EU-csúcs - Aláírták a társulási megállapodásokat
Az EU Ukrajnával már márciusban aláírta a megállapodás politikai részét.
Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy vélekedett, hogy ez Ukrajna számára új perspektívát nyit, valamint a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.
A május végén megválasztott ukrán elnök közölte: azzal a tollal írja alá az egyezményt, amellyel novemberben Vilniusban kellett volna, ami a történelmi események elkerülhetetlenségét jelképezi. Porosenko úgy vélekedett, hogy a három ország a megállapodás értelmében fájdalmas, de régóta időszerű reformokra szorul. Tudatta azt is, az ukrán parlament hamarosan ratifikálja az egyezményt, és bízik abban, hogy ezt az uniós tagállamok is mielőbb megteszik.
"Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyilatkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelményeket, csatlakozhat. Ez az uniónak semmibe sem kerül, a hazám számára viszont a világot jelentené" - közölte Petro Porosenko, s beszédét az "Éljen az Európai Unió! Éljen Ukrajna!" felkiáltással zárta.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára - hangoztatta a belga politikus, aki szerint a társulás nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben.
Hasonlóan nyilatkozott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, hogy ez nem az út vége, hanem egy utazás kezdete, amelyre most indul el a három ország.
Irakli Garibasvili, Grúzia kormányfője is reményét fejezte ki, hogy országa minél előbb az Európai Unió tagja lehet. Garibasvili szerint Grúzia megbízható híd szerepét tölti be, dinamikusan fejlődő piac és folyosó Európa energiabiztonsága szempontjából, valamint az európai biztonsághoz is hozzájárul. A grúz miniszterelnök kiemelte: országa számára az európai integráció nem csak politikai választás kérdése.
"Értékeink és világnézetünk emberemlékezet óta közös, Grúzia mindig is az európai civilizáció részének tekintette magát, sosem veszítette el kapcsolatait az európai eszmékkel" - hangsúlyozta Garibasvili, aki szerint az európai integráció folyamata Grúzia számára visszafordíthatatlan.
Iurie Leanca, Moldova miniszterelnöke egyetlen szóval jellemezte a megállapodást: ez maga a jövő. Emlékeztetett rá, hogy tisztában van azzal, milyen és mekkora feladatokat kell még országának leküzdenie. Mint mondta: vannak még problémák, de a dolgok "gyorsan és jó irányba" változnak. Moldova választása végleges - húzta alá Leanca.
Az Európai Unió állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács a nap folyamán később külön is találkozik az ukrán államfővel, és megvitatják a válság legutóbbi fejleményeit.
Oroszország: súlyos következményei lesznek a megállapodásoknak
Oroszország szerint súlyos következményei lesznek annak, hogy Ukrajna, valamint Grúzia és Moldova aláírta pénteken az Európai Unióval a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az aláírást követően azt közölte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni gazdaságának védelmére, ha azt a most megkötött megállapodások negatívan érintik.
Vlagyimir Putyin orosz államfő korábban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Kijev csatlakozik az uniós szabadkereskedelmi övezethez, akkor Moszkva nem tarthatja fenn a vámmentességet egy sor ukrán termék számára a volt szovjet köztársaságokat összefogó Független Államok Közösségének szabadkereskedelmi zónájában.
A kilátásba helyezett intézkedés elsősorban ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekre és bizonyos ipari termékekre vonatkozik. Putyin tavaly decemberben kijelentette, hogy ennek semmi köze sincs a politikához, csupán Oroszország gazdasági érdekeinek védelméről van szó.
Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes is bírálta Kijev és Brüsszel megállapodását. Elismerte, hogy az egyezmények aláírása az egyes államok önálló jogkörébe tartozik, de "az Ukrajnával és Moldovával kötött megállapodások következményei kétségkívül súlyosak lesznek. "Egy ilyen egyezmény komoly hatással van mindegyik állam szuverenitására" - mondta a magas rangú orosz diplomata.
Tavaly november végén amiatt robbantak ki a hatalomellenes tiltakozó megmozdulások Kijevben, hogy Viktor Janukovics akkori ukrán államfő Moszkva nyomására visszalépett az Európai Unióval tervezett társulási szerződés aláírásától. Az ukrán vezetés arra hivatkozott, hogy a megállapodás előnytelen lenne az ország gazdasága számára. Néhány héttel később Moszkvában az ukrán kormány és az állami cégek képviselői Ukrajnának ígért több milliárd dolláros orosz pénzügyi segítségnyújtásról és az orosz földgáz árának csökkentéséről írtak alá megállapodást.
A februári kijevi hatalomváltást követően a Kreml leállította az ukrán eurókötvények vásárlását, és semmisnek nyilvánította a gázár-megállapodást is. A múlt hétfő óta a Gazprom leállította a földgáz szállítását Ukrajnának és közölte, hogy csak az előre kifizetett mennyiséget hajlandó eljuttatni a szomszédos országnak, amely nem térítette meg 4,5 milliárd dolláros gázadósságát sem. Márciusban néhány hét alatt Oroszországhoz csatolták az addig Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, majd Kijev-ellenes oroszbarát szakadárok Ukrajna keleti megyéiben is megpróbálkoztak a hatalom átvételével.
