán és Francois Hollande francia elnökkel abban, hogy vasárnap nulla órakor tűzszünet lép életbe az ukrán kormányerők és az oroszpárti szakadárok között.
A brüsszeli EU-csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatóján Merkel elmondta: a tagországi vezetők felkérték az EU javaslattevő-végrehajtó intézményét, az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki az esetleges további szankciós intézkedéseket.
A kancellár világossá tette: az esetleges további szankciók, amelyekről beszél, az Oroszország elleni célzott gazdasági korlátozó intézkedések sorát szaporítanák abban az esetben, ha a csütörtök hajnali minszki megállapodásokat nem hajtanák végre.
Külön kezelendő ettől az a feketelista, amelyen uniós beutazási tilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújtott orosz és ukrajnai természetes, illetve jogi személyek találhatók. Ennek a listának a kibővítéséről a minap az EU-tagországok külügyminiszterei megállapodtak, azzal, hogy a bővítés jövő hétfőn lép hatályba. Merkel közölte: a hatályba léptetést nem befolyásolja a vasárnap esedékes tűzszünet életbe lépése. A lista tehát eszerint hétfőn mindenképpen kibővül - akkor is, ha a tűzszünet annak rendje és módja szerint életbe lép.
Sajtótájékoztatóján Merkel nagyon röviden kitért a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs másik kényes témájára, Görögország pénzügyi megszilárdításának a programjára is. Szavaiból az derült ki, hogy egyelőre nyitott kérdés, mikorra valósul meg a program, de leszögezte: ha annak megvalósítását valamennyivel meg is kell hosszabbítani, mindenképpen mielőbb teljesíteni kell az előírásait.
Tusk: ha nem valósul meg a minszki megállapodás, az EU megteszi a további szükséges lépéseket
Ha az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott, Minszkben kötött megállapodás a gyakorlatban nem valósul meg, akkor az Európai Unió meg fogja tenni a további szükséges lépéseket - húzta alá Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós állam- illetve kormányfők informális brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
A lengyel politikus elmondta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök "kijózanító" értékelést adott a megállapodásról, amelyet az uniós tagállamok vezetői óvatos támogatásukról biztosítanak.
"A papírra vetett szavakat át kell ültetni a gyakorlatba, a tűzszüneti megállapodást tiszteletben kell tartani" - hangsúlyozta Tusk, rámutatva arra is, hogy a tagállami vezetők most újabb, Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekről nem tárgyaltak, az eddig meghozott szankciók érvényben maradnak, és a hétfői külügyminiszteri tanácson született döntés is hatályba lép a jövő hét elején, amely újabb természetes és jogi személyeket tesz uniós tiltólistára.
A korábbi lengyel kormányfő kijelentette: a teljes 1989 után geopolitikai rend forog kockán.
"Korlátozott a bizalmunk Putyin elnök jóhiszeműségében" - utalt Tusk arra, hogy a szeptemberben szintén Minszkben kötött politikai megállapodás gyakorlatilag írott malaszt maradt.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a bizottság újraindítja az EU-ukrán-orosz háromoldalú energiatárgyalásokat annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ismételten olyan vita, amely fenyegetné a gázellátás biztonságát.
A csúcstalálkozón napirendre került a görög gazdaság helyzete is. Ez volt az első csúcsértekezlet, amelyen Athént már a januári választásokon győztes baloldali pártszövetség, a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz képviselte. Tusk beszámolt arról, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter tájékoztatta az Európai Tanácsot az egyeztetésekről, de a részletekről nem kezdtek tárgyalni, csak abban állapodtak meg, hogy szakértői szinten egyeztetik a jelenlegi kiigazító programot - amely Görögország pénzügyi megmentésének volt az előfeltétele - és az új görög kormány elképzeléseit.
Juncker arról beszélt, hogy a görög kormány számára az uniós intézkedések 70 százaléka elfogadható, de meg kell találni, hogy melyik az a 70 százalék, és melyik az a 30, ami nem. A volt luxemburgi kormányfő nyomatékosította, hogy el lehet vetni ugyan egyes intézkedéseket, amelyeket az új athéni vezetés károsnak tart, de a fiskális semlegességet fenn kell tartani. Ha egy intézkedést elvetnek, azt egy azonos költségvetési hatással járó másikkal kell pótolni - mondta a bizottság elnöke.
A harmadik fő napirendi pont a terrorizmus elleni fellépés volt. Ebben a témában az EU állam-, illetve kormányfői közös nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben három területen határoztak intézkedésekről. A nyilatkozat kimondja, hogy minden polgárnak jogában áll, hogy félelem nélkül éljen, véleményétől vagy hitétől függetlenül. A tagállamok vezetői ezen kívül hitet tesznek amellett, hogy megvédik közös értékeiket, és mindenkit megoltalmaznak az etnikai vagy vallási alapú erőszaktól és a rasszizmustól. "Ez azt is jelenti, hogy felvesszük a harcot értékeink ellenségeivel" - szögezi le a nyilatkozat.
A dokumentum a biztonsági intézkedések között első helyen említi, hogy az uniós társjogalkotóknak, azaz a szakminiszterek tanácsának és az Európai Parlamentnek sürgősen el kell fogadniuk a légi utasok adatait rögzítő rendszerről szóló uniós irányelvet, szilárd adatvédelmi biztosítékokkal egyetemben. Emellett ki kell használni a schengeni rendszer lehetőségeit a külső határok ellenőrzésére, s az egyébként szabad mozgást élvező személyeket is ellenőrizni kell a terrorizmus elleni adatbázisok felhasználásával. Ezen túlmenően a schengeni rendszer célzott felülvizsgálatára is javaslatot kérnek az Európai Bizottságtól.
A lakosság biztonságát hivatott előmozdítani az is, hogy a tagállami igazságügyi és rendfenntartó hatóságok fokozzák az egymás közötti információcserét és az operatív együttműködést, emellett pedig minden illetékes hatóság fokozza fellépését a törvénytelen fegyverkereskedelem, a pénzmosás, a terroristák finanszírozása ellen.
A tagállamok a radikalizáció ellen is hatékonyabb fellépést terveznek: küzdenek az interneten terjedő szélsőséges propaganda ellen, előmozdítják a tolerancia, a megkülönböztetés-mentesség, az alapvető szabadságjogok és a szolidaritás kultúráját, a vallások között és a társadalmi párbeszédet, megszólalási lehetőséget adnak az áldozatoknak. Ezenkívül a tagországok képzési, oktatási kezdeményezésekkel mozdítják majd elő a társadalmi befogadást, és segítik a beilleszkedést.
Harmadik intézkedéscsomagként pedig az unión kívüli országokkal való együttműködés szorosabbra fűzéséről döntöttek. Újragondolják az úgynevezett déli szomszédsággal kapcsolatos uniós stratégiát, szorosabb terrorizmusellenes együttműködést irányoznak elő, s előmozdítják a kultúrák és civilizációk párbeszédét.
Forrás
MTI
