EU-csúcs - Juncker konkrét javaslatokat mutatott be a tagországok vezetőinek
A pozsonyi csúcsértekezleten az Egyesült Királyság nem vett részt, mivel választópolgárainak többsége az idén júniusban rendezett népszavazáson az unióból történő kilépés mellett szavazott. Az EU többi 27 tagországának vezetői, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke cseréltek eszmét az unió jövőjéről.
Az általa bemutatott terv több pontjáról Juncker már a héten elmondott európai parlamenti beszédében említést tett - derül ki uniós források tájékoztatásából.
A javaslatok között található az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török-bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású uniós beruházási program méretének megduplázása (500 milliárd eurót is meghaladó nagyságrendűre), az afrikai beruházásokat segítő terv, egy közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez és egy hadiipari fejlesztési alap létrehozása is. Az egységes digitális piac és a tőkepiaci unió kiépítésében szintén konkrét célkitűzéseket tartalmaz a terv, amely előirányozza fiatal önkéntesek toborzását is humanitárius segítség céljaira.
A menetrend következő kulcsdátumának az EU elődjét alapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója ígérkezik, jövő márciusban. Helyszíni értesülések szerint tartanak egy informális csúcstalálkozót a jövő év elején, a máltai soros EU-elnökség alatt is.
Az uniós vezetők pozsonyi találkozójának fő célja az volt, hogy körvonalazzák az integráció további alakulását a brit kilépés fényében. Uniós források szerint Donald Tusk szintén letett egy menetrendtervet az állam- és kormányfők asztalára. Német és francia részről pedig az uniós védelmi együttműködés továbbfejlesztésére tettek közös javaslatot.
Közös álláspontot nyújtottak be a találkozón a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia). Ebben - a soros elnökséget adó lengyel kormányzat tájékoztatása szerint - "rugalmas szolidaritást" szorgalmaznak az unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. Sürgetik "a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását" is, és - rámutatva a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre - hangsúlyozzák a biztonsági együttműködés fontosságát. A V4 szerint erősíteni kell az EU-n belüli védelmi együttműködést, de anélkül, hogy ez "a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené".
Merkel: az együttműködés szelleme jellemezte a találkozót
Az európai uniós tagországok közti együttműködésre törekvés jellemezte a Pozsonyban pénteken tartott csúcstalálkozót, amelyen a 28 európai uniós tagország közül 27-nek a vezetője vett részt - jelentette ki Angela Merkel német kancellár a megbeszélés után.
Francois Hollande francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a találkozón menetrendet fogadtak el az unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről. Ennek értelmében - több közbülső lépcsőt követően - jövő márciusra készülnek el a teendők konkrét tervei.
A menetrend céljai között említette Merkel az illegális bevándorlás csökkentését, valamint a külső és belső biztonság növelését.
A pozsonyi találkozó kiindulása egy intenzívebb, szélesebb munkának - szögezte le.
Minden európai uniós tagországnak törekednie kell arra, hogy megoldást találjanak a bevándorlási hullám csökkentésére - jelentette ki Angela Merkel a visegrádi országok előterjesztésére reagálva.
A négy ország egyebek között "rugalmas szolidaritást" szorgalmazott az unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. Hangsúlyozták a biztonsági együttműködés és az EU-n belüli védelmi együttműködés fontosságát is.
Merkel a téma kapcsán kifejtette azt is, hogy ha valamilyen elképzeléssel szemben túlságosan széles körű ellenállás mutatkozik, akkor más módokat kell keresni, hogy felül tudjanak kerekedni a nehézségeken.
Francois Hollande francia köztársasági elnök egyebek között azt hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a külső határok védelmére.
