EU-csúcs a reformokról és a költségvetésről

A szokásos kétnapos csúcsértekezlet helyett a résztvevők ezúttal csak pénteken ülnek össze. A brit miniszterelnök nem lesz jelen, mindössze az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után bennmaradó országok állam- és kormányfői.   

A találkozó megnyitását követően az uniós vezetők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament (EP) elnökével egyeztetnek, ezután pedig munkaebéd keretében tanácskoznak az intézményi kérdésekről.   

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, első napirendi pontként az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó. Szerinte az EP javaslata, melynek értelmében 751-ről 705-re csökkentenék a képviselők számát, jól tükrözi a demográfiai változásokat, a fennmaradó helyeket pedig a jövőbeli bővítésekre tarthatnák fenn.   

A második napirendi pont a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos, amelynek keretében az európai pártok megneveznék a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és a parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként. Ezután arról a javaslatról fognak tárgyalni, miszerint az EP-képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg.   

A tájékoztatás szerint szó lesz még az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is, majd a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetésről. Ezen témák mellett röviden ki fognak térni a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozására, a Brexit folyamatának állására, valamint arra is, hogy nemrég török hadihajók próbafúrásokat akadályoztak meg Ciprus közelében.   

A belga kormányfő csütörtök este vacsorán látta vendégül egy Brüsszelhez közeli kastélyban tizenkét uniós ország vezetőit, köztük Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt. Az informális találkozón állítólag a jövő évi európai választásokról, az euróövezet jövőjéről, illetve a költségvetés, a migráció és a kereskedelem kérdéseiről egyeztettek. A vacsorán mások mellett a bolgár, a holland, a lengyel, az olasz, a spanyol és a szlovák miniszterelnök is részt vett.

Az EU további 50 millió euróval támogatja terrorizmus megfékezését a Száhel-övezetben

Az európai uniós vezetők megkettőzték korábbi vállalásaikat és további 50 millió eurós támogatásról döntöttek a Száhel-övezet országai javára a terrorizmus megfékezésére irányuló közös katonai erő felállításának biztosításához - közölte Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben pénteken.

Mogherini az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig, a Szahara déli peremén végighúzódó Száhel-övezet országainak javára tartott brüsszeli uniós donorkonferenciát követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az uniós többlettámogatás Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger számára a nemzetközi partnerek által már megítélt támogatást egészíti ki immáron 414 millió euróra. A főképviselő kiemelte, a haderő teljes körű működéséhez mintegy 500 millió euróra van szükség, amelyhez az unió vállalása szerint 176 millió euróval járul hozzá. Ezt azt jelenti, hogy a még hiányzó összeget tagállami felajánlásoktól várják.  

Európa reméli, hogy a katonai erő létrejöttének támogatása eredményesen járul hozzá a régió biztonságának és gazdasági helyzetének javításához, amely fékezni fogja a migrációs áramlást, valamint megakadályozza, hogy az övezet ugródeszkaként szolgáljon az Európát fenyegető dzsihadista támadók számára - hangsúlyozta.   

Elképzelések szerint az érintett országok 5 ezer fős járőröző katonai egységeket állítanak és szerelnek fel, amelyek a helyi fegyveresek és terrorista csoportok által felügyelt területek megtisztítását és ellenőrzését végzik majd. Tevékenységük kiterjed az illegális bevándorlás útvonalainak ellenőrzésére is az embercsempészet felszámolása érdekében.   

Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök az ülést követően elmondta, az Európai Uniónak alapvető feladatai vannak a térségben a terrorizmus és a migráció megfékezése érdekében. Arra hívta fel a figyelmet, hogy tovább kell dolgozni Líbia politikai és biztonsági helyzetének stabilizálásán is, amely alapvetően befolyásolja az Európára leselkedő veszélyek alakulását.   

Angela Merkel német kancellár aláhúzta, a térség országaival szorosabb partnerség kialakítása az európai biztonság megerősítésének záloga. Ehhez járul hozzá az uniós többlettámogatás, amely a katonai egységek létrehozása által segíteni fogja az illegális migrációt is serkentő terrorizmus visszaszorítását. Minden tagállamnak részt kell vennie az uniós erőfeszítésekben, amelyhez Németország 1,7 milliárd euró hozzájárulást kíván biztosítani a támogatási időszak ideje alatt az öt érintett ország számára.   

Emmanuel Macron francia elnök az uniós erőfeszítések melletti teljes elkötelezettségéről biztosította a tagállamokat, a Száhel-övezet országait pedig a dzsihadista fenyegetéssel szembeni fellépésük támogatásáról.  

Diplomáciai források szerint Franciaország a térségben kifejtett unós erőfeszítések következő öt éves időszakára vonatkozóan 1,2 milliárd eurós hozzájárulás bejelentését fontolgatja.

Az EU meghosszabbította a Fehéroroszországgal szemben bevezetett szankcióit

Az Európai Unió további egy évvel meghosszabbította a Fehéroroszországgal szemben bevezetett fegyverembargót és négy fehérorosz állampolgár ellen hozott szankciókat.

Az uniós korlátozó intézkedések a fegyverembargó mellett magukba foglalják a belső elnyomás céljára használható áruk, valamint bizonyos sporteszközök, egyebek mellett sportpisztolyok bevitelét is.

A négy fehérorosz állampolgárral szemben hozott intézkedések pénzeszközök befagyasztását és uniós beutazási tilalmat foglalnak magukba. Az uniós szankciós listára tett négy ember két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró 1999-ben és 2000-ben történt eltűnésének ügyében érintett.

Az Európai Unió Fehéroroszországgal kapcsolatban 170 ember és négy vállalat ellen először 2004-ben vezetett be korlátozó intézkedéseket a fent említett négy személy eltűnése miatt. Később további korlátozó intézkedéseket fogadtak el a nemzetközi választási normák és a nemzetközi emberi jogok megsértése, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék mozgásterének visszaszorítása miatt is. A szankciók listáját 2011-ben egészítették ki a fegyverembargóval. 2016 februárjában az unió úgy döntött, hogy megszünteti a korlátozó intézkedések jelentős részét, csak a fegyverembargót és a négy ember elleni szankciókat tartja fent.